Népszerű attrakció a tordai sóbánya, ám a település esetében a szakember szerint nem egyértelmű a határ az üdülőtelep és a város között
Fotó: Barabás Ákos
Romániában a turizmusnak pinponglabda jellege van, vallja Talpas János, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának egykori oktatója, aki szerint az aktuális törvénykezés sok kérdést és problémát vet fel, nem áll a fejlődés szolgálatában. A szakembert a Kolozs megyei helyzetről, az abban rejlő lehetőségekről kérdeztük, és kiderült, sok probléma van az idegenforgalom terén, és nem kivétel Kolozsvár sem.
2024. július 02., 09:582024. július 02., 09:58
Talpas János nyugdíjba vonulása ellenére is aktívan foglalkozik a turizmussal kapcsolatos kérdésekkel. Nemrég egy konferencián beszélt arról, hogy az üdülőtelepek és turisztikai telepek mindig is dilemmát jelentettek a román állam számára, és a helyzetet az idén kiadott, 120-as törvény sem orvosolta. A szakember felidézte: az üdülőtelepek, illetve a turisztikai telepek helyzetét először 2008-ban igyekeztek tisztázni a 852-es törvénnyel, amelyet azután folyamatosan módosítgattak. Idén a több mint tizenötévvel ezelőtti jogszabály hiányoságainak orvoslására fogadták el a 120-as törvényt, mely Talpas szerint sok helyen zavaros, nem egyértelmű, valószínűleg azért, mert „túl sok törvényhozó kezén ment keresztül”, ám szakemberek annál kevésbé szóltak hozzá. Problematikus szerinte például az, hogy egy üdülőtelep vagy turisztikai telep hogyan viszonyul az adott községhez, van-e önálló önkormányzata vagy nincs.
„Mi történik akkor, ha a község megszűnik, például, ha Kolozsvárhoz csatolják Zsukot? Lesz egy üdülőtelepünk vagy egy turisztikai telepünk, amely tulajdonképpen nem fog létezni, csak névileg. Ilyen problémák adódtak az új törvényben, amelyeket jó lett volna kijavítani, vagy legalábbis odafigyelni arra, hogy ilyenek ne forduljanak elő” – magyarázta Talpas, hozzátéve, hogy
Elmagyarázta, hogy az üdülőtelepek attrakcióra voltak felépítve, míg turisztikai telepek hétvégi házak körül jöttek létre, és nagyon ritkán fejlődtek fel üdülőteleppé. Erre ellenpélda Kisbánya, amely az évtizedek alatt kinőtte magát.
„A másik probléma, ami adódott a törvénnyel kapcsolatosan, hogy különbségeket tesz üdülőtelepek és üdülőtelepek között, vagy turistatelepek és turistatelepek között. Azt mondja, hogy kötelező a csatornahálózat és a vízhálózat, de a hegyvidéken lehet ennek megfelelő megoldással helyettesíteni azt. Mi az, hogy megfelelő megoldás? Vagy van csatornahálózat, vagy nincs. Ha meg van csatornahálózat, tisztítóberendezés, ami tényleg megfelel a standardoknak, akkor meg miért kell ezt megkülönböztetni? Szóval ennek semmi értelme nincs” – magyarázta a szakember, aki szerint
Hozzátette: ilyen szempontból az európai finanszírozás, az országos helyreállítási terv (PNRR) még több bonyodalmat hozott, hiszen bizonyos alapokat kizárólag turizmusfejlesztésre lehet elkölteni.
A Székelyföldön a kulturálisörökség-turizmusra kellene összpontosítani, nem a tömegturizmusra, de sok még a tennivaló, amíg nem szinte kizárólag a magyarországi vendégek érkeznek a térségbe – vallja Horváth Alpár turisztikai szakember.
„De létezik nálunk egy jogszabályi környezet, amely azt mondja, hogy turizmusfejlesztést nem lehet eszközölni, csak hogyha üdülőtelep minősítéssel rendelkezik a hely. Így aztán létrehoztak üdülőtelepeket, megtöltötték ilyenekkel Kolozs megyét is, de sok értelme tulajdonképpen nem volt. Ki kellett volna találni egy más formát ezekre a fejlesztésekre” – ecsetelte, hozzátéve, hogy alapvetően kétfajta fejlesztés van, az egyik az attrakcióra alapoz, a másik a gazdaságra.
Talpas János azt is elmondta, hogy 2009-ben megjelent a 109-es törvény alapján az Országos Turisztikai Fejlesztési Terv is, amely településekre vonatkozott, és attrakcióalapú volt, de ezt az újabb törvény elvetette. A szakember arra is emlékeztetett, hogy a turizmus helye folyamatosan változott: hol egyik, hol másik minisztériumhoz tartozott, ügynökségként pedig már több mint másfél évtizede nem létezik.
