Fotó: Haáz Vince
Románia továbbra sem zárt be több tucat szabálytalanul működő szemétlerakót, ezért az Európai Unió Bírósága minden bizonnyal ismét el fogja ítélni az országot – jelentette ki egy szakmai vitán a Környezetvédelmi Alap elnöke. A Számvevőszék szerint állami és helyi hatóságok is hibásak a tarthatatlan helyzetért. Románia ellen jelenleg összesen 107 uniós kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, amelyekből 38 – azaz több mint harmada – a környezetvédelmi szakterületet érinti.
2023. június 08., 10:372023. június 08., 10:37
2023. június 08., 10:462023. június 08., 10:46
Laurenţiu Neculaescu AFM-elnök az Economedia.ro portál beszámolója szerint elmondta: 68 bezáratlan hulladékgyűjtő helyzete kötelezettségszegési eljárás tárgyát is képezte, hamarosan pedig újabb bírósági ítélet is születhet.
Tíz városi lerakatra már lakatot tettünk, még hat maradt hátra. Ugyanakkor nagy kihívást jelentenek az ipari hulladékgyűjtő helyek, amelyeket rég eltűnt vállalkozások működtettek. Románia vállalta, hogy ezeket is környezetbaráttá teszi, ám ez a mai napig nem történt meg” – ismertette az intézményvezető.
Aki szerint rendkívül nehéz előrelépést elérni e téren, hiszen csődeljárás alatt álló vagy becsődölt cégek képviselőivel kell tárgyalniuk, illetve olyanokéval, amelyeknek egyszerűen nincsen pénzük a munkálatok elvégzésére. Neculaescu hozzátette: megvalósíthatósági tanulmányokat rendelnek, aztán kiderül, honnan kerül pénz a munkálatokra: akár uniós, akár román állami forrásokból.
Romániának már 2009-ben be kellett volna zárnia vagy korszerűsítenie kellett volna az előírásoknak nem megfelelő lakossági és ipari szemétlerakóit, ám természetesen ez nem történt meg: akkor 109 ilyen hulladékgyűjtőről tudtak. A lassú előrelépések miatt az Európai Bizottság 2017-ben az EU Bírósága elé vitte az ügyet – emlékeztet az Economedia portál. Akkor 68 létesítményről volt szó, amelyek közül 2020-ig csupán 20-at zártak be, a többi 48 esetében még terv szintjén sem látszottak előrelépések.
A szabálytalanul működő szemétlerakók ügye – annak súlyossága miatt – túllépheti a formális „ejnye-bejnyézés” szakaszát. Erre figyelmeztet tavalyi jelentésében a Számvevőszék is, amely szerint valós a veszély egy komoly kötelezettségszegési eljárásra. Az intézmény szerint a legfőbb probléma, hogy a kérdéses szemétlerakók tulajdonosai inkább bevállalják a 2021/2-es számú kormányrendeletben rögzített büntetéseket, mert azok összege jóval alacsonyabb, mint az elvárt munkálatok költsége.
A Számvevőszék szerint a jelenlegi helyzet kialakulásáért a helyi és az állami intézmények is okolhatók.
– közölte idén márciusban a Számvevőszék. A jelentést a Szabad Európa román nyelvű honlapja is idézte egyik vonatkozó cikkében, amelyben többek között arról írnak: nemcsak az illegális vagy szabálytalanul működő tározók bezárása a probléma, hanem az is nagy gond, hogy az engedéllyel rendelkezők dugig teltek – főleg Bukarest környékén –, így lassan nem lesz hová vinni a hulladékot.
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter áprilisban egy hulladékkezelés tematikájú konferencián emlékeztetett: az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) 1,2 milliárd eurót irányoz elő hulladékkezelési beruházásokra Románia számára. Ezek nagy regionális hulladékkezelő központok megépítésétől a tömbháznegyedekben létesítendő „digitális szigetekig” terjednek, a szelektív gyűjtésre fektetve a hangsúlyt. A projekteket 2026-ig kell befejezni.
