
Fotó: Barabás Ákos
Elriasztja a romániai közbeszerzési rendszer a vállalkozókat attól, hogy közpénzből finanszírozott munkát vállaljanak. Egy részük inkább lemond az állami megrendelésekről, s a magánszférából érkező, sokkal kisebb értékű, de biztos és bonyodalommentes munkákat választja.
2017. augusztus 11., 13:522017. augusztus 11., 13:52
A túlbonyolított bürokrácia, az eltúlzott ellenőrzések, a késlekedő kifizetések miatt nem szívesen vállalják a cégek a közbeszerzésen meghirdetett munkákat. Mint Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, az önkormányzat által meghirdetett kilenc közbeszerzésre egyetlen vállalkozó sem jelentkezett.
Édler András, a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – amikor arról faggattunk, hogy történhetett meg ez – közölte,
s a magánszférából érkező, sokkal kisebb értékű, de biztos és bonyodalommentes munkákat választja.
Antal Árpád is úgy látja, hogy a több módon értelmezhető törvényekkel, ellenőrzésekkel és bürokráciával ellehetetlenítik a cégeket, ám az önkormányzat sem tudja hatékonyan végezni a munkáját. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat által
A székelyföldi város polgármestere azt mondja, betartva a procedúrát újra meghirdetik a munkálatokat, s bíznak abban, hogy mégis kerül vállalkozó, ám időközben telik az idő, hiszen ezeket a beruházásokat a nyár folyamán kellene elvégezni. „Ott tartunk, hogy pénzünk is van, tudjuk is, mit kell tenni, és mégsem haladunk a beruházások egy részével. Most nem fenyeget az a veszély, hogy a túl sok munkálat zavarja a városlakókat” – fogalmazta meg az elöljáró.
Fotó: Veres Nándor
Mint ecsetelte, felesleges bonyodalmakat okoz például, hogy a Számvevőszék követeli a megrendelő önkormányzattól, hogy kérje a leszerződött cégtől a bejövő számlákat.
Sok cégvezető visszautasítja a számlák rendelkezésünkre bocsátását, s akkor kénytelenek vagyunk beperelni.
A helyzet visszássága, hogy a vállalkozó meg is nyeri a pert, a bíróság kimondja, hogy nem köteles bemutatni a bejövő számláit, utána viszont az önkormányzatot is bepereli a Számvevőszék, és ők is nyernek” – vázolta fel a paradoxont Antal Árpád. Ezért – tette hozzá – egy idő után több cégvezető visszakozik, hiszen kevés a nyereség, és a pereskedéssel időt, energiát vesztegetnek el.
Másik rosszul értelmezett rendelet a székelyföldi elöljáró szerint, hogy a tervezési költség nem haladhatja meg a munkálat értékének 3 százalékát. Ezt a jogszabályt az úgynevezett egyensportcsarnokok építésekor adta ki a fejlesztési minisztérium, de mindenre alkalmazzák, viszont egy műemlék épület homlokzatának felújítása esetén a tervezés elérheti a költségek 30 százalékát is – hívta fel a figyelmet Antal Árpád.
Sok vállalkozó inkább visszavesz a tevékenységéből, átszervez, karcsúsít és inkább a magánszférából érkező, kisebb értékű, de biztos megrendeléseket választja – erősítette meg megkeresésünkre a vállalkozói szféra képviselője, Édler András is. A Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta,
ám mivel Romániában nem érvényes a precedensjog, így a következő cégnek is „át kell esnie a tortúrán”.
Fotó: Veres Nándor
Édler ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a megrendelők is sok esetben rugalmatlanok, nem vállalják a felelősséget, hogy a közbeszerzésen ne a legkisebb árat vegyék figyelembe, hanem a pontrendszer alapján a pénzügyi, illetve a műszaki megoldásokat értékeljék. „Nem működik jól a közbeszerzési rendszer Romániában, a törvény nehézkes, a hozzáállás a megrendelők és az ellenőrző szervek részéről is rugalmatlan” – összegezte a gondokat Édler András.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
szóljon hozzá!