Nem ég a kezük alatt a közmunka

Bár a hatályos jogszabályok kötelezővé teszik a közmunkát a szociális támogatást igénylők számára, az önkormányzatok nem mindenhol tudják alkalmazni a törvény előírásait. Mint kiderült, a legtöbb gondot az okozza, hogy az erdélyi és partiumi önkormányzatok illetékesei nehezen tudják munkára bírni a segélyt igénylő helybélieket.

A háromszéki Kőröspatakon például tizedére csökkent a szociális segélyre jogosult családok száma, amióta a polgármester szigorúan megköveteli a közmunkát. Kisgyörgy Sándor polgármester a Krónikának elmondta, amikor négy évvel ezelőtt megválasztották, több mint 300 család esetében nyújtottak be igénylést, elődje viszont nem követelte meg a közmunkát. „Én ezt nagyon komolyan vettem: ha valaki 56 órát kellett dolgozzon, 50 óráért még nem kapta meg a segélyt. Pontos nyilvántartást vezetünk, aki nem jött el a közmunkára, hiába kérte a támogatást” – magyarázta az elöljáró.

Elmondta, az elmúlt évben már csupán 32-en kaptak támogatást az önkormányzattól. Kisgyörgy Sándor elmondta továbbá, önerőből is segítettek a nehéz sorsú helybélieken: az illegálisan felépített házakat közpénzből telekkönyvezték, bevezették a vizet azokhoz is, akik ezt nem engedhették volna meg maguknak, és a hulladékuk elszállítását is megoldották. Egy neve elhallgatását kérő háromszéki polgármester viszont arról számolt be, hogy nem tudja munkára bírni a községben élő szegény sorsúakat, akik inkább elmennek külföldre dolgozni.

„Amúgy az is látszik, hogy nincsenek annyira rászorulva a szociális segélyre, hiszen a különböző más juttatásokból, például a kétszeresére emelt gyerekpénzből sok családnak havi 2500 lejes jövedelme van, és azért nem kell megdolgozni” – mondta az elöljáró. Sepsiszentgyörgy pozitív példának számít Háromszéken, ahol az önkormányzatnak alárendelt vállalatoknál – a városi kertészetnél, a köztisztasági vállalatnál – dolgoznak azok, akik szociális segélyt kapnak.

„Többe kerül a leves, mint a hús”

A lapunk által megkérdezett Bihar megyei önkormányzatok illetékesei úgy nyilatkoztak, a szociális segélyre jogosult személyek többsége eleget tesz annak a törvényi előírásnak, mely közmunkavégzés feltételéhez köti a támogatást. „Nagyváradon minden év végén kidolgozzák a következő évre vonatkozó közmunka-elhelyezési tervet. Többnyire a temetőket, a parkokat, a közterületeket gondozzák, és ha nem teljesítik a kötelező óraszámot, azt levonjuk a segély összegéből. Ez alól csupán az orvosi igazolást felmutató személyek mentesülnek” – magyarázta Consuella Govor, a helyi szociális ügyekért felelős hivatal (ASCO) sajtóreferense.

Érmihályfalván ugyancsak a közterület-takarítás a leggyakoribb tevékenység, ami után a segélyt kiosztják. Nyakó Jószef polgármester azonban rámutatott: a jogosultak munkavégzési kedve „nem kifejezetten egyforma”, de például a város 520 fős roma kolóniájával nincsenek gondjaik.

Nagyszalontán az elmúlt tíz év során háromszázról harmincra csökkent a jogosultak száma, és bár itt is ténylegesen betartatják a törvényt, Török László polgármester szerint „többe kerül a leves, mint a hús”. Rámutatott: eleget kell tenniük a munkavédelmi előírásoknak, a munkavégzéshez alkalmas eszközöket kell biztosítaniuk, és egy önkormányzati alkalmazottat „fenntart” a közmunkavégzők normájának felügyeletére. „A törvény nem hozza meg a tőle várt hasznot. A jogosultaknak csak havi 8-10 napot kell dolgozniuk. Hibás az alapelgondolás. Mindenkinek egyaránt hozzá kellene járulnia a társadalom fenntartásához” – szögezte le az elöljáró. Török ezt diszkriminatívnak tartja azokkal szemben, akik rendes bérrel hozzájárulnak a költségvetéshez.

„Megfeledkeznek a kötelezettségekről…”

„Hasznos lenne a közmunkaprogram, ha az lenne, aminek lennie kellene” – fogalmazott Tamás Gebe András, a Kolozs megyei Tordaszentlászló polgármestere, amikor a közmunkáról kérdeztük. Kifejtette, már az is fejtörést okoz, hogy rávegyék a segélyre jogosult 30 személyt, hogy egy előre meghatározott időpontban szervezetten végezzék el a közmunkát, mert sokan inkább csak akkor jelentkeznek munkára, amikor épp kedvük van.

Mint részletezte, rendkívül nehéz megszervezni a közmunkát úgy, hogy ráadásul nincs külön emberük, aki ezt felügyeli. „Legtöbben olyanok, hogy 9-kor megjelennek, délben azonban már olyan fáradtak, hogy haza kell menniük” – fogalmazott a polgármester. Tamás Gebe András szerint azzal is baj van, hogy komolyabb közhasznú munkát nem lehet rájuk bízni. „Kivéve a szemétgyűjtést, de azt is felületesen végzik” – tette hozzá. Nem könnyít a helyzeten az sem, hogy a községhez nyolc település tartozik.

