
Nem írják alá a törvénymódosítást. Az iskolákban nincs elég hely, és a szükséges feltételek ishiányoznak az órákra való felkészüléshez
Fotó: Kristó Róbert
Az oktatási és egészségügyi rendszerben, valamint a kulturális intézményekben is nehéz gyakorlatba ültetni a módosított munkatörvénykönyvet; a szakszervezetek igyekeznek megoldást találni.
2017. október 10., 15:432017. október 10., 15:43
Komoly gondokat okoz a módosult munkatörvénykönyv gyakorlatba ültetése azokban a közalkalmazotti ágazatokban, ahol rugalmas munkaidőben dolgoznak, vagy az alkalmazottak feladataik egy részét otthon végzik el. A nyár végén a kormány által sürgősségi rendelettel végrehajtott módosítás ugyan hatékony eszköze lehet a szürkemunka kifehérítésének, de az elrendelt intézkedések számos munkahelyen nem életszerűek, nem egyeznek a valósággal.
A szigorításra azért volt szükség, mert számos visszaélés történt, például a hivatalosan részmunkaidőre felvett alkalmazott teljes munkaidőben dolgozott, bére egy részét pedig feketén, adózatlanul kapta meg, de az is problémás volt, hogy a beosztottaknak gyakran kellett túlórázniuk. A kormány ezért azt találta ki, hogy a napi 8 órás munkaidővel felvett alkalmazottak naponta írjanak alá jelenléti ívet, illetve írott formában pontosítsák a munkaórák kezdését és befejezését.
A különböző szakágak képviselői keresik a megoldást a tevékenységüknek megfelelő munkaprogram szabályozására – elképzelhető, hogy a kollektív munkaszerződés vagy éppen a közvitán levő, a nem munkahelyen, hanem akár otthon vagy közösségi térben elvégzett tevékenységre vonatkozó törvény jelenthet választ.
A színházakban például jelentős problémát okoz a módosult munkatörvénykönyv alkalmazása, hiszen az alkalmazottak rugalmas munkaidőben dolgoznak – magyarázta lapunknak Gáspárik Attila. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója hangsúlyozta, a teátrumokban a minőséget szinte lehetetlen, ám a munka mennyiségét is nehéz kvantifikálni.
Másrészt egy főszereplő sokkal többet próbál, mint egy mellékszereplő, ám ezért az utóbbi nem vonható kérdőre. A marosvásárhelyi színház nem először szembesül ezzel a problémával, hiszen évekkel ezelőtt már feljelentették őket a munkaügyi felügyelőségnél, mert nem annyit dolgoznak, amennyit a vonatkozó szabályok előírnak.
Gáspárik rámutatott: a módosult törvényt alkalmazzák, mindenki aláírja a jelenléti íveket, ám ilyen körülmények között, „decemberben már senki nem kell dolgozzék a színházban, annyi szabadnapot fognak összegyűjteni a túlórákkal”. A színházakban például hétvégeken is zajlik az élet, ám furcsa lenne, ha egy művész jogaira hivatkozva visszamondaná a vasárnap délelőtti előadást, mert éppen templomba szeretne menni, mutatott rá az igazgató.
Gáspárik azt is elmondta: a panaszok az országos színházi szövetséghez, az UNITER-hez futottak be, a szakmai szervezet pedig próbál egyeztetni, hogy orvosolják a kifogásokat. „Szakáganként kell fellépni és egyeztetni, különben egyenként levadásznak bennünket” – szögezte le a Krónikának Gáspárik Attila.
A színházban hétvégén sem áll le az élet
Fotó: Tompa Miklós Társulat
Hasonló gondokkal küzdenek az oktatásban: Liviu Pop oktatási miniszter múlt heti videókonferenciáján a Temes megyei szakszervezeti képviselő vetette fel, hogy a törvény értelmében a pedagógusoknak is napi nyolc órát bent kellene tölteniük a tanintézetben, ám szerintük ez kivitelezhetetlen.
– mondta el lapunknak egy neve elhallgatását kérő tanár.
Hasonlóképpen az elavult iskolai számítógépeken a felkészülés is szinte lehetetlen, nem beszélve arról, hogy nincs is annyi számítógép, hogy minden tanárnak elég legyen, órákon keresztül tudjanak böngészni. Ezt általában otthon végzik el a pedagógusok saját számítógépükön és saját szakkönyvtárukat használva. A munkatörvénykönyv méregfogát az oktatási minisztériumnak kell kihúznia úgy, hogy sajátos megoldást dolgoz ki az ágazatnak, vélik a tanügyben dolgozók. Ugyanakkor egyelőre nem panaszkodnak, hiszen a munkaügyi ellenőrök „nem zaklatják” őket.
Az egészségügyben egészen más természetű gondokat okoz a szigorúan vett nyolc vagy tizenkét órás munkaidő, ott inkább az a baj, hogy az alkalmazottak kénytelenek több időt bent tölteni a munkahelyükön. A törvény megengedi, hogy kivételes esetekben – például a tűzoltók, a csendőrök vagy éppen az egészségügyi beosztottak – egyhuzamban 24 órát ledolgozzon az alkalmazott, részletezte a Krónikának Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke.
Szavai szerint
Az egészségügyben igyekeznek gyakorlatba ültetni a jogszabályt, ám ebben az ágazatban is vannak kivételek, és ők is a szakminisztériumtól várják a megoldást ezek orvoslására.
„Ha egy orvos reggel bemegy dolgozni, és éppen ügyeletes, akkor másnap reggelre letelik a 24 órája, a törvény szerint így haza kellene mennie pihenni. Ám ha egy kisvárosi kórház osztályán egyetlen szakorvos dolgozik, akkor a betegek orvosi felügyelet nélkül maradnak, és ez egy váratlan történés esetén felróható. De mégsem küldhetjük a beteget haza az orvossal” – magyarázta Vasile Neagovici.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
szóljon hozzá!