Nem tágítanak a palagázellenes tüntetők

A maroknyi csapat a Bihar megyei kormányhivatal előtt gyűlt össze, kormányellenes rigmusokat skandált és transzparenseket emelt a magasba. A tiltakozás résztvevői a Ponta-kabinet lemondását követelték.

„Ez reakció a kormány vasárnap éjszakai hihetetlen visszaélésére, amelynek során letartóztatattak földjüket védő embereket, épp úgy, mint ötven évvel ezelőtt, amikor a titkosszolgálat emberei hasonlóképp jártak el” – mondta lapunknak Orlando Balaş, a tiltakozó megmozdulás egyik szervezője, a Bihar megyei Polgári Akadémia programigazgatója.

Mint arról lapunkban beszámoltunk, a Vaslui megyei Pungeşti lakosai közül többen is megsérültek, amikor hétfő hajnalban összetűzésbe kerültek a hatóságokkal, amiért próbálták megakadályozni, hogy az amerikai Chevron vállalat folytassa a palagázlelőhelyek feltérképezését.„A kormány a lakosság adójából fizetett csendőrökkel próbálja elfojtani a földjüket védő emberek ellenállását” – véli Balaş, aki érdeklődésünkre leszögezte: nem hagyják magukat megfélemlíteni.

„Egyesített minket az a sok rossz, amit az utóbbi években az ország ellen elkövettek. Románok, magyarok, németek, romák egyaránt az a célunk, hogy megvédjük ezt az országot. Itt mind testvérek vagyunk, nemzeti és felekezeti hovatartozástól függetlenül, ez az ország az itteni állampolgároké” – szögezte le lapunknak, és arra kérte a külföldieket, „hogy menjenek haza, és otthon csináljanak, amit akarnak, minket pedig hagyjanak élni nyugodtan”, azt ugyanis elfogadhatatlannak tartja, hogy a gázfeltárás miatt az ország gyakorlatilag lemondjon a mezőgazdaságáról és az idegenforgalmáról. „Szégyellem, hogy ilyen emberek irányítják az országot” – jegyezte meg Balaş.

„Erdély Pungeşti mellett áll!”

Azt, hogy a palagázellenes harccal szimpatizálók mennyire elszántak, jól jelzi az is, hogy – amint azt megtudtuk – tegnap több romániai városból – köztük Kolozsvárról és Nagyszebenből – is indultak Pungeşti felé környezetvédők, ám a falu határában akadályba ütköztek. „A csendőrök elbarikádozták a Siliştea és a Pungeşti közötti főutat” – mondta megkeresésünkre Willy Schuster Szeben megyei szász gazdálkodó, aki negyedmagával igyekezett hétfőn este a táborban maradt tüntetőkhöz.

„Be akartunk menni, mondtuk, hogy alkotmányos jogunk áthaladni a falu területén, de nem engedték, elkezdtek lökdösődni” – idézte fel az eseményeket a muzsnai termelő, aki nemrég még saját földjét védte a feltárásoktól. Mint mesélte, 17 éves lányával és két barátjával együtt a mezőn keresztül próbáltak a vaslui megyei falu ellenállóinak a táborába jutni, de egy „Peacekeeper” feliratú külföldi terepjáró, román csendőrökkel megállította őket. „Ha a lányom nem szorítja a kezem, az autóval vittek volna el” – vallja a férfi, akinek végül nem sikerült bejutnia a tüntetőkhöz.

„Éjfél után még próbáltuk meggyőzni a csendőröket arról, hogy álljanak át a mi oldalunkra” – magyarázta lapunknak Schuster, aki arról is tájékoztatott, hogy hétfő reggel hargitai rendszámú teherautók érkeztek a mezőre, hogy utat építsenek a palagáz-kutatók számára. „Mi ezzel, hogy idejöttünk, jelezni akartuk a helyieknek, hogy nincsenek egyedül, Erdély velük van, a gazdák, a polgárok összetartanak” – mutatott rá Schuster, aki már jelezte: hétvégére egy nagyszabású tiltakozó akciót szerveznek Pungeşti környékén.

Népámítás palagázügyben?

Miközben Pungeşti-en a Chevron nyíltan vállalja a palagázlelőhelyek feltérképezését, addig a Bihar és Temes megyei helyszíneken feltárást tervező szerb NIS Petrom – amely az orosz Gazprom leányvállalata és az állammal koncessziós szerződést aláíró kanadai East West Petroleum Corporation partnere – és a kormányhatóságok állítják: az oroszok kutatásai hagyományos gázokat és kőolajat céloznak.

A titkosított megállapodások viszont arra is felhatalmazzák a befektetőt, hogy később kiaknázza azt, amit a talajban talál, és mivel a törvény nem szabályozza, hogy milyen ásványi anyagokat lehet felkutatni, a helyiek nehezen tudják elképzelni, hogyha a NIS mégis palagázra bukkan, azt a földben hagyja. Az már többször elhangzott, hogy a földgáznál mélyebb rétegben, kőzetekben található palagáz feltárásához úgynevezett hidraulikus repesztést használnak. Ennek az eljárásnak nagy a vízigénye, sok kútfúrással jár, a mélységi bányászat során pedig mérgező kémiai anyagok kerülhetnek a talajba, egyes szakemberek szerint a földrengésveszélyt is fokozza.

A hétfő délutáni váradi szimpátiatüntetésen egy nevét elhallgatni kívánó félixfürdői lakos lapunknak leszögezte: az államhatóság „megnyugtatásait” szemfényvesztésnek tartja, pusztán népámítás miatt tagadják, hogy voltaképp mégis palagázkutatást terveznek. „Tudomásom szerint a megye földrétegeit már az ötvenes években feltérképezték” – indokolta kétkedését a férfi, aki szerint egy olyan védett övezetben, mint amilyen Félixfürdő, semmilyen fúrást nem lenne szabad engedélyezni, még a hagyományos kőolajfeltárás is veszélyt jelenthet a termálvizeiről híres üdülőre. Aggodalmait támasztja alá különben a termálvízzel gazdálkodó Transgex vállalat képviselője is, aki az egyik helyi rádióadónak rámutatott arra, hogy a környéken végzett 1964-os feltárások során nem találtak jelentős mennyiségű hagyományos szénhidrogént.