Székelyföldi kaszás: a mezőgazdasági minisztérium nem akarja növelni a gyepterületeket fenntartó gazdák terheit
Fotó: László Ildikó
A biodiverzitás szempontjából kiemelt jelentőségű területek országos jegyzékének társadalmi vitára bocsátott tervezete nem vezet be új kötelezettségeket azok számára, akik ilyen övezetekben állandó gyepterületeket birtokolnak vagy használnak – hangsúlyozta hétfői közleményében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR).
2026. augusztus 03., 20:482026. augusztus 03., 20:48
2026. augusztus 03., 21:032026. augusztus 03., 21:03
A Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter által vezetett tárca szerint a környezetvédelmi minisztériummal folytatott egyeztetések során sikerült olyan megoldást találni, amely egyszerre szolgálja a természetvédelmi célokat és a gazdálkodók érdekeit.
A minisztérium közleménye annak kapcsán született, hogy a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a biodiverzitás szempontjából kiemelt jelentőségű területek országos jegyzékét jóváhagyó miniszteri rendelettervezetet.
Az érintett területek a nemzeti és természeti parkokban, a Duna-delta Bioszféra Rezervátumban, más, már védett természeti területeken, továbbá az őserdőkben, a kvázi őserdőkben és a Romsilva kezelésében lévő egyes területeken találhatók.
A mezőgazdasági tárca szerint a szakmai és döntéshozói egyeztetések során kiemelt szempont volt, hogy a biodiverzitási övezetek kijelölése ne eredményezzen új kötelezettségeket az állandó gyepterületek tulajdonosai és használói számára. A minisztérium ezért jóváhagyta a rendelettervezetet az állandó gyepterületeket érintő rendelkezések tekintetében.
A közlemény szerint a gazdálkodókra továbbra is kizárólag a jelenleg hatályos természetvédelmi és agrárjogszabályokban rögzített előírások vonatkoznak. Az állandó gyepterületek tulajdonosainak és használóinak jelenleg többek között az alábbi kötelezettségeket kell betartaniuk:
meg kell őrizniük a gyepterületek mezőgazdasági rendeltetését, vagyis azokat engedély nélkül nem lehet felszántani, illetve más művelési ágba átsorolni;
biztosítaniuk kell a gyepterületek megfelelő fenntartását kaszálással vagy legeltetéssel, hogy ne cserjésedjenek el és ne veszítsék el természetvédelmi értéküket;
a Natura 2000-es vagy más védett természeti területeken be kell tartaniuk az adott területre vonatkozó speciális kezelési előírásokat, amelyek például meghatározhatják a kaszálás időpontját, a legeltetés intenzitását vagy bizonyos munkálatok időszakos korlátozását;
az európai uniós agrártámogatások igénylése esetén teljesíteniük kell a feltételességi (GAEC) és a kölcsönös megfeleltetés környezetvédelmi előírásait is.
A minisztérium kiemeli, hogy a mostani rendelettervezet ezekhez képest nem vezet be új kötelezettségeket.
Kormányválság, bizonytalan mandátum és sürgető agrárdöntések – ilyen körülmények között vette át az agrártárca irányítását Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Interjúnkban a legfontosabb teendőkről faggattuk a politikust.
A MADR kérésére a rendelettervezet egy további garanciát is tartalmaz. Eszerint, ha egy biodiverzitási prioritású terület állandó gyepterülettel esik egybe, a természetvédelmi intézkedések későbbi módosításához a földtulajdonos törvényben előírt hozzájárulása, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium jóváhagyása is szükséges lesz.
A minisztérium leszögezi: továbbra is együttműködik a Környezetvédelmi Minisztériummal annak érdekében, hogy a biodiverzitás védelmét szolgáló intézkedések és a mezőgazdasági termelés érdekei között kiegyensúlyozott megoldások szülessenek. Céljuk, hogy a gazdálkodók számára kiszámítható jogi környezetet biztosítsanak, miközben az ország teljesíti a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos vállalásait.
A földgázárak tartós ingadozása egyre inkább átformálja az európai tápanyag-utánpótlási piacot. Miközben Nyugat-Európában rohamosan terjednek a szerves alapú bio-műtrágyák és biostimulátorok, Romániában a váltás lassabban halad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A földgázárak tartós ingadozása egyre inkább átformálja az európai tápanyag-utánpótlási piacot. Miközben Nyugat-Európában rohamosan terjednek a szerves alapú bio-műtrágyák és biostimulátorok, Romániában a váltás lassabban halad.
Megállapodtunk az esti órákban történő önkéntes energiafogyasztás-csökkentésre vonatkozó intézkedésekről – jelentette be hétfőn Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, miután találkozott a nagy ipari energiafogyasztókkal.
Ukrajnából szerez be áramot Románia a cernavodai atomerőmű lekapcsolt blokkja miatt kieső kapacitás pótlására.
Kartellezés miatt 42,18 millió lejre bírságolták az osztrák Agrana romániai leányvállalatát – írja a Profit.ro a bukaresti versenytanács közleménye alapján.
Nincs olyan forgatókönyv, amely szerint a román lakosság áram nélkül maradna – jelentette ki Cristian Buşoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára hétfőn.
Romániában ismét napirendre került az euró bevezetése: Nicușor Dan államfő szerint politikai konszenzus alakult ki arról, hogy az ország a következő években megteremti a közös európai valuta bevezetésének feltételeit.
A Fitch Ratings hitelminősítő megerősítette Románia hosszú lejáratú államadósság-besorolását BBB- szinten, miközben a kilátás továbbra is negatív maradt.
Európai uniós összevetésben Romániában a legmagasabb azoknak az aránya, akik nem engedhetnek meg maguknak egy legalább egyhetes nyaralást.
A romániai minimálbér a július 1-jei emelése után 825 euróra nőtt, ennek ellenére továbbra is a rangsor végén kullog európai uniós összevetésben. Az Eurostat adatai szerint csak Bulgáriában és Lettországban alacsonyabb a kötelező legkisebb munkabér.
A fekete-tengeri háborús helyzet és az ukrán exportakadozás miatt jelentősen emelkedtek a romániai gabonaárak, miközben az ország rekordközeli búzatermésre készül. A kedvező búzaárak azonban könnyen átmenetinek bizonyulhatnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!