Messze még a kivitelezés. A héten már nem indul újra a csalásgyanúba keveredett Zöld ház program
Fotó: Pixabay.com
Kudarcba fulladt a napelemes cégek és a Környezetvédelmi Alap (AFM) képviselőinek tárgyalása, amelynek az lett volna a célja, hogy átláthatóbb keretek között folytatódjon a Zöld ház program, valamint kizárják a csalókat és a csalás lehetőségét. A cégek bűnvádi feljelentést tehetnek.
2019. szeptember 19., 08:072019. szeptember 19., 08:07
2019. szeptember 19., 13:132019. szeptember 19., 13:13
Egyelőre csak az biztos, hogy a héten már semmi szín alatt nem indul újra a napelemprogram – legalábbis ez a következtetés vonható le a napelemes cégek és a Környezetvédelmi Alap (AFM) képviselőinek keddi tárgyalásáról kiszivárgott értesülésekből. A programban részt vevő cégek képviselői egy sor követeléssel érkeztek a bukaresti hivatalba, de nem jártak sikerrel.
Apró előrelépésről számolhattak csak be: ugyan azt kérték az AFM-től, hogy az iratcsomók regisztrálásának újraindítását tíz nappal a start előtt jelentse be a szakhatóság, végül az a döntés született, hogy öt nappal a kezdés előtt mindenkit értesítenek. Ehhez képest
Így a már regisztrált 13 000 dosszié a rendszerben marad. A kiszivárgott információk szerint az AFM arra hivatkozva utasította el a kérést, hogy nincs bizonyíték csalásra. A vállalkozók pedig hiába kértek informatikai auditálást, ezt megtagadták, mondván, egy állami intézmény nem avatkozhat be a projekt IT-részébe. De az értesülések szerint azt tanácsolhatták, hogy a cégek vezetői forduljanak más intézményekhez.
Kérdőjeleket vet fel, hogy alig hat és fél órával a napelemprogram elindulását követően le is állt a Környezetvédelmi Alap (AFM) internetes felülete, ahová a finanszírozási pályázatokat tölthették fel a programban részt vevő cégek. Egyelőre nem lehet tudni, mikor indulhat újra az informatikai rendszer.
Szintén a csalás elkerülését célozta meg az a kérés is, hogy egy felhasználóval és jelszóval legtöbb két-három gépen lehessen regisztrálni a dossziékat, végül öt gépre adnak feltöltési jogot. A robotok használata elleni védelmet is megtagadták, és lehetetlen követelésnek nevezték azt is, hogy egy cég legtöbb 50 iratcsomót tölthessen fel egy nap.
Elvben ugyanakkor beleegyeztek a bukaresti illetékesek, hogy ki kell zárni azokat a cégeket, amelyek nem a versenyszabályok betartásával jártak el, de jelezték, előbb le kell zárniuk vizsgálatukat.
„Csorbultak az egyenlő esélyek a napelemprogram pályázatainak feltöltése során, hiszen nem minden kivitelezőcég élt a lehetőséggel, hogy robotprogramokat használva gyorsítsa a folyamatot” – szögezte le megkeresésünkre András Lehel, a székelyudvarhelyi székhelyű Melinda Impex Instal Kft. vezérigazgatója, akit a keddi tárgyalások eredménye apropóján faggattunk. Mint részletezte, ő is aláírta az online tiltakozó petíciót, amit az egyik jóváhagyott napelemszerelő cég kezdeményezett, bár pontosan nem is tudták, mit fognak javasolni a Környezetvédelmi Alapnak, de az egyértelmű volt, hogy módosítani kellene, hiszen
András Lehel hangsúlyozta, az lenne korrekt, ha ezeket a vállalkozásokat kizárnák, a pályázataikat semmisnek nyilvánítanák, de valószínű ezt azért nem teszi meg a hatóság, mert nincs rá jogi hivatkozási alapja. „A szerződésben nem találtam ilyen jellegű tiltást, hogy a feltöltés során nem szabad robotprogramot használni. Ha ezt a kitételt belefoglalták volna, most erre hivatkozva meg lehetne ismételni az egész folyamatot, ám ennek hiányában nincs rá jogi lehetőség” – fejtette ki az igazgató. Hozzátette, a romániai hatóságokra vet rossz fényt, hogy ezt a lehetőséget nem látták előre, és nem szabályozták le a programkiírásban.
„Az egész programot nagy figyelemmel kísérik az országban, sőt nemzetközi téren is, hiszen európai uniós alapokat használnak, ezért inkább bürokratikusan járnak el, de nem akarnak hibázni” – fogalmazta meg András Lehel, aki szerint ezzel magyarázható az is, hogy a kiírást „nagy tapogatózás előzte meg”, s bár 12 hónappal ezelőtt bejelentették, mégis csak szeptemberben indították be.
Meglátása szerint a gyakorlatban derül ki, hogy az egyezségből mit tart be a hatóság, „még az sem biztos, hogy öt nappal előre közlik a következő pályázási ablak megnyitását”. András Lehel ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy minél inkább húzza a Környezetvédelmi Alap az időt az ellenőrzéssel, annál inkább fennáll annak a kockázata, hogy a pályázók dokumentumainak érvényessége közben lejár. A kiírás szerint ugyanis a feltöltés pillanatában a telekkönyv, az adóbizonylatok érvényesek kell hogy legyenek, s ezek közül van amelyiknek 30 napos az érvényessége, így aki időben készült, és már augusztus végén kiváltotta, jövő héten kezdheti újra az ügyintézését. A szakember egyúttal jelezte, azokat nem fenyegeti ez a veszély, akinek a pályázatát az első megnyitáskor sikerült feltölteni.
Meghosszabbította a bíróság annak a Bihar megyei pedagógusnak az előzetes letartóztatását, akit egy 14 éves diáklány megerőszakolásával gyanúsítanak. Az értkörtvélyesi büntetett előéletű fizikatanár tolmács igénybe vételével értekezett a bíróval.
Pénzhamisítókat vettek őrizetbe a Szatmár megyei Szaniszló községben egy házkutatás során. A hamis bankjegyeket egy falustársuknak adták el.
A Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság hétvégi razziáján nagyon sok gyorshajtó gépkocsivezetőt bírságoltak meg. Súlyos kihágásokért több esetben bűnvádi eljárást is kezdeményeztek.
Útdíjat szabnának ki, ezzel mérsékelnék a Bilea-tóhoz vezető csigalassú forgalmat, a Transzfogarasi úton ugyanis csak nagyon lassan, lépésben lehet haladni a túlzsúfoltság miatt.
Munkálatok miatt hétfőn forgalomkorlátozást vezetnek be az A1-es autópályán a Déva–Nagyszeben-menetirányban, valamint az A10-esen a Szászsebes–Torda menetirányban.
Egyetlen elkezdett egészségügyi létesítmény sem marad befejezetlenül – szögezte le vasárnap Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Információs táblaként is szolgáló hagyományos faragott kaput avattak vasárnap Györgyfalván: a Kolozsvárral szomszédos, magyar többségű település központjában.
Hamarosan ismét vezetékes vízhez juthat Dicsőszentmárton, Gyulakuta és Küküllőszéplak, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a Küküllőbe jutott só használhatatlanná tette a csapvizet a Maros megyei településeken.
Lehoztak szombat este a hegyimentők a Máramarosi-havasokból három ukrajnai fiatalt, akik a román hatóságoktól kértek segítséget, miután átjutottak a határon – számolt be vasárnap a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
Az utóbbi két hét során 15-ször riasztották a Hargita megyei csendőröket a települések közelében felbukkanó medvék miatt.
szóljon hozzá!