
Fotó: Krónika
A marosvásárhelyi szervező csapat az aránylag közeli Égerfás-tóhoz, a Várhegyre, a Macskás-tetőre és a Bekecsre kalauzolta el a kezdőket, az edzettebbeket a Verőfénysarokra, a Répás-tetőre és az 1770 méter magas Mezőhavasosra vezette.
Az ötnapos rendezvénysorozaton a természetbarátok között megfordult Jeszenszky Géza volt magyarországi külügyminiszter is. A hatvanon jócskán túl lévő politikus bebizonyította, hogy nemhiába tölti be a Magyar Kárpát Egyesület elnöki tisztségét. Jeszenszky három napig kitartóan túrázott- és ismerkedett a környék szépségeivel, Lokodi Edit Emőke, a megyei önkormányzat elnöke viszont beérte a vándortáborban szintén fontos szerepet játszó nap végi nótázással.
„Szép volt, és ami nagyon fontos, nem voltak sérülések. A legnagyobb gondot egy rozsdás szegbe való lépés jelentette. Sem medvével, sem kígyóval nem találkozott senki. Egy a kár: könynyen megeshet, hogy ez a tizenhatodik vándortábor egyben az utolsó is. Az EKE egyetlen szervezete sem jelezte, hogy jövőre felvállalná a szervezést” – adott hangot ürömmel vegyülő örömének Velicsek Éva, az esemény egyik főszervezője. Szerinte a legnagyobb gondot éppen az okozza, hogy sikere miatt az évi vándortábor túlnőtte magát. Az utóbbi években az EKE-seknek egyre nehezebben sikerült a több száz sátor felhúzására alkalmas telket bérelniük. Velicsek szerint az európai uniós szigorítások miatt a közegészségügyi engedélyek beszerzése sem egyszerű, akárcsak az erdészeti hivatalok rábólintása, hogy naponta több száz kiránduló vonuljon át bizonyos természetvédelmi vagy vadászterületen. Lukács József, az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos vezetője szerint viszont nincs ok az aggodalomra, több mint valószínű, jövőre is lesz vándortábor. „Meggyőződésem, hogy felbuzdulva az idei újabb EKE-sikeren, előbb-utóbb valamelyik szervezetünk felvállalja a jövő évi rendezés feladatát” – bizakodott Lukács József.
Abban az esetben, ha az idei valóban az utolsó országos EKE-tábor, a résztvevők életre szóló élménnyel maradnak. A Görgényi-havasok bejárásán túl az erdei túrák kedvelői esténként a nyárádmenti vízgazdálkodástól Afrika tetejét bemutató előadásokig és filmekig sokféle érdekességnek lehettek szem- és fültanúi. Rovásírást tanulhattak, honismereti vetélkedőkön vehettek részt, Demeter Pannitól és az Öves együttestől népdalokat, a nyárádmagyarosi és torboszlói székely lófőktől lovaglást tanulhattak, sőt lovas meg szekeres túrákra is benevezhettek. Aki meg a kerékpározást kedvelte, biciklitúrára iratkozhatott fel. A hegymászással kacérkodóknak a szervezők egy függőleges falat állítottak fel.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.