Nem kapják vissza levéltárukat a magyar egyházak

A jogszabály immár második alkalommal került a törvényhozás két háza elé, miután a korábban elfogadott, az egyházak anyagainak restitúcióját is lehetővé tevő törvény kapcsán az akkor még ellenzékből politizáló Szociálliberális Unió (USL) politikusai alkotmányossági kifogásokat emeltek, a taláros testület pedig végül formai okokra hivatkozva visszaküldte a törvényt a parlament elé.

Sok harc eredmény nélkül

Az egyházi levéltári anyagok viszszaszolgáltatására vonatkozó törvénymódosítást három RMDSZ-es honatya, Máté András, Kerekes Károly és Márton Árpád kezdeményezte. A módosítás szerint a visszaszolgáltatandó iratokról mikrofilmes másolatot készített volna a levéltár, amely a tulajdonában marad. Ezt – miután 2010-ben a szenátus elutasította – 2011. november elején a képviselőház döntéshozó fórumként elfogadta. Ezt követően fordult az USL az alkotmánybírósághoz. A taláros testület végül az alkotmány 61-es cikkelyére hivatkozva leszögezte: a törvény elfogadásának módja ellentmond az alaptörvénynek, mivel megszegi a kétkamarás parlamentarizmus elvét. A módosítások tartalmáról nem, csakis a törvénymódosítás procedúrájáról tárgyalt az alkotmánybíróság, s azt találta végül alkotmányellenesnek. A javaslatot így az elfogadás procedúrájának hibái miatt küldték vissza a parlamentnek.

Mircea Duşa jelenlegi védelmi miniszter a tavalyi alkotmánybírósági ítélet után úgy fogalmazott, hogy „az alkotmánybíróság megakadályozta az állam egységes mivolta ellen intézett támadást, amikor alkotmányellenesnek minősítette az állami levéltári törvény módosításait\". Szerinte ugyanis a levéltári törvény módosításának 19-es cikkelye támadást jelent Románia egységes nemzetállamisága ellen „azáltal, hogy magánszerveknek átadta volna az 1918-as egyesülésre vonatkozó dokumentumokat, a tulajdonleveleket, valamint az anyakönyveket\". Hozzátette: „lehetetlen lett volna, hogy a román állam egyik szerve (az alkotmánybíróság – szerk. megj.) – bármennyire is átpolitizált legyen – magánkézre juttassa az ország egységes nemzetállamiságát bizonyító dokumentumokat, azok pedig minden valószínűség szerint eltüntették volna ezeket\".

A szenátus elé a taláros testület döntése nyomán egy olyan jogszabály került vissza újratárgyalásra, amely tartalmazta az egyházakra vonatkozó passzust. Végül – idézte fel a Krónika megkeresésére Márton Árpád képviselő – a mintegy 70 százalékos USL-többség törölte ezeket a módosításokat. A képviselőház elé már ebben a formában került a törvény. „Én ismét javasoltam a művelődési bizottságban, itt viszont a kezdeményezésemet vita nélkül leszavazták. De a javaslatom bekerült a jelentésbe, a plénum előtt ezt fenntartottam, viszont csak a nemzeti kisebbségek képviselői álltak mellém\" – részletezte lapunknak Márton Árpád. A politikus sérelmezte, hogy korábbi kormánykoalíciós partnerük most nem állt melléjük, holott korábban – amikor szüksége volt az RMDSZ támogatására – megszavazta az indítványt.

„Nincs minden veszve\"

Márton Árpád viszont azt mondja, nincs minden veszve, hiszen két további olyan kezdeményezés is van jelen pillanatban a parlament asztalán, amely előírná az egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatását. Ezek viszont jelen pillanatban nincsenek aktívan napirenden, így az RMDSZ-es politikus csak annyit tudott megjegyezni kérdésünkre, hogy nem tudja megbecsülni, mikor számíthatunk előrelépésre.

Az egyházak korábban már ettől tartottak

Nem is számítottak egyébként kedvező döntésre az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői, akik a rendszerváltás óta hiába követelik vissza jogos jussukat. Csorba Sándor, a nagyváradi római katolikus püspökség levéltárosa a Krónika megkeresésére elmondta, hogy nem lepte meg a képviselőház döntése. Hozzátette, tartott attól, hogy ez fog történni, bár szerette volna, ha a politikusok másképpen gondolkodnak.

A szakember ugyanakkor azt is elmondta lapunknak, hogy sajnos azt sem lehet pontosan tudni, hány dokumentumot kellene visszaszolgáltatni a váradi püspökségnek, de az biztos, hogy a káptalanok, a püspökség és a papnevelő intézet levéltári anyagainak 70-80 százalékát elkobozták. 1840 óta egyébként az anyakönyvi kivonatokat két példányban állították ki Váradon, a másolatok pedig mai napig a levéltár birtokában vannak, ám a gazdasági és más jellegű okiratok gyakorlatilag a középkortól kezdve hiányoznak.

Létfontosságú, ugyanakkor európai szinten is kultúrtörténeti érdekességnek számító iratokat államosítottak a magyar unitárius egyháztól is – mutatott rá megkeresésünkre Bálint-Benczédi Ferenc püspök. Hozzáfűzte: a hiányzó dokumentumok kapcsán számukra az is óriási problémát jelent, hogy legtöbbjükről azt sem tudják, hol tárolják őket. A kolozsvári kollégium iratai például kutatható állapotban vannak a kolozsvári állami levéltárban, ám a Székelykeresztúrról elvitt anyagok hollétéről semmit nem tudni.A püspök ugyanakkor azt is elmondta, az egyháznak valószínűleg nem lett volna lehetősége arra, hogy a törvény által előírt körülmények között tárolja az iratokat.

Hatalmas mennyiségű levéltári anyag restitúciójára vár a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség is, amely már jó ideje korszerű levéltári raktárakkal várja vissza elkobzott levéltári anyagait. Bernád Rita, a főegyházmegye főlevéltárosa korábban lapunknak elmondta, az érsekség államosított plébániai anyakönyveit – amelyek megközelítőleg 120-150 iratfolyóméter mennyiségű kötetgyűjteményt jelentenek és mintegy ezer darab anyakönyvi kötetet – az Állami Levéltár jelenleg tíz megyei (Fehér, Szeben, Hargita, Kovászna, Maros, Brassó, Máramaros, Hunyad, Kolozs és Beszterce-Naszód) igazgatósága őrzi. Ezt a mintegy ezer darab anyakönyvi kötetet vehette volna vissza a most visszautasított  RMDSZ-es módosítással az egyház. „Amennyiben majd a felekezeti iskolák levéltárait is visszakapnánk, úgy az még 150-200 folyóméternyi mennyiségű iratanyag gondozását jelentené. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség esetében kisebb mennyiségű egyéb plébániai irattípust államosítottak az anyakönyvek mellett. Ezek, mivel külön fondokba lettek sorolva, nehezen lesznek majd azonosíthatók\" – tudtuk meg a főlevéltárostól.

Régóta várja a történelmi és vagyoni jelentőségű dokumentumainak visszaszolgáltatását a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is. Csűry István püspök lapunknak korábban arról beszélt, hogy évente legalább egyszer próbálkoztak az egyházi archívum visszaigénylésével, bár törvényi keret híján mindhiába.