Vakvágányon. Kormánytámogatás hiányában nem futhatja beruházásokra
Fotó: Veres Nándor
Nem mindenhol panaszkodnak amiatt, hogy a kormány sem a helyi, sem a megyei önkormányzatoknak nem adott többlettámogatást az őszi költségvetés-kiegészítés során. Akad, ahol már eleve számoltak ezzel, néhány megyében azonban nem kizárt, hogy leépítéseket kell végrehajtani, nyilatkozták a Krónikának az erdélyi elöljárók.
2017. szeptember 25., 10:012017. szeptember 25., 10:01
Nem mindenhol okoz különösebb problémát, hogy a kormány által múlt héten elfogadott költségvetés-kiegészítésből – évek óta példa nélküli módon – sem a megyei, sem a helyi önkormányzatok nem kaptak pluszpénzt, amelyeknek ráadásul a júliusban hatályba lépett bérrács értelmében fizetésemelést is végre kellett hajtaniuk, ez pedig jelentősen növeli kiadásaikat.
hogy az év utolsó felében ne merüljenek fel problémák. Nem mindenki osztja viszont ezt az álláspontot. Egyes polgármesterek szerint a helyzet a bérkiegészítés nyomán olyan aggasztó lett, hogy szinte bizonyosan leépítést kell végrehajtaniuk nemcsak az önkormányzatnál, hanem az ehhez tartozó intézményeknél is.
Vákár István, a megyei tanács alelnöke lapunknak elmondta: fel sem merült, hogy bárhol is le kellene építeni a személyzetet.
Mint részletezte: a közalkalmazottak bérkiegészítését rögzítő kormányrendelet közzététele után a Kolozs megyei önkormányzat költségvetését úgy alakították át, hogy az elbírja az intézkedés végrehajtását.
Vákár István
Vákár ugyanakkor arra is kitért: a megye anyagi szempontból szerencsésebb helyzetben van, a szegényebb megyékben viszont felmerülhetnek problémák, ahol kevesebb az önkormányzatok bevétele. „Nálunk tudtommal nincsenek ilyen gondok, igaz, sok kisebb településnek nagyon nehéz a dolga, de arról nincs szó, hogy fizetésképtelenek legyenek a helyi önkormányzatok” – szögezte le Vákár.
Hozzátette: bár ő köztudottan nem kormánypárti, de ezúttal megérti a kabinet döntését, hiszen szerinte jelenleg elsősorban a viharkárok enyhítésére kell koncentrálni, a következő kormányülésen pedig dönthetnek akár úgy is, hogy ahol szükséges, bérköltségre is kapjanak pénzt az önkormányzatok.
Már eleve reális költségvetéssel számoltak
Hasonlóan vélekednek a Maros megyei települések elöljárói. Sagyebó István, Balavásár polgármestere például úgy fogalmazott: „ha reális költségvetéssel vágsz neki az évnek, nem érnek meglepetések”.
Szerinte ők már eleve belekalkulálták a költségvetésbe a fizetésemelés lehetőségét, hisz a korábbi bérek alacsony szintje tarthatatlanná vált.
Azonban ilyen körülmények között is meg tudták hirdetni a közbeszerzési eljárást a szennyvízhálózat kiépítésére és a derítőállomás megvalósítására, sőt a község önerőből épít ravatalozót, a rohammentő-szolgálat (SMURD) számára pedig egy ingatlant újítanak fel, és rendeznek be. Maros megye legkisebb községét, Székelyvéckét sem fenyegeti a fizetésképtelenség veszélye.
Az önkormányzatnak nemcsak fizetésekre, de egy jelentősebb beruházásra is futja, ugyanis a polgármesteri hivatalnak meg kell előlegeznie az egyébként kormánytámogatásból megújuló művelődési ház korszerűsítésének értékét.
– nyilatkozta a három falut magába foglaló községet vezető Fekete Pál. Vámosgálfalván sincsenek gondok, biztosított a Küküllő menti település polgármestere, Balog Elemér. A Dicsőszentmárton melletti község elöljárója szerint ha „a kecske is jóllakik, meg a káposzta is megmarad” elv szerint adagolod a jövedelmedet, nem maradsz fizetésképtelen. Pedig, Vámosgálfalván beruházások is futnak, uniós önrészt is vállalniuk kell.
