
Inkább ne legyen semmilyen főtérfelújítás, mintsem, hogy a helyi önkormányzat által kezdeményezett új tervek alapján alakítsák át a nagyváradi Szent László teret (ma Unirii) – nagyjából ezt a következtetést lehetett leszűrni azon a közvitán, amelyet az ügyben érintett helyi és kolozsvári építészek szerveztek a vitatott projekttel kapcsolatban a Moszkva kávézóban.
2013. július 07., 15:582013. július 07., 15:58
2013. július 07., 15:592013. július 07., 15:59
Ismert ugyanis, hogy Mircea Mălan alpolgármester javaslatára a városvezetés elvetette a Proiect Bihor tendergyőztes tervét, és a kolozsvári származású Horia Gavriş bukaresti csapatától rendelt egy új makettet. Noha az elképzelések még nem öltöttek végleges formát, és a szükséges engedélyeket sem gyűjtötték be, a városi tanács többsége megszavazta új projektet, csupán az RMDSZ-es önkormányzati képviselők és egy demokrata-liberális tanácsos ellenezte a szabálytalannak tartott eljárást.
A váradi civilek és az építészek azóta is tiltakoznak az alpolgármester „magánakciója\" ellen, különösen, hogy azt időhiánnyal indokolva, közvita nélkül próbálja meg keresztülvinni. Lapunk, korábban arra nem kapott egyértelmű választ, hogy az új projekttel kapcsolatban zárt ajtók mögött tartott múl heti kerekasztal-megbeszélés helyett miért nem inkább közvitát tartottak, Mălan továbbra is az uniós projekt sürgető határidejét hozta fel mentségként és azon meggyőződését hangsúlyozta, miszerint a váradiak elégedettek lesznek a végeredménnyel.
Távol maradtak a hivatalosságok
„Semmi sem veszélyesebb annál, mint amikor nem tudod, hogy pontosan mit akarsz, de azt minden áron akarod\" – jellemezte az önkormányzat hozzáállását Macalik Arnold kolozsvári építész a váradi szórakozóhelyen tartott civil és szakmai vitán, miután az alpolgármester korábban őt kérte fel arra, hogy véleményezze Emődi Tamás tendergyőztes tervét. Az elismert szakember arra is emlékeztetett, hogy amint arról lapunk beszámolt, a zárt ajtók mögött tartott önkormányzati megbeszélésére sem őt, sem pedig a kolozsvári Atelier Mass munkatársait – akik szintén készítettek egy főtérfelújítási tervet – nem engedték be.
A vitára összegyűlt több tucat váradi most mind a négy projekttel megismerkedhetett, Emődi, Szabó Anemarie és Silviu Aldea is személyesen mutatta be tervét, Gavriş viszont nem jelent meg, így helyette az esemény moderátora, Ramona Novicov művészettörténész méltatta az építész urbanisztikai elképzelését. A helyi kritikuson kívül viszont mindenki más támadta az új projektet, ezt azonban a helyi önkormányzat illetékesei nem hallhatták, hiszen ők is távol maradtak a vitától.
„Balkáni módszerek\"
„Ez az új terv gyakorlatilag balkáni giccsnek minősül, ami a mi meglátásunk szerint semmiképp sem méltó Szent László városához\" – nyilatkozta lapunknak Csomortányi István építész, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke is, aki a közönség soraiban ülve kísérte figyelemmel a közvitát. „Ezer sebből vérzik ez a történet. Egyrészt, mert a közbeszerzési eljárásokat megkerülve az eredeti tervhez képest egy teljesen más dolgot akarnak uniós pályázatként kivitelezni, másrészt azért, mert közvita nélkül, Várad lakossága és a szakemberek megkérdezése nélkül akarják ezt az új tervet véghezvinni\" – mondta. Szerinte ez az esemény figyelemfelkeltés és tiltakozás is a helyi városvezetés „balkáni módszertana\" ellen, de hatásával kapcsolatban nem túlságosan optimista. Azon felvetésünkre, hogy ez az ügy precedenst teremthet-e, Csomortányi úgy vélekedett, hogy ha valóban megvalósul a projekt, „ez lesz az első olyan, amit gyakorlatilag erőből visz keresztül egy önkormányzat\".
A vitán egyébként ismételten elhangzott, hogy egy ilyen horderejű projekt esetében mindenképp versenyeztetni kellene az építészeket, Váradi főtér-felújítási helyzetét ahhoz hasonlították, mintha a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség vezetősége önkényesen eldöntené, hogy világbajnokság megszervezése nélkül Németországé legyen a vb-cím. Azt viszont még nem tudni, hogy a szakma és a lakosok tiltakozásának lesz-e eredménye, különösen, hogy uniós finanszírozásról lévén szó, hatályos időn belül elő kell terjeszteni egy végleges tervet és pályázatot kell kiírni annak kivitelezésre.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
szóljon hozzá!