Az RMDSZ-es tárcavezető nehezményezte, hogy Romániában eddig nem törekedtek a hulladék termikus hasznosítására, azaz a korszerű módon történő elégetésre, amelyet Európa-szerte alkalmaznak a nem újrahasznosítható szemét esetében. „Nem gázosítják el az embereket. Vannak új, modern technológiák. Voltam Bécsben egy termikus hulladékkezelést alkalmazó központban. A technológia révén madárfészkek épülhetnek a kéményeken, Svájcban is létezik ez” – ismertette Tánczos Barna. Aki szerint ezzel az az egyetlen probléma, hogy már nem hívhatók le erre a célra uniós források. Az „utolsó vonatról” Bukarest maradt le, amely 300 millió eurós támogatást bukott el e téren.
Tánczos Barna elismerte, hogy a hatóságoknak, a polgármesteri hivataloknak, a hulladékgyűjtő cégeknek, a minisztériumnak valóban többet kell tennie a tisztaságért, de a mindenki által várt eredmény csakis akkor valósítható meg, ha a polgárok is odateszik magukat, „és nem dobálják ki a szemetet az autó ablakán”. Ha nem változik a román állampolgárok gondolkodásmódja, ha nem sikerül helyes magatartásra nevelni a társadalmat, akkor nincs esély a célok elérésére – szögezte le a miniszter.
Románia egyébként „hozzá van szokva” az uniós fegyelmezéshez. Például miközben idén januárban csak a környezetvédelmi minisztérium négy kötelezettségszegési eljárás lezárását jelentette be (az EU más tagállamából vásárolt gépkocsik forgalomba helyezési díja, árvízkockázatok felmérése és kezelése, valamint zajszennyezés terén), ugyanabban a hónapban újabb kettő indult (természetvédelmi területek óvása és légszennyezés ügyében).
Nem csoda a nagy „forgalom”: az Európai Bizottság vonatkozó gyűjtőoldala szerint
Bár a számok nagyok, az ország így sincs az „élbolyban”, azaz több más tagállam ellen még több eljárás zajlik.
A kötelezettségszegési eljárás az Európai Bizottság jogi eszköze az uniós jog végrehajtásának biztosítására. A Bizottság – saját vizsgálatai, illetve magánszemélyek, vállalkozások vagy más érdekeltek panaszai nyomán – feltárja azokat az eseteket, amikor felmerül az uniós jog megsértésének gyanúja. Ha az érintett tagország elmulasztja értesíteni a Bizottságot olyan intézkedések meghozataláról, amelyek teljes mértékben átültetik a szóban forgó irányelv rendelkezéseit, illetve nem szünteti meg az uniós jog vélelmezett megsértését eredményező helyzetet, a Bizottság hivatalos kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene – olvasható az EB honlapján.
Az eljárás első lépéseként az EB felszólító levelet küld, melyben további információkat kér az érintett országtól. Ez utóbbinak a megszabott határidőn, rendszerint két hónapon belül részletes választ kell adnia a Bizottság felvetéseire. Ha az EB arra a megállapításra jut, hogy az ország nem teljesíti az uniós jog szerinti kötelezettségeit, indokolással ellátott vélemény formájában hivatalosan felkérheti az érintett tagállamot, hogy tartsa be az uniós jogszabályokat.
Ha az uniós ország továbbra sem szünteti meg a Bizottság által jogsértőnek ítélt állapotot, a Bizottság az ügyet az EU Bírósága elé utalhatja. A kötelezettségszegési ügyek többségét általában még azelőtt sikerül rendezni, hogy az ügy a Bíróság elé kerülne. Ha valamelyik tagállam egy adott irányelv kapcsán elmulasztja értesíteni a Bizottságot arról, hogy végrehajtási intézkedéseket hozott, melyek határidőre átültetik az irányelv rendelkezéseit a tagállam nemzeti jogrendjébe, a Bizottság szankciók kivetését kérheti a Bíróságtól. Ha a Bíróság arra a következtetésre jut, hogy az ország megsértette az uniós jogot, a nemzeti hatóságoknak meg kell hozniuk a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.
Az uniós testület – amikor egy uniós ország ügyét másodízben a Bíróság elé utalja – pénzbüntetés kiszabását javasolja. Ez a pénzbüntetés lehet átalányösszeg és/vagy napi kényszerítő bírság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!