Szatmárnémetiben sem a pluszpénz elmaradására panaszkodnak, Kereskényi Gábor polgármester szerint – a teljes észak-nyugati régióban – ennél
Kereskényi Gábor
„Mi gyorsabb ütemet diktálnánk, a pénzünk is megvan rá, ám a cégek nem tudják elkölteni, mert nincs, akivel dolgozzanak” – magyarázta. Kereskényi példaként azt hozta fel, hogy
a Decebal híd felújítását saját költségvetésből végzik, a beruházásra 6 millió lejt különítettek el, de az összegnek felét sem tudja elkölteni a versenytárgyalást megnyerő cég.
„A szerződésben 2018 a határidő, de mi szeretnénk minél hamarabb befejezni. Persze az emberek is türelmetlenek” – panaszolta Szatmárnémeti polgármestere, aki szerint az építők, kőművesek elmennek 450 lejes napszámért Bukarestbe, és Szatmárban nincs, aki dolgozzon. Úgy véli:
Szatmárnémeti különben sajátos helyzetben van, hiszen helyi forrásokból tartják fenn a kulturális intézményeket – a színházat, a filharmóniát –, az ott dolgozók február elsejei 50 százalékos fizetésemelése pedig 1,5 millió lejjel terhelte meg a városkasszát, de ezt is ki tudták gazdálkodni.
„Ha lenne munkaerő, és többet tudnánk költeni a beruházásokra, elképzelhető, hogy nem lenne elég a pénz, így azonban csak tologatjuk az összegeket. Arról már rég letettem, hogy Bukarestből nagyobb támogatást kapunk, tudom, hogy csak magunkra számíthatunk” – fogalmazott Kereskényi Gábor.
Ezzel szemben Kovászna megyében kiadós pofonként érte az önkormányzatokat, hogy a költségvetés-kiegészítésből nem kaptak pluszpénzt, a megyei önkormányzat közleményben is jelezte, hogy évek óta ez az első alkalom, amikor ilyesmi előfordul. Mint rámutatnak:
ezeket az összegeket jövőre is felhasználhatták volna. A közlemény szerint több községben leállhatnak a beruházások, és az sem biztos, hogy folytatni tudják az alkalmazottak fizetését.
Kovászna megye vezetősége abban reménykedik, hogy a kormány év végén ismét átnézni az országos költségvetést, és a kiigazítás során az önkormányzatoknak is szánnak pénzforrásokat. Henning László, a megyei tanács alelnöke a Krónikának elmondta,
akkor zárják le ugyanis a harmadik negyedévet. Az alelnök inkább azt nehezményezi, hogy nem lesz pénzük a falvaknak a pályázati önrészek előteremtéséhez.
Hargita megyében is hasonló a helyzet: Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szerint az önkormányzat és a hatáskörébe tartozó intézmények – a Csíki Székely Múzeum, a Csíki Játékszín, és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes – fenntarthatatlanná váltak a béremelés nyomán.
Ráduly Róbert
Fotó: Tamás Attila
A szükséges bérkeret jelentősen meghaladja a lehetőségeket, így a létszámcsökkentő átszervezés elkerülhetetlen” – szögezte le. Ezzel Karda Róbert, Csíkszentdomokos polgármestere is egyetért, mint rámutatott: az önkormányzatok többsége nincs könnyű helyzetben.
„Számítottunk pluszpénzekre a költségvetés-kiegészítés nyomán az előző évek tapasztalatai alapján. Ha tudtuk volna év elején, hogy nem kapunk pénzt, másképp állítottuk volna össze a költségvetésünket” – magyarázta.
Csíkszentdomokoson szűkösen kijön a bérkeret, a megkezdett beruházásokat is tudják folytatni, de az alárendelt intézmények fenntartására, valamint a jövő évi beruházásokhoz szükséges tervekre, tanulmányokra bajosan tudnak előteremteni pénzt.
– fogalmazott Karda Róbert. Ezzel szemben Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere arról számolt be, hogy őket nem befolyásolja az évek óta példa nélküli helyzet, a pluszösszegek nélkül is jól kijönnek. Az elöljáró szerint beruházásokra és bérköltségekre is van pénz, egyedüli bosszúságuk, hogy a művelődési ház felújításával a kivitelező nem halad megfelelő ütemben.
