Nehéz helyzetben a Kolozs megyei üdülőtelepek, a törvények útvesztőjébe került a romániai turizmus a szakértő szerint

Elmagyarázta, hogy az üdülőtelepek attrakcióra voltak felépítve, míg turisztikai telepek hétvégi házak körül jöttek létre, és nagyon ritkán fejlődtek fel üdülőteleppé. Erre ellenpélda Kisbánya, amely az évtizedek alatt kinőtte magát.

„A másik probléma, ami adódott a törvénnyel kapcsolatosan, hogy különbségeket tesz üdülőtelepek és üdülőtelepek között, vagy turistatelepek és turistatelepek között. Azt mondja, hogy kötelező a csatornahálózat és a vízhálózat, de a hegyvidéken lehet ennek megfelelő megoldással helyettesíteni azt. Mi az, hogy megfelelő megoldás? Vagy van csatornahálózat, vagy nincs. Ha meg van csatornahálózat, tisztítóberendezés, ami tényleg megfelel a standardoknak, akkor meg miért kell ezt megkülönböztetni? Szóval ennek semmi értelme nincs” – magyarázta a szakember, aki szerint

Hozzátette: ilyen szempontból az európai finanszírozás, az országos helyreállítási terv (PNRR) még több bonyodalmat hozott, hiszen bizonyos alapokat kizárólag turizmusfejlesztésre lehet elkölteni.

korábban írtuk

Turizmus III. Károly király lábnyomában: a kulturális örökségre kell összpontosítani az idegenforgalmi szakember szerint

A Székelyföldön a kulturálisörökség-turizmusra kellene összpontosítani, nem a tömegturizmusra, de sok még a tennivaló, amíg nem szinte kizárólag a magyarországi vendégek érkeznek a térségbe – vallja Horváth Alpár turisztikai szakember.

„De létezik nálunk egy jogszabályi környezet, amely azt mondja, hogy turizmusfejlesztést nem lehet eszközölni, csak hogyha üdülőtelep minősítéssel rendelkezik a hely. Így aztán létrehoztak üdülőtelepeket, megtöltötték ilyenekkel Kolozs megyét is, de sok értelme tulajdonképpen nem volt. Ki kellett volna találni egy más formát ezekre a fejlesztésekre” – ecsetelte, hozzátéve, hogy alapvetően kétfajta fejlesztés van, az egyik az attrakcióra alapoz, a másik a gazdaságra.

Talpas János azt is elmondta, hogy 2009-ben megjelent a 109-es törvény alapján az Országos Turisztikai Fejlesztési Terv is, amely településekre vonatkozott, és attrakcióalapú volt, de ezt az újabb törvény elvetette. A szakember arra is emlékeztetett, hogy a turizmus helye folyamatosan változott: hol egyik, hol másik minisztériumhoz tartozott, ügynökségként pedig már több mint másfél évtizede nem létezik.

– hangsúlyozta. Hozzátette ugyanakkor, hogy az új törvénynek vannak pozitív vonatkozásai is, például szerepel benne az, hogy egy településnek ahhoz, hogy turisztikai település legyen, kell hogy legyen turisztikai stratégiája, sőt, ezt a területfejlesztési tervhez is kötik.

„A nagy probléma onnan kezdődik, hogy ha megnézed a különböző településeink honlapját, akár Kolozs megyében is, azzal dicsekszenek a polgármesterek, hogy majd lesz általános területfejlesztési tervük. Akkor, hogy lettek üdülőtelepek az adott települések, hogyha ahhoz kellett volna kötni a turisztikai stratégiát?” – tette fel a költői kérdést Talpas.

Arra is rámutatott, hogy például a szálláshelyek kérdése is problematikus, ugyanis bár a törvény előírja, hogy a telepeken a szálláshelyek legalább 30 százaléka háromcsillagos kell hogy legyen, de azt nem írja le, hogy milyen típusú szálláshely kell legyen.

„Nagyon jó lett volna, ha a stratégiával kezdjük, ha a megyei önkormányzat elkészíti a stratégiát, amely leszögezi, hogy legyen három-négy üdülőtelepünk, még vagy három turistatelepünk, és ez bőven elég lett volna Kolozs megyének, főleg úgy, hogy vannak turisztikai célpontjaink is, amelyek nincsenek minősítve, de szerintem a nyári forgalmuk meghaladja minősített társaik forgalmát (például Kolozs forgalma Székelyjóét)” – részletezte. Elmondta, hogy

Kiemelte, hogy az étkeztetés szintén problematikus szegmens, mivel például Kolozs megyében (is) nagy hiányosságok tapasztalhatóak e téren.

korábban írtuk

Túlturizmus észlelhető Európa számos pontján, nálunk még csak fejlődőben az idegenforgalom

Míg Európa több pontján is úgynevezett túlturizmus tapasztalható, ami ellen a helyiek tiltakoznak és a hatóságok korlátozásokat vezetnek be, Romániában, Erdélyben még nagyon sok minden szükséges az idegenforgalom igazi fellendítéséhez.

A szakember kitért ugyanakkor arra is, hogy míg néhány éve ahhoz, hogy egy település turisztikai vagy üdülőteleppé váljon, egy több száz oldalas iratcsomóra, indoklásra volt szükség, amióta viszont a pénzlehívási folyamat eszközévé vált ez a „titulus”, megszerzéséhez elég akár egyetlen oldalnyi indoklás is.

„Nagyon jó, hogy leegyszerűsödött a folyamat, viszont az az igazság, hogy nem nagyon tudjuk, hogyan tovább.

– szögezte le, hozzátéve, hogy amiről beszél, tulajdonképpen nem az egyes megyék gondja, hanem országos probléma. Meglátása szerint

„Hiába jelent meg Romániának a turisztikai politikája, aminek épp most fog lejárni az utolsó része, nem hozott semmi előrehaladást. Ez annak is köszönhető, hogy – mint mondottam – Romániában a turizmusnak pingponglabda jellege van, odacsapják ahhoz a minisztériumhoz, ahova épp kedvük van” – hangsúlyozta. Talpas János szerint

Az idegenforgalmi szakember szerint a felsoroltakon túl is sok probléma van a turizmus terén. Nem kivétel Kolozsvár sem: hiába magyarországi, magyar anyanyelvű az ide érkező turisták többsége, magyar idegenvezetést nem biztosít sem a megyei, sem a helyi önkormányzat. Sőt, nálunk bárki vezethet egy turistacsoportot, míg például az olaszországi Firenzében olyan szigorú törvények vannak, hogy börtön jár azért, ha idegen vezeti a turistákat.