„Azt se várhatja el az ember, hogy nyolc kilométert gyalogoljanak, mert nincs pénzük buszra. Megértem azt, hogy mindenki a saját falujában szeretné végezni a munkát, de ha nem tudjuk a felügyeletet biztosítani, akkor semmit nem oldottunk meg. Nem akarok senkit megsérteni, de ezek az emberek csak azt tudják, hogy jogaik vannak, a kötelezettségeikről valahogyan mindig megfeledkeznek” – magyarázta. Az önkormányzat általában azzal bünteti meg a felelőtleneket, hogy felfüggeszti a segély folyósítását, azonban ez a módszer sem vált be eddig. „Rendszerint visszasírják magukat. Vannak közöttük sokgyerekesek is, így nem nagyon van mit tennünk” – mondta a polgármester.

Rácz Zoltán, Magyarkapus alpolgármestere jobb eredményekről tud beszámolni. Mint mondta, úgy igyekeznek megszervezni a közmunkát, hogy az önkormányzathoz tartozó falvakban a közterek takarítását végzik a szociális támogatásra szorulók, de az is előfordul, hogy a helyi iskolának vágják fel a tűzifát. Kifejtette, az emberek örülnek a közmunkának, hiszen ezáltal az egészségbiztosításuk is megoldódik. Kérdésünkre elmondta: 60-70 munkaköteles, szociális segélyből élő rászoruló lakik a településen, 80 százalékuk roma nemzetiségű, de akad köztük magyar és román is.

Az alpolgármester elmondta, a településen egyébként is bevett szokás, hogy szerveznek önkéntességen alapuló közmunkát, hiszen van, amit segítség nélkül az önkormányzat nem tud megoldani. „Elég sokan szoktak jelentkezni, ha árkokat vagy hidakat kell takarítani, sőt még egy kisebb betonhidat is öntöttünk a helyi önkéntesek segítségével” – tette hozzá.

„Ha megtudják, hogy dolgozni kell, nem is kérik a segélyt”

Biró Edit, a csíkszeredai polgármesteri hivatal szociális osztályának vezetője elmondta, gyakran előfordul, hogy amint az igénylő tudomást szerez arról, hogy a szociális segélyért közmunkát kell végezni, inkább nem is nyújtja be az iratcsomót a támogatás kérvényezésére. Továbbá azt is elmondta, hogy eme kötelezettség alól mentesülnek azok, akik hétéves kor alatti gyermeket nevelnek, akik fogyatékkal élő személyt vagy ellátást igénylő idős személyt gondoznak, illetve akik szakmai képzésen vesznek részt.

A közmunka elvégzését a 2001-ből származó 416-os, a szociális segélyt szabályozó törvény írja elő. „Minden hónap elején kapunk egy névsort a szociális osztálytól, amely tartalmazza a segélyezett adatait, a ledolgozandó óraszámot és a beosztást, hogy kinek melyik időszakban kell közmunkát végeznie. Hónap végén a névsort a ledolgozott órákkal visszaküldjük a szociális osztálynak” – ismertette az eljárást Lázár Péter, a csíkszeredai polgármesteri hivatal városrendezési osztályának vezetője.

Hozzátette: minden esetben önkormányzati határozat szabályozza, hogy milyen feladatokat végezhetnek, amelyet minden év elején jóváhagy a tanácsosi testület. Ennek alapján közmunkaként végezhető többek között a város zöldövezeteinek és játszótereinek karbantartása, a járdák takarítása, a vízelvezető árkok kitakarítása, a csíkzsögödi és csíksomlyói borvízforrások körül a szemét összegyűjtése.

Továbbá közmunkaként könyvelhető el a csíkszeredai iskoláknál és óvodáknál a takarítás, kerítésfestés, a csíktaplocai szemétgödör körüli munkák és a szél által szétszórt hulladék összeszedése, a polgármesteri hivatalnál a folyosók, a belső udvar kitakarítása és ablakok megtisztítása, a hajléktalanszállónál festés és kisebb javítások, a zöldségpiac takarítása, valamint kisebb munkák a városháza műhelyeiben, illetve a kertészetnél.

Közmunkát egyébként nemcsak a szociális segélyben részesülők végezhetnek, hanem bizonyos feltételek alapján a vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik a különböző vétségek elkövetőjének is a közmunkavégzést, mindezt bírói utasításra. Ugyanakkor a városi önkormányzat felé tartozást felhalmozó személyek is törleszthetik ilyen formán az adósságukat, amenynyiben nincs rá más lehetőségük.

Csíkkozmáson 260 segélyezettet tartanak nyilván, akik egy része a támogatásért cserébe közmunkát végez a községben. Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere elmondta, ebben az időszakban főként fahasogatásban segítenek, havat lapátolnak, nyáron kaszálnak, utakat sepernek, kitakarítják az árkokat, zöldövezet-karbantartást is végeznek. A csíkcsicsói szociális támogatásban részesülők közmunkavégzéséről Becze Attila polgármestertől érdeklődtünk. A községvezető elmondta, általában hét-nyolc érintett személynek kell dolgoznia a községben a segélyért.

„Előfordul, hogy nem tesznek eleget a kötelességüknek, ezért nem kaphatnak szociális támogatást, ilyenkor ismét dolgozni kezdenek. Legtöbbször nem is az a baj, hogy nem végzik el a munkát, hanem az, hogy nem adják le időben a papírokat, emiatt kell felfüggeszteni a segélyüket” – magyarázta az elöljáró. Ugyanakkor hozzáfűzte, nem lehet komolyabb munkát rájuk bízni, csak szakértelmet nem igénylő feladatokat végeztethetnek velük. Továbbá problémaként említette, hogy legtöbbjüknek nincs mobiltelefonja, ezért nehéz őket elérni, előfordul, hogy a szomszédban lakónak kell szólniuk, hogy üzenni tudjanak az érintetteknek, mikor milyen munkát kell végezniük.