
Messze még a kivitelezés. A héten már nem indul újra a csalásgyanúba keveredett Zöld ház program
Fotó: Pixabay.com
Kudarcba fulladt a napelemes cégek és a Környezetvédelmi Alap (AFM) képviselőinek tárgyalása, amelynek az lett volna a célja, hogy átláthatóbb keretek között folytatódjon a Zöld ház program, valamint kizárják a csalókat és a csalás lehetőségét. A cégek bűnvádi feljelentést tehetnek.
2019. szeptember 19., 08:072019. szeptember 19., 08:07
2019. szeptember 19., 13:132019. szeptember 19., 13:13
Egyelőre csak az biztos, hogy a héten már semmi szín alatt nem indul újra a napelemprogram – legalábbis ez a következtetés vonható le a napelemes cégek és a Környezetvédelmi Alap (AFM) képviselőinek keddi tárgyalásáról kiszivárgott értesülésekből. A programban részt vevő cégek képviselői egy sor követeléssel érkeztek a bukaresti hivatalba, de nem jártak sikerrel.
Apró előrelépésről számolhattak csak be: ugyan azt kérték az AFM-től, hogy az iratcsomók regisztrálásának újraindítását tíz nappal a start előtt jelentse be a szakhatóság, végül az a döntés született, hogy öt nappal a kezdés előtt mindenkit értesítenek. Ehhez képest
Így a már regisztrált 13 000 dosszié a rendszerben marad. A kiszivárgott információk szerint az AFM arra hivatkozva utasította el a kérést, hogy nincs bizonyíték csalásra. A vállalkozók pedig hiába kértek informatikai auditálást, ezt megtagadták, mondván, egy állami intézmény nem avatkozhat be a projekt IT-részébe. De az értesülések szerint azt tanácsolhatták, hogy a cégek vezetői forduljanak más intézményekhez.

Kérdőjeleket vet fel, hogy alig hat és fél órával a napelemprogram elindulását követően le is állt a Környezetvédelmi Alap (AFM) internetes felülete, ahová a finanszírozási pályázatokat tölthették fel a programban részt vevő cégek. Egyelőre nem lehet tudni, mikor indulhat újra az informatikai rendszer.
Szintén a csalás elkerülését célozta meg az a kérés is, hogy egy felhasználóval és jelszóval legtöbb két-három gépen lehessen regisztrálni a dossziékat, végül öt gépre adnak feltöltési jogot. A robotok használata elleni védelmet is megtagadták, és lehetetlen követelésnek nevezték azt is, hogy egy cég legtöbb 50 iratcsomót tölthessen fel egy nap.
Elvben ugyanakkor beleegyeztek a bukaresti illetékesek, hogy ki kell zárni azokat a cégeket, amelyek nem a versenyszabályok betartásával jártak el, de jelezték, előbb le kell zárniuk vizsgálatukat.
„Csorbultak az egyenlő esélyek a napelemprogram pályázatainak feltöltése során, hiszen nem minden kivitelezőcég élt a lehetőséggel, hogy robotprogramokat használva gyorsítsa a folyamatot” – szögezte le megkeresésünkre András Lehel, a székelyudvarhelyi székhelyű Melinda Impex Instal Kft. vezérigazgatója, akit a keddi tárgyalások eredménye apropóján faggattunk. Mint részletezte, ő is aláírta az online tiltakozó petíciót, amit az egyik jóváhagyott napelemszerelő cég kezdeményezett, bár pontosan nem is tudták, mit fognak javasolni a Környezetvédelmi Alapnak, de az egyértelmű volt, hogy módosítani kellene, hiszen
András Lehel hangsúlyozta, az lenne korrekt, ha ezeket a vállalkozásokat kizárnák, a pályázataikat semmisnek nyilvánítanák, de valószínű ezt azért nem teszi meg a hatóság, mert nincs rá jogi hivatkozási alapja. „A szerződésben nem találtam ilyen jellegű tiltást, hogy a feltöltés során nem szabad robotprogramot használni. Ha ezt a kitételt belefoglalták volna, most erre hivatkozva meg lehetne ismételni az egész folyamatot, ám ennek hiányában nincs rá jogi lehetőség” – fejtette ki az igazgató. Hozzátette, a romániai hatóságokra vet rossz fényt, hogy ezt a lehetőséget nem látták előre, és nem szabályozták le a programkiírásban.
„Az egész programot nagy figyelemmel kísérik az országban, sőt nemzetközi téren is, hiszen európai uniós alapokat használnak, ezért inkább bürokratikusan járnak el, de nem akarnak hibázni” – fogalmazta meg András Lehel, aki szerint ezzel magyarázható az is, hogy a kiírást „nagy tapogatózás előzte meg”, s bár 12 hónappal ezelőtt bejelentették, mégis csak szeptemberben indították be.
Meglátása szerint a gyakorlatban derül ki, hogy az egyezségből mit tart be a hatóság, „még az sem biztos, hogy öt nappal előre közlik a következő pályázási ablak megnyitását”. András Lehel ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy minél inkább húzza a Környezetvédelmi Alap az időt az ellenőrzéssel, annál inkább fennáll annak a kockázata, hogy a pályázók dokumentumainak érvényessége közben lejár. A kiírás szerint ugyanis a feltöltés pillanatában a telekkönyv, az adóbizonylatok érvényesek kell hogy legyenek, s ezek közül van amelyiknek 30 napos az érvényessége, így aki időben készült, és már augusztus végén kiváltotta, jövő héten kezdheti újra az ügyintézését. A szakember egyúttal jelezte, azokat nem fenyegeti ez a veszély, akinek a pályázatát az első megnyitáskor sikerült feltölteni.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
szóljon hozzá!