Húsvéti bárányhús egy székelyföldi piacon
Fotó: Borbély Fanni
A húsvéti asztal alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Míg egy évtizede a városok piacai mellett húsvét táján szinte mindenhol engedélyezett vágópontok működtek, mára a bárányhús-forgalmazás legnagyobb szeletét a nagyáruházak hasították ki, ahol kis kiszerelésben is lehet húst vásárolni. Összeállításunkban székelyföldi gasztronómiai szakemberrel és vágóhidat működtető üzletemberrel arra keressük a választ, hogy az egyik legegészségesebb húsfajtánk, a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy egész évben friss húst vásárolhassunk.
2025. április 18., 19:012025. április 18., 19:01
Sok erdélyi család számára elképzelhetetlen a húsvét bárányhús nélkül. A régi hagyományokra alapozó ünnepi asztal elengedhetetlen tartozékaként a Ceaușescu-rendszer legsötétebb éveiben is került bárányhús a családi asztalra, a rendszerváltás utáni évtizedek pedig igyekeztek egyenesbe hozni a megnövekedett kereslet kielégítését.
ennek ellenére a bárányhúsfogyasztás terén sereghajtók vagyunk Európában. Az évente előállított bárány- és juhállomány mintegy 80 százaléka élőállat-exportra kerül az arab országokba, Izraelbe és a balkáni államokba. Exportálunk Nyugat-Európába is, ahol a legnagyobb felvevőpiac, Olaszország inkább Magyarországról vásárol vágott bárányokat, de kisebb részben Romániából is érkezik húsvéti áru.
A zömében európai uniós pénzekből telepített és felszerelt korszerű romániai vágóhidakon évente több millió juhot és bárányt lehetne levágni, ennek ellenére sem exportra, sem a hazai piacra nincs rá különösebb igény, a hazai juhágazat boldogulását az élőállat-export határozza meg.
A bárányhús évezredek óta hagyományosan népszerű étek, ami a Kárpát-medencei étkezési szokásainkba a zsidó kultúrkörből került. Trucza Adorján, a székelyudvarhelyi Páva étterem vezetője, az erdélyi konyhát új alapokra helyező Taste of Transylvania mozgalom megálmodója szerint a zsidó és a keresztény hagyományokból származó szakrális jellege ma is meghatározza a bárány fogyasztását, még akkor is, ha sokan nincsenek tisztában ennek eredetével: a zsidóság Egyiptomból történő szabadulásának bibliai történetére vezethető vissza. A húsvéti ünnepi asztalra jellemző bárányfogyasztás szakrális jellege ugyanakkor ,,Jézust, mint Isten bárányát” idézi, aki feláldozta magát a világ bűneiért.
Az éttermi kínálatban szereplő bárányhúsételeket Trucza Adorján csapata tudatosan ,,kitolta” egész évre, amihez megfelelő húsbeszállítót talált: az udvarhelyszéki Ivóban működő Berke farmon évente kétszer is elletik a juhokat, így az irányított szaporításnak köszönhetően szinte egész évben rendelkezésre áll friss bárányhús az éttermek, valamint a húsboltokban vásárló közönség számára egyaránt.
A fő bárányfogyasztási idény Romániában azonban továbbra is húsvét idejére esik, amikor a nagyobb vágóhidak kínálata mellé felsorakoznak az állategészségügyi hatóság által időszakosan engedélyezett helyi vágópontok kistermelői felhozatala. A húsvét előtti bárányhús-kereskedelem legnagyobb szeletét pár éve a nagyáruházak sajátították ki. Ez egybeesik az elmúlt 4-5 esztendőben megdrágult élőállat-forgalmazással: míg hat-hét évvel ezelőtt az élő bárány kilójáért 5-7 lej körüli árat kínáltak a felvásárlók, 2022-től az arab országokba történő masszív kivitel miatt az ár legalább háromszor magasabb lett, ami a belföldi keresletre is árfelhajtó hatással bír.
a piaci igények változását hirtelen felismerő nagyáruházak pedig elkezdték kisebb tételekben – 1-2-3 kilós kiszerelésben – árulni a bárányhúst, ami mára jelentősen visszafogta a piaci kínálat iránti igényt.
Az egészben sült báránycomb a húsvéti asztal egyik népszerű étele
Fotó: Dimény-Varga Tünde
Trucza Adorján szerint Erdélyben az ünnepi asztalon leginkább a báránysült, a töltött bárány, és a belsőségekből készült bárányfasírt – a főleg románok körében közkedvelt drob – terjedt el. Mindhárom alapanyaga a húsvét táján kiváló minőségű szopós bárányok húsa, amelyek hazai legelőkön nevelkednek.
,,Számomra akkor jön el a tavasz, amikor megkóstolhatom a friss bárányhúst. A húsvét előtti böjtöt követően eleink számára ez volt az első fogyasztható hús, ez számított a tavasz hírnökének” – mutat rá a székelyföldi gasztronómiai szakember. A régi, szegényes paraszti konyhából maradt fenn az a szokás, hogy a ,,fülétől a farkáig” sok helyen mindent elfogyasztanak a bárányból. A töltött bárányhoz felhasználják a belsőségeket, a leves bárányfejből készül, amiben a pofarész és az egyéb fejhúsok nagyon finom falatok. Minden olyan leeső részt, amit nem tudtak frissen sültnek kemencében elkészíteni, azt felhasználták levesnek” – eleveníti fel szülei és nagyszülei étkezési szokásait az étterem-tulajdonos.
A tavaszi tejes bárány annyira kiváló minőségű hús, hogy són, borson, és egy kis fokhagymán kívül nem kell hozzá más ahhoz, hogy remek sültet készítsünk belőle.
Régen Székelyföldön, de Erdély más részein is nagypénteken kezdődött a bárányfogyasztás, a levágott bárány vérét szolgálták fel, majd a bárányt megtöltötték, illetve megsütötték, amit vasárnap reggel vittek ételszentelésre. Ilyenkorra lejárt a böjt, együtt volt a család, és mindenki a másikra figyelt.
Az Európa második legnagyobb juhállományával rendelkező Romániában kevés bárányhúst fogyasztanak
Fotó: Orbán Orsolya
A húsvéti hagyományok ma is élnek, és az ilyenkor megélénkülő bárányhús-fogyasztást egyre több gasztronómiai szakember, és a bárányhús-forgalmazásban érdekelt vállalkozó szeretné az év többi szakaszára is kiterjeszteni. Közéjük tartozik a Trucza Adorján által menedzselt székelyudvarhelyi Páva étterem, illetve a Taste of Transylvania mozgalom, amelynek szerves része a Hargita megyei Ivóban működő Berke farm is. A Magyarországról származó tulajdonos, Szabó Tamás a bárányhizlalda mellett korszerű vágóhidat hozott létre, amely évente mintegy 8-10 ezer bárányt vág le a belföldi piacra. Ennek egy része szopós bárányként kerül egész évben felhasználásra az olyan éttermekbe, mint a Páva, de a hús egy részét feldolgozzák, illetve friss áruként értékesítik a Mercur üzletlánc székelyföldi egységeiben.
,,A fogyasztói szokások megváltozásában látom a nyitás lehetőségét. Minden fórumon, kiállításon elmagyarázzuk közösen a partnereinkkel, hogy mennyire egészséges a bárányhús, melyek az étrendi előnyei a romániai piacot uraló disznó-, illetve szárnyashússal szemben” – fogalmazott portálunknak a Berke farm vezetője.
Szabó Tamás abban látja a fő problémát, hogy a román állam korlátlanul megengedi az élőállat-exportot, holott a Romániában rendelkezésre álló bárányvágóhidak jóval magasabb hozzáadott értékkel tudnák hasznosítani exportra, illetve a belföldi piacra egyaránt a bárányhúst. Meglátása szerint az élőállat-export okozza a román mezőgazdasági-élelmiszeripari mérleghiányt: feldolgozott formában történő értékesítésével a juh- és bárányhús sokkal nagyobb bevételt hozna a román nemzetgazdaságnak. Ezzel párhuzamosan megélénkülne az egészséges étkezés szempontjából is kívánatos belföldi bárányhúsfogyasztás, ami húsvéti szokásból egész évre kiterjedő élelmiszer lehetne.
Hatszáz fős juh- és kecskeállományával a csegezi Szilágyi Dezső Aranyosszék elismert állattartója. Videós riportunkban a húsvéti élőállat-értékesítéssel is foglalkozó termelőt arról faggattuk, hogy a tavalyi mélypont után miként talált magára a juhászat.
Idén is 40-50 lej között alakul a húsvéti bárányhús kilogrammonkénti ára. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint a kis kérődzők pestise komoly gazdasági károkat okozott a juhtartó gazdaságokban, idén márciusra azonban helyreállt a kereslet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kolozsvári Arcadia Quartet neve ismerősen cseng a nemzetközi kamarazenei világban, a közelmúltban azonban egészen szokatlan közegben is feltűntek: a Cravata galbenă (A sárga nyakkendő) című, Sergiu Celibidache életét feldolgozó román nagyjátékfilmben.
Ünnepélyesen átadták pénteken Nagyváradon az Országos Széchenyi Könyvtárban restaurált Szent Jobb-ereklye selyemfestményt. A műkincset és a restaurálási folyamatot a magyar kultúra napja alkalmából a nagyközönségnek is bemutatták.
Egy négy- és egy ötéves gyermek beesett péntek délután a Kis-Szamosba Szamosújváron; egyiküket kimentette a vízből egy fiatalember, a négyéves azonban eltűnt, búvárok keresik – közölte a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A kemény hidegek és a korábban bizonytalanná vált finanszírozás ellenére nagyban zajlott a munka az elmúlt napokban is az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya első, Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszán.
Előzetes letartóztatásba helyezték a 15 éves Temes megyei fiú meggyilkolásával gyanúsított két kiskorút – közölte pénteken a Temes megyei ügyészség.
Átfogó rendőrségi ellenőrzéseket tartott az elmúlt két napban a legtöbb erdélyi megyei rendőr-főkapitányság. A BLITZ típusú razziák során több település közútjait „szállták meg” az egyenruhások, de a gazdasági rendőrség is végezte feladatait.
A nagyváradi ügyészség lezárta annak az egyéves kisgyereknek az ügyét, aki a helyi Happy Kids Házikó nevű, magát óvodaként és bölcsődeként meghatározó, de semmilyen engedéllyel sem rendelkező nagyváradi intézményben megfulladt egy falat alma miatt.
Péntek reggel ijesztő baleset történt a Szