
Megemlékezés a madéfalvi emlékműnél
Fotó: Borbély Fanni
Nemzeti összetartozásunk reménységet és jövőt is jelent a magyarság számára. Reménységet arra, hogy ha ma összefogunk, akkor képesek vagyunk megóvni családjainkat és szülőföldünket – jelentette ki Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szerdán a madéfalvi veszedelem 262. évfordulóján. A Hargita megyei községközpontban a székelyek egy csoportja ellen 1764-ben, Mária Terézia királynő uralkodása alatt elkövetett madéfalvi tömeggyilkosságra és annak áldozataira emlékeztek.
2026. január 07., 14:142026. január 07., 14:14
2026. január 07., 15:352026. január 07., 15:35
Nacsa Lőrinc a helyiek, székelyföldiek, csángók, erdélyi és magyarországi magyarok körében emlékezett a Siculicidium emlékműnél a madéfalvi veszedelemre a véres történelmi esemény 262. évfordulóján.
„Mi, magyarok közelebb vagyunk egymáshoz, szorosabb szövetségben, mint bármikor az elmúlt évszázadban” – mutatott rá a magyarországi politikus. A nemzetpolitikai államtitkár kifejtette,
Az államtitkár úgy értékelt, hogy ez az összefogás a magyar nemzetpolitika elmúlt 15 esztendejéből is táplálkozik, és „a sikertörténet mérőszáma a magyarság összetartásának erősödése”.
„Ahhoz, hogy ez a sikertörténet folytatódni tudjon, és az anyaországnak továbbra is nemzetben gondolkodó kormánya legyen, számítunk önökre, ahogy önök is mindenben számíthatnak ránk” – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy „a mi erőnk a közösségben van”.
Nacsa Lőrinc koszorúz
Fotó: Borbély Fanni
Nacsa Lőrinc ünnepi beszédében felidézte az 1764. január 7-én Madéfalván történteket, amikor az osztrák birodalom hosszas megfélemlítés, kényszerítés és erőszak után az egyetértés keresésére vérontással válaszolt. Holott – emlékeztetett – a székely határvédők csak azt kérték, amit évszázadok óta már gyakoroltak, de kérésük, összefogásuk és ellenállásuk „feltüzelte a birodalom gőgjét”.
„Sajnos ma is látunk gőgöt. Vannak sajnos Európában is olyanok, akik nem keresnek közös álláspontot, nem érdekli őket a nemzeti összefogás, nem hallgatnak az indokolt ellenérvekre, a hagyományos életmód józanságára, a nemzeti kisebbségek jogainak szükségességére” – vont párhuzamot Nacsa Lőrinc.
A madéfalvi vérengzés vagy madéfalvi veszedelem (latinul a siculicidium) a székelyek egy csoportja ellen elkövetett tömeggyilkosság volt Mária Terézia királynő uralkodása alatt. Madéfalván 1764. január 7-én az osztrák császári csapatok több száz, a határőrsorozás ellen egybegyűlt, tiltakozó székelyt mészároltak le. Ezután indult meg a székelyek tömeges kivándorlása Moldvába, ahol a csángók adtak nekik menedéket.
Ezt a vitézséget, a helytállást, a túlerővel szembeni küzdeni tudást, a kisebbségi létből is világraszóló művek alkotását eltanulhatja önöktől nemzetünk mindegyik tagja” – összegezte.
Keresztaljában érkeztek a megemlékezők
Fotó: Borbély Fanni
Tánczos Barna, a román kormány RMDSZ-es miniszterelnök-helyettese beszédében a székelyek bátorságát, kitartását hangsúlyozta. „Mi székelyek sohasem mások ellen, de magunkért álltunk ki” – húzta alá. Úgy értékelt, a székelyeket történelmükhöz, hagyományaikhoz való ragaszkodásuk segítette abban, hogy nem váltak „a nagyhatalmi játszmák járulékos történelmi áldozatává”.
A romániai gazdasági nehézségekre utalva közölte:
„Minket, székelyeket, magyarokat olyan kötelékként köt össze a történelmünk, a kultúránk, az anyanyelvünk és az előttünk álló példaképek, amely nem engedi, hogy a megosztottság közénk férkőzzék” – húzta alá, hangsúlyozva, hogy ezt a köteléket az elmúlt évek nemzetpolitikája is erősítette.
Tánczos Barna és Nacsa Lőrinc a megemlékezésen
Fotó: Borbély Fanni
„A Fidesz-KDNP-kormány megmutatta az elmúlt 16 évben, hogy mit jelent az igazi egy nemzetben való gondolkodás. Tudjuk, hogy kik, akik mellettünk álltak, kik azok, akik mellettünk állnak. Tudjuk, hogy kik azok, akik a mi barátaink, és ők is tudják, hogy bármikor számíthatnak ránk, székelyekre” – mondta Tánczos.
Az összefogás fontosságát és a béke szükségességét nyomatékosította beszédében Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere is, külön köszöntve a helyiekkel együtt ünneplő anyaországi testvértelepülés, Mogyoród küldöttségét. A Hargita megyei település önkormányzata idén is többnapos rendezvénysorozattal emlékezik a madéfalvi veszedelem 262. évfordulójára.
Fotó: Borbély Fanni
Az emlékműnél tartott megemlékezés koszorúzással, egyházi áldással, himnuszénekléssel zárult. Előtte a Siculicidium kápolnában tartottak szentmisét, este pedig kulturális program lesz a művelődési házban.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
szóljon hozzá!