
Fotó: Pál Árpád
Feltételekhez kellene kötni a gyermeknevelési támogatás folyósítását, állítja az a két német önkéntes, akik a nagygalambfalvi példán keresztül szeretnék felhívni a figyelmet a roma gyerekek körében egyre terjedő analfabetizmusra.
2016. augusztus 05., 20:332016. augusztus 05., 20:33
Johanna és Roland Micke, az Európai Önkéntes Szolgálat munkatársai Németországból érkeztek Udvarhelyszékre, hogy a nagygalambfalvi általános iskolában roma gyerekekkel foglalkozzanak, segítsék beilleszkedésüket, felzárkózásukat. A fiatalok tavaly október óta tartanak foglalkozásokat a gyerekeknek, ezekre kezdetben több mint tízen jelentkeztek, ám hamar felére csökkent a létszám.
„Lehet, nem kedvelték a változást”
„Sikerélmény volt számunkra, hogy hiányos magyarnyelv-tudásunk ellenére a ceruzahasználat kitartó gyakorlásával januárban a gyerekek leírták az első szavakat” – mesélte Roland. A kezdeti siker azonban hamar szertefoszlott, ugyanis ezt követően – érthetetlen okból – már nem akartak iskolába járni a gyerekek. Roland szerint az iskolaigazgatóval, illetve több tanárral és a helyi lelkipásztorral többször elmentek a falutól két kilométerre található romatelepre, hogy személyesen győzzék meg a szülőket az iskoláztatás fontosságáról, ám a gyerekek továbbra sem tértek vissza.
„Lehet azért nem jöttek, mert a szüleik észrevették a változást, és nem tetszett nekik” – mondta az önkéntes. Szerinte nehezíti a helyzetet, hogy a romatelepen rendkívül alacsony az iskolázottsági fok, a szülők többsége analfabéta, így csemetéiket sem ösztönzik tanulmányaik befejezésére. Az önkéntesek szerint rohamosan nő az iskolaelhagyás aránya, a lányok gyakran már 14 évesen szülőkké válnak, vagy fiatalabb testvéreikre kell felügyelniük, a fiúk pedig mezei munkát végeznek, a családfenntartásban segítenek.
Johanna szerint a romatelepen élőket a szokásos érvekkel nem lehet meggyőzni az iskoláztatás fontosságáról. „Azt tapasztaltuk, hogy a szülők nem értik, miért kellene iskolába járatniuk gyerekeiket, csupán a pénz tudná motiválni őket erre. Most feltételek nélkül, alanyi jogon megkapják a támogatást, nem kötelesek iskolába küldeni csemetéiket. Véleményünk szerint az állam által biztosított havi gyermeknevelési támogatás folyósítását feltételekhez kellene kötni, csak abban az esetben kaphatnák meg, ha a gyerekek rendszeresen járnak iskolába” – jelentette ki.
Régi, megoldatlan helyzet
A probléma nem új keletű, a nagygalambfalvi iskola tanárai az elmúlt évtizedekben folyamatosan ezzel küzdöttek, ám mostanra súlyossá vált a helyzet, magyarázta Bálint Hajnal igazgató. Tehetetlennek érzik magukat, hiszen az iskolába járó 280 diák fele roma származású, és közülük szinte senki nem fejezi be a kötelező oktatást. Évente legalább tíz gyerek elhagyja az iskolát, sokan többször évet ismételnek, majd miután betöltik a 15–16. életévüket, semmi esély arra, hogy befejezzék tanulmányaikat. „Idén 32 lezáratlan, 11 iskolaelhagyó és 24 bukó gyerek volt, többnyire az ő csoportjukból kerültek ki” – mondta az igazgató. – Örvendenék, ha egy héten legalább egy nap jelen lennének. Annyira nehéz helyzetben van az iskola, hogy a megye hasonló körülmények közt működő tanintézetei közül is kilóg.”
Közvetítőt alkalmaznának
A Hargita megyei tanfelügyelőségen tudnak a problémáról, ám egyelőre nem akadt megoldás, amely hosszú távon sikert hozott volna. Jelenleg nincs program, amely a roma gyerekek iskolaelhagyását akadályozná meg. Közvetítők vannak, akik folyamatosan tartják a kapcsolatot a szülőkkel, így némileg javult az iskolalátogatás aránya – mondta Kari Attila romaoktatásért felelős tanfelügyelő. Szerinte iskolai mediátor szükséges a nagygalambfalvi helyzet megoldásához is.
Bálint Hajnal igazgató szeretné, ha legalább félállásban alkalmazhatnának egy közvetítőt, aki erősítené a romatelepen élők és a tanintézet közötti kapcsolatot, ám erre egyelőre nem kaptak jóváhagyást. Ugyanakkor egy közösségi házat is létesítenének a romatelepen, ahol felkészítenék a gyerekeket az iskolába való beilleszkedésre. De ennek megvalósítása nehézségekbe ütközik: a romatelep illegálisan, magánterületen alakult ki, így a ház kialakításához a helyi önkormányzatnak meg kellene vásárolnia és belterületté kellene minősítenie a helyszínt.
Szabadlábon védekezhet az a sofőr, aki kedd este Brassó belvárosában a járdára hajtva három turistát gázolt el – közölte a brassói ügyészség.
Huszadik éve lépi át a magyar–román határt a Debreceni Virágkarnevál négy kocsija, melyek augusztus 21–22-én Nagyváradon, a dél-bihari szórvány több településén és Nagyszalontán lesznek láthatók.
Jó hír a Székelyföldön élők számára is: újabb járatokkal bővül a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér külföldi járatainak a száma.
Tizenegy évvel ezelőtt még emberéletet mentett az a férfi, aki kedden este halálra gázolt két embert Brassóban.
Két személy életét vesztette kedd este, miután egy személygépkocsi járdán tartózkodó gyalogosokba hajtott Brassóban – közölte a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Radu Miruță a Kolozsvár és Nagyvárad közötti vasútvonal felújítására irányuló beruházással kapcsolatban kijelentette: tárgyalások folynak az EB képviselőivel arról, hogy egyes szakaszokon egy ideig dízelmozdonyok közlekedjenek villamosmozdonyok helyett.
Nem tükrözik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontját Toró T. Tibornak a Tusványosról tett kijelentései – közölte kedden Tőkés László.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi döntése szerint fel fogja szólítani a TikTok közösségi platformot, hogy távolítson el az „Ambulanța Neagră” vagy „Salvarea Neagră” (fekete mentőautó) témával kapcsolatos 90 videót az online közegből.
Befogtak egy anyamedvét és két bocsot kedd hajnalban Brassóban. Az állatokat a zernyesti Libearty medvemenhelyre szállították – közölte a brassói polgármesteri hivatal.
Közel hatszáz programmal várja a közönséget augusztus 16. és 23. között a 17. Kolozsvári Magyar Napok. Az idei, minden eddiginél gazdagabb programkínálat komoly anyagi kihívások elé állítja a szervezőket.
szóljon hozzá!