A Bihar megyei önkormányzat azzal vette elejét a problémáknak, hogy egyelőre nem emelték a fizetéseket, amelyek így az eredeti költségvetés által engedett szinten maradtak – tudtuk meg Pásztor Sándor megyei tanácselnöktől, aki rámutatott,
nem vállalták a kockázatát annak, hogy fedezet nélkül növeljék a béreket.
Két hónapja egy tanácshatározattal befagyasztották az augusztusi és a szeptemberi juttatásokat, és kivárták, mennyi pluszbevételük lesz, illetve mekkora összeget kapnak a központi büdzséből.
„Nálunk nem az az elv érvényesült, hogy egyszer megemeljük a fizetést, majd meglátjuk, kapunk-e rá pénzt, hanem addig nyújtózunk, amíg a takarónk ér. A számításunk bejött, a továbbiakban napirendre tűzzük a tanácshatározatot, amely révén a fizetéseket a bevételeinkhez, a kerethez mérten növeljük” – magyarázta Pásztor.
A nyolchónapos mérleg alapján Bihar megyének 11 millió lejes többletbevétele van, ez annak is köszönhető, hogy év elején inkább pesszimista költségvetést állítottak össze.
de a legfontosabb beruházásokra – a repülőtér új termináljának, valamint az új múzeumszékház építésére, illetve az úszómedence-programra – megvan a keret. Szerinte ugyanakkor egyértelmű, hogy az önkormányzatok szenvednek a pénzhiánytól, de abban reménykedik, hogy év végéig lesz még egy költségvetés-kiigazítás.
Pásztor Sándor
A jogszabály szerint a választott tisztségviselők bérét a minimálbérhez viszonyított koefficiens alapján számolják ki, azaz a jelenleg bruttó 1450 lejes minimálbér felel meg az 1-es szorzónak.
Romániában jelenleg az államfő fizetése a legmagasabb, esetében a koefficiens 12-es, azaz a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő összeget, bruttó 17 400 lejt keres. Innen fokozatosan csökken a szorzó a 3-as koefficiensig, amelyet a 3 ezer főnél kisebb lakosságú települések alpolgármesterei bérének kiszámításakor alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere nemrég arról számolt be: kilenc év után most először az önkormányzatnál a polgármester juttatása a legmagasabb, ő bruttó 13 ezer lejt keres, ami nettó 8 ezer lej – három hónappal ezelőtt még ennek felét kapta. Az alpolgármesterek bérét meghatározó együttható eggyel kisebb, így ők 11 500 lej bruttó fizetést kapnak.
Megpályázza ötödik mandátumát Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki közösségi oldalán posztolt élő videóban jelentette be döntését szombaton.
Biró Rozália parlamenti képviselő lett az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje a júniusi romániai helyhatósági választásokon – döntött a párt küldöttgyűlése. Csomortányi István személyében az Erdélyi Magyar Szövetség is indít saját polgármesterjelöltet.
Új Európai Bauhaus-díjat nyert a Bükk erdőpark – Kolozsvár zöld tüdeje elnevezésű projekt a természettel való kapcsolat helyreállítása kategóriában. Az elismerést péntek este adták át Brüsszelben.
Oláh Emese jelenlegi alpolgármester lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje a júniusi helyhatósági választáson, ugyanakkor a jelenlegi négy tanácsos közül három helyen változás lesz a szövetség jelöltjei között lebonyolított rangsorolás alapján.
Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.
Szenvedélybetegek és hozzátartozóik számára szervez terápiás programot Magyarózdon a Bonus Pastor Alapítvány.
Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.
A közlekedési minisztérium kiadta az építési engedélyt az Arad és Temesvár közötti 48 kilométeres vasútvonal korszerűsítésére, valamint további 6 kilométernyi sínpár újul meg Arad térségében – jelentette be pénteken Sorin Grindeanu szaktárcavezető.
Ugrásszerűen megnőtt a kanyarós megbetegedések száma Arad megyében, a hatóságok azt javasolják a kisgyerekek szüleinek, fogadják meg szakembereknek a védőoltás felvételére, a fertőző betegség megelőzésére vonatkozó ajánlását.
Öttagú család – két felnőtt és három gyermek – került kórházba, miután a saját háztáji gazdaságukban nevelt sertés húsából ettek – közölte pénteken a Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!