– hangsúlyozta. Hozzátette ugyanakkor, hogy az új törvénynek vannak pozitív vonatkozásai is, például szerepel benne az, hogy egy településnek ahhoz, hogy turisztikai település legyen, kell hogy legyen turisztikai stratégiája, sőt, ezt a területfejlesztési tervhez is kötik.
„A nagy probléma onnan kezdődik, hogy ha megnézed a különböző településeink honlapját, akár Kolozs megyében is, azzal dicsekszenek a polgármesterek, hogy majd lesz általános területfejlesztési tervük. Akkor, hogy lettek üdülőtelepek az adott települések, hogyha ahhoz kellett volna kötni a turisztikai stratégiát?” – tette fel a költői kérdést Talpas.
Arra is rámutatott, hogy például a szálláshelyek kérdése is problematikus, ugyanis bár a törvény előírja, hogy a telepeken a szálláshelyek legalább 30 százaléka háromcsillagos kell hogy legyen, de azt nem írja le, hogy milyen típusú szálláshely kell legyen.
„Nagyon jó lett volna, ha a stratégiával kezdjük, ha a megyei önkormányzat elkészíti a stratégiát, amely leszögezi, hogy legyen három-négy üdülőtelepünk, még vagy három turistatelepünk, és ez bőven elég lett volna Kolozs megyének, főleg úgy, hogy vannak turisztikai célpontjaink is, amelyek nincsenek minősítve, de szerintem a nyári forgalmuk meghaladja minősített társaik forgalmát (például Kolozs forgalma Székelyjóét)” – részletezte. Elmondta, hogy
Kiemelte, hogy az étkeztetés szintén problematikus szegmens, mivel például Kolozs megyében (is) nagy hiányosságok tapasztalhatóak e téren.
Míg Európa több pontján is úgynevezett túlturizmus tapasztalható, ami ellen a helyiek tiltakoznak és a hatóságok korlátozásokat vezetnek be, Romániában, Erdélyben még nagyon sok minden szükséges az idegenforgalom igazi fellendítéséhez.
A szakember kitért ugyanakkor arra is, hogy míg néhány éve ahhoz, hogy egy település turisztikai vagy üdülőteleppé váljon, egy több száz oldalas iratcsomóra, indoklásra volt szükség, amióta viszont a pénzlehívási folyamat eszközévé vált ez a „titulus”, megszerzéséhez elég akár egyetlen oldalnyi indoklás is.
„Nagyon jó, hogy leegyszerűsödött a folyamat, viszont az az igazság, hogy nem nagyon tudjuk, hogyan tovább.
– szögezte le, hozzátéve, hogy amiről beszél, tulajdonképpen nem az egyes megyék gondja, hanem országos probléma. Meglátása szerint
„Hiába jelent meg Romániának a turisztikai politikája, aminek épp most fog lejárni az utolsó része, nem hozott semmi előrehaladást. Ez annak is köszönhető, hogy – mint mondottam – Romániában a turizmusnak pingponglabda jellege van, odacsapják ahhoz a minisztériumhoz, ahova épp kedvük van” – hangsúlyozta. Talpas János szerint
Az idegenforgalmi szakember szerint a felsoroltakon túl is sok probléma van a turizmus terén. Nem kivétel Kolozsvár sem: hiába magyarországi, magyar anyanyelvű az ide érkező turisták többsége, magyar idegenvezetést nem biztosít sem a megyei, sem a helyi önkormányzat. Sőt, nálunk bárki vezethet egy turistacsoportot, míg például az olaszországi Firenzében olyan szigorú törvények vannak, hogy börtön jár azért, ha idegen vezeti a turistákat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.
Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.
Tűz ütött ki szerdán egy nagyszebeni garzonlakásban. Huszonhat személynek kellett elhagynia a tömbházat, hárman kórházba kerültek.
Az aradi önkormányzat célja, hogy a jelenleg rendezetlen telek helyén egy új, nagy kapacitású parkoló szolgálja majd a környéket és a Szabadság-szoborhoz látogató turistákat.
Nemcsak a magyar tagozatra, de román tagozatra járó, magyart fakultatívan tanuló diákok is megmérettettek a Kolozsváron rendezett Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszán.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.
AZ EMNT ügyvezető elnöke szerint meg kell előlegezni a bizalmat az új magyar kormánynak, amely reményei szerint támogatja majd a külhoni magyar politikai pluralizmust.
Bírálja az RMDSZ-nek a magyarországi választásokkal kapcsolatos álláspontját, a Fidesz támogatását a szövetség volt elnöke. Markó Béla szerint az RMDSZ jelenlegi vezetősége hibázott, ezért változásra van szükség az alakulat háza táján.
„Soha nem táncoltam a néped sírjain” – így reagált a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion a Magyar Péter által megfogalmazott vádakra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!