HIRDETÉS

Nem mindenkinek hiányzik a pluszpénz, de van, ahol leépítésekhez is vezethet a forráshiány

Bíró Blanka , Kiss Előd-Gergely , Szucher Ervin , Barabás Hajnal 2017. szeptember 25., 10:01
HIRDETÉS

Nem mindenhol panaszkodnak amiatt, hogy a kormány sem a helyi, sem a megyei önkormányzatoknak nem adott többlettámogatást az őszi költségvetés-kiegészítés során. Akad, ahol már eleve számoltak ezzel, néhány megyében azonban nem kizárt, hogy leépítéseket kell végrehajtani, nyilatkozták a Krónikának az erdélyi elöljárók.

Vakvágányon. Kormánytámogatás hiányában nem futhatja beruházásokra Fotó: Veres Nándor

Nem mindenhol okoz különösebb problémát, hogy a kormány által múlt héten elfogadott költségvetés-kiegészítésből – évek óta példa nélküli módon – sem a megyei, sem a helyi önkormányzatok nem kaptak pluszpénzt, amelyeknek ráadásul a júliusban hatályba lépett bérrács értelmében fizetésemelést is végre kellett hajtaniuk, ez pedig jelentősen növeli kiadásaikat.

Számos elöljáró a Krónikának úgy nyilatkozott: számoltak azzal, hogy nem részesülnek büdzsé-kiegészítésben, ezért már eleve úgy állították össze költségvetésüket,

HIRDETÉS

hogy az év utolsó felében ne merüljenek fel problémák. Nem mindenki osztja viszont ezt az álláspontot. Egyes polgármesterek szerint a helyzet a bérkiegészítés nyomán olyan aggasztó lett, hogy szinte bizonyosan leépítést kell végrehajtaniuk nemcsak az önkormányzatnál, hanem az ehhez tartozó intézményeknél is.

Kolozs megyében nem okoz súlyos gondot, hogy a kormány úgy döntött: nem ad több pénzt az alkalmazottak megemelt juttatására.

Vákár István, a megyei tanács alelnöke lapunknak elmondta: fel sem merült, hogy bárhol is le kellene építeni a személyzetet.

Mint részletezte: a közalkalmazottak bérkiegészítését rögzítő kormányrendelet közzététele után a Kolozs megyei önkormányzat költségvetését úgy alakították át, hogy az elbírja az intézkedés végrehajtását.

Vákár István

Vákár ugyanakkor arra is kitért: a megye anyagi szempontból szerencsésebb helyzetben van, a szegényebb megyékben viszont felmerülhetnek problémák, ahol kevesebb az önkormányzatok bevétele. „Nálunk tudtommal nincsenek ilyen gondok, igaz, sok kisebb településnek nagyon nehéz a dolga, de arról nincs szó, hogy fizetésképtelenek legyenek a helyi önkormányzatok” – szögezte le Vákár.

Hozzátette: bár ő köztudottan nem kormánypárti, de ezúttal megérti a kabinet döntését, hiszen szerinte jelenleg elsősorban a viharkárok enyhítésére kell koncentrálni, a következő kormányülésen pedig dönthetnek akár úgy is, hogy ahol szükséges, bérköltségre is kapjanak pénzt az önkormányzatok.

Már eleve reális költségvetéssel számoltak

Hasonlóan vélekednek a Maros megyei települések elöljárói. Sagyebó István, Balavásár polgármestere például úgy fogalmazott: „ha reális költségvetéssel vágsz neki az évnek, nem érnek meglepetések”.

Szerinte ők már eleve belekalkulálták a költségvetésbe a fizetésemelés lehetőségét, hisz a korábbi bérek alacsony szintje tarthatatlanná vált.

Azt viszont elismerte: a többletkiadás visszafogja a beruházásokat, ez pedig kellemetlenül érinti a települést.

Azonban ilyen körülmények között is meg tudták hirdetni a közbeszerzési eljárást a szennyvízhálózat kiépítésére és a derítőállomás megvalósítására, sőt a község önerőből épít ravatalozót, a rohammentő-szolgálat (SMURD) számára pedig egy ingatlant újítanak fel, és rendeznek be. Maros megye legkisebb községét, Székelyvéckét sem fenyegeti a fizetésképtelenség veszélye.

Az önkormányzatnak nemcsak fizetésekre, de egy jelentősebb beruházásra is futja, ugyanis a polgármesteri hivatalnak meg kell előlegeznie az egyébként kormánytámogatásból megújuló művelődési ház korszerűsítésének értékét.

Ez 300 ezer euró, amit mi kipengetünk, aztán a kormány valamikor megtéríti. De mi ezzel is számolunk”

– nyilatkozta a három falut magába foglaló községet vezető Fekete Pál. Vámosgálfalván sincsenek gondok, biztosított a Küküllő menti település polgármestere, Balog Elemér. A Dicsőszentmárton melletti község elöljárója szerint ha „a kecske is jóllakik, meg a káposzta is megmarad” elv szerint adagolod a jövedelmedet, nem maradsz fizetésképtelen. Pedig, Vámosgálfalván beruházások is futnak, uniós önrészt is vállalniuk kell.

Szatmárnémetiben a munkaerőhiány okoz inkább problémát

Szatmárnémetiben sem a pluszpénz elmaradására panaszkodnak, Kereskényi Gábor polgármester szerint – a teljes észak-nyugati régióban – ennél

sokkal nagyobb problémát jelent az akut munkaerőhiány, amely egyre nagyobb méreteket ölt, már az egyszerű munkálatokra sem találnak sem szakképzett, sem szakképzetlen munkaerőt.

Kereskényi Gábor

„Mi gyorsabb ütemet diktálnánk, a pénzünk is megvan rá, ám a cégek nem tudják elkölteni, mert nincs, akivel dolgozzanak” – magyarázta. Kereskényi példaként azt hozta fel, hogy

a Decebal híd felújítását saját költségvetésből végzik, a beruházásra 6 millió lejt különítettek el, de az összegnek felét sem tudja elkölteni a versenytárgyalást megnyerő cég.

„A szerződésben 2018 a határidő, de mi szeretnénk minél hamarabb befejezni. Persze az emberek is türelmetlenek” – panaszolta Szatmárnémeti polgármestere, aki szerint az építők, kőművesek elmennek 450 lejes napszámért Bukarestbe, és Szatmárban nincs, aki dolgozzon. Úgy véli:

megoldást jelentene a munkaerőpiac liberalizálása, akkor minden bizonnyal Ukrajnából is érkeznének magyar és román vendégmunkások, akik szívesen dolgoznának havi 2000 lejért.

Szatmárnémeti különben sajátos helyzetben van, hiszen helyi forrásokból tartják fenn a kulturális intézményeket – a színházat, a filharmóniát –, az ott dolgozók február elsejei 50 százalékos fizetésemelése pedig 1,5 millió lejjel terhelte meg a városkasszát, de ezt is ki tudták gazdálkodni.

„Ha lenne munkaerő, és többet tudnánk költeni a beruházásokra, elképzelhető, hogy nem lenne elég a pénz, így azonban csak tologatjuk az összegeket. Arról már rég letettem, hogy Bukarestből nagyobb támogatást kapunk, tudom, hogy csak magunkra számíthatunk” – fogalmazott Kereskényi Gábor.

Székelyföldön elkerülhetetlennek tartják a létszámleépítést

Ezzel szemben Kovászna megyében kiadós pofonként érte az önkormányzatokat, hogy a költségvetés-kiegészítésből nem kaptak pluszpénzt, a megyei önkormányzat közleményben is jelezte, hogy évek óta ez az első alkalom, amikor ilyesmi előfordul. Mint rámutatnak:

a községek és a városok várták az őszi kiigazítást, hogy az uniós pályázatokhoz szükséges önrészt előteremthessék,

ezeket az összegeket jövőre is felhasználhatták volna. A közlemény szerint több községben leállhatnak a beruházások, és az sem biztos, hogy folytatni tudják az alkalmazottak fizetését.

Kovászna megye vezetősége abban reménykedik, hogy a kormány év végén ismét átnézni az országos költségvetést, és a kiigazítás során az önkormányzatoknak is szánnak pénzforrásokat. Henning László, a megyei tanács alelnöke a Krónikának elmondta,

október végén derül ki, hogy pontosan melyik vidéki közigazgatási egységekben lesznek gondok,

akkor zárják le ugyanis a harmadik negyedévet. Az alelnök inkább azt nehezményezi, hogy nem lesz pénzük a falvaknak a pályázati önrészek előteremtéséhez.

Hargita megyében is hasonló a helyzet: Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szerint az önkormányzat és a hatáskörébe tartozó intézmények – a Csíki Székely Múzeum, a Csíki Játékszín, és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes – fenntarthatatlanná váltak a béremelés nyomán.

Ráduly Róbert Fotó: Tamás Attila

Ehhez lehet rossz képet vágni, panaszkodni, könnyezni, vagy éppen másokra mutogatni, de mindez nem több olcsó képmutatásnál.

A szükséges bérkeret jelentősen meghaladja a lehetőségeket, így a létszámcsökkentő átszervezés elkerülhetetlen” – szögezte le. Ezzel Karda Róbert, Csíkszentdomokos polgármestere is egyetért, mint rámutatott: az önkormányzatok többsége nincs könnyű helyzetben.

„Számítottunk pluszpénzekre a költségvetés-kiegészítés nyomán az előző évek tapasztalatai alapján. Ha tudtuk volna év elején, hogy nem kapunk pénzt, másképp állítottuk volna össze a költségvetésünket” – magyarázta.

Csíkszentdomokoson szűkösen kijön a bérkeret, a megkezdett beruházásokat is tudják folytatni, de az alárendelt intézmények fenntartására, valamint a jövő évi beruházásokhoz szükséges tervekre, tanulmányokra bajosan tudnak előteremteni pénzt.

„Nehéz lesz az év hátralévő része, ha nem történik valami”

– fogalmazott Karda Róbert. Ezzel szemben Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere arról számolt be, hogy őket nem befolyásolja az évek óta példa nélküli helyzet, a pluszösszegek nélkül is jól kijönnek. Az elöljáró szerint beruházásokra és bérköltségekre is van pénz, egyedüli bosszúságuk, hogy a művelődési ház felújításával a kivitelező nem halad megfelelő ütemben.

Bihar megyében addig nyújtóznak, amíg a takarójuk ér

A Bihar megyei önkormányzat azzal vette elejét a problémáknak, hogy egyelőre nem emelték a fizetéseket, amelyek így az eredeti költségvetés által engedett szinten maradtak – tudtuk meg Pásztor Sándor megyei tanácselnöktől, aki rámutatott,

nem vállalták a kockázatát annak, hogy fedezet nélkül növeljék a béreket.

Két hónapja egy tanácshatározattal befagyasztották az augusztusi és a szeptemberi juttatásokat, és kivárták, mennyi pluszbevételük lesz, illetve mekkora összeget kapnak a központi büdzséből.

„Nálunk nem az az elv érvényesült, hogy egyszer megemeljük a fizetést, majd meglátjuk, kapunk-e rá pénzt, hanem addig nyújtózunk, amíg a takarónk ér. A számításunk bejött, a továbbiakban napirendre tűzzük a tanácshatározatot, amely révén a fizetéseket a bevételeinkhez, a kerethez mérten növeljük” – magyarázta Pásztor.

A nyolchónapos mérleg alapján Bihar megyének 11 millió lejes többletbevétele van, ez annak is köszönhető, hogy év elején inkább pesszimista költségvetést állítottak össze.

A fejlesztések megsínylik ugyan, hogy a költségvetés-kiigazításkor nem kaptak pénzt,

de a legfontosabb beruházásokra – a repülőtér új termináljának, valamint az új múzeumszékház építésére, illetve az úszómedence-programra – megvan a keret. Szerinte ugyanakkor egyértelmű, hogy az önkormányzatok szenvednek a pénzhiánytól, de abban reménykedik, hogy év végéig lesz még egy költségvetés-kiigazítás.

Pásztor Sándor

A júliustól hatályba lépett bértörvény alapján a közalkalmazottak fizetése több szakaszban emelkedik egészen 2022-ig.

A jogszabály szerint a választott tisztségviselők bérét a minimálbérhez viszonyított koefficiens alapján számolják ki, azaz a jelenleg bruttó 1450 lejes minimálbér felel meg az 1-es szorzónak.

Romániában jelenleg az államfő fizetése a legmagasabb, esetében a koefficiens 12-es, azaz a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő összeget, bruttó 17 400 lejt keres. Innen fokozatosan csökken a szorzó a 3-as koefficiensig, amelyet a 3 ezer főnél kisebb lakosságú települések alpolgármesterei bérének kiszámításakor alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy

az országban a legrosszabbul és a legjobban kereső közigazgatási alkalmazott fizetése közötti különbség 12-szeres lesz az eddigi 15-szörös rés helyett.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere nemrég arról számolt be: kilenc év után most először az önkormányzatnál a polgármester juttatása a legmagasabb, ő bruttó 13 ezer lejt keres, ami nettó 8 ezer lej – három hónappal ezelőtt még ennek felét kapta. Az alpolgármesterek bérét meghatározó együttható eggyel kisebb, így ők 11 500 lej bruttó fizetést kapnak.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS