
Megemlékezés a madéfalvi emlékműnél
Fotó: Borbély Fanni
Nemzeti összetartozásunk reménységet és jövőt is jelent a magyarság számára. Reménységet arra, hogy ha ma összefogunk, akkor képesek vagyunk megóvni családjainkat és szülőföldünket – jelentette ki Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szerdán a madéfalvi veszedelem 262. évfordulóján. A Hargita megyei községközpontban a székelyek egy csoportja ellen 1764-ben, Mária Terézia királynő uralkodása alatt elkövetett madéfalvi tömeggyilkosságra és annak áldozataira emlékeztek.
2026. január 07., 14:142026. január 07., 14:14
2026. január 07., 15:352026. január 07., 15:35
Nacsa Lőrinc a helyiek, székelyföldiek, csángók, erdélyi és magyarországi magyarok körében emlékezett a Siculicidium emlékműnél a madéfalvi veszedelemre a véres történelmi esemény 262. évfordulóján.
„Mi, magyarok közelebb vagyunk egymáshoz, szorosabb szövetségben, mint bármikor az elmúlt évszázadban” – mutatott rá a magyarországi politikus. A nemzetpolitikai államtitkár kifejtette,
Az államtitkár úgy értékelt, hogy ez az összefogás a magyar nemzetpolitika elmúlt 15 esztendejéből is táplálkozik, és „a sikertörténet mérőszáma a magyarság összetartásának erősödése”.
„Ahhoz, hogy ez a sikertörténet folytatódni tudjon, és az anyaországnak továbbra is nemzetben gondolkodó kormánya legyen, számítunk önökre, ahogy önök is mindenben számíthatnak ránk” – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy „a mi erőnk a közösségben van”.
Nacsa Lőrinc koszorúz
Fotó: Borbély Fanni
Nacsa Lőrinc ünnepi beszédében felidézte az 1764. január 7-én Madéfalván történteket, amikor az osztrák birodalom hosszas megfélemlítés, kényszerítés és erőszak után az egyetértés keresésére vérontással válaszolt. Holott – emlékeztetett – a székely határvédők csak azt kérték, amit évszázadok óta már gyakoroltak, de kérésük, összefogásuk és ellenállásuk „feltüzelte a birodalom gőgjét”.
„Sajnos ma is látunk gőgöt. Vannak sajnos Európában is olyanok, akik nem keresnek közös álláspontot, nem érdekli őket a nemzeti összefogás, nem hallgatnak az indokolt ellenérvekre, a hagyományos életmód józanságára, a nemzeti kisebbségek jogainak szükségességére” – vont párhuzamot Nacsa Lőrinc.
A madéfalvi vérengzés vagy madéfalvi veszedelem (latinul a siculicidium) a székelyek egy csoportja ellen elkövetett tömeggyilkosság volt Mária Terézia királynő uralkodása alatt. Madéfalván 1764. január 7-én az osztrák császári csapatok több száz, a határőrsorozás ellen egybegyűlt, tiltakozó székelyt mészároltak le. Ezután indult meg a székelyek tömeges kivándorlása Moldvába, ahol a csángók adtak nekik menedéket.
Ezt a vitézséget, a helytállást, a túlerővel szembeni küzdeni tudást, a kisebbségi létből is világraszóló művek alkotását eltanulhatja önöktől nemzetünk mindegyik tagja” – összegezte.
Keresztaljában érkeztek a megemlékezők
Fotó: Borbély Fanni
Tánczos Barna, a román kormány RMDSZ-es miniszterelnök-helyettese beszédében a székelyek bátorságát, kitartását hangsúlyozta. „Mi székelyek sohasem mások ellen, de magunkért álltunk ki” – húzta alá. Úgy értékelt, a székelyeket történelmükhöz, hagyományaikhoz való ragaszkodásuk segítette abban, hogy nem váltak „a nagyhatalmi játszmák járulékos történelmi áldozatává”.
A romániai gazdasági nehézségekre utalva közölte:
„Minket, székelyeket, magyarokat olyan kötelékként köt össze a történelmünk, a kultúránk, az anyanyelvünk és az előttünk álló példaképek, amely nem engedi, hogy a megosztottság közénk férkőzzék” – húzta alá, hangsúlyozva, hogy ezt a köteléket az elmúlt évek nemzetpolitikája is erősítette.
Tánczos Barna és Nacsa Lőrinc a megemlékezésen
Fotó: Borbély Fanni
„A Fidesz-KDNP-kormány megmutatta az elmúlt 16 évben, hogy mit jelent az igazi egy nemzetben való gondolkodás. Tudjuk, hogy kik, akik mellettünk álltak, kik azok, akik mellettünk állnak. Tudjuk, hogy kik azok, akik a mi barátaink, és ők is tudják, hogy bármikor számíthatnak ránk, székelyekre” – mondta Tánczos.
Az összefogás fontosságát és a béke szükségességét nyomatékosította beszédében Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere is, külön köszöntve a helyiekkel együtt ünneplő anyaországi testvértelepülés, Mogyoród küldöttségét. A Hargita megyei település önkormányzata idén is többnapos rendezvénysorozattal emlékezik a madéfalvi veszedelem 262. évfordulójára.
Fotó: Borbély Fanni
Az emlékműnél tartott megemlékezés koszorúzással, egyházi áldással, himnuszénekléssel zárult. Előtte a Siculicidium kápolnában tartottak szentmisét, este pedig kulturális program lesz a művelődési házban.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
szóljon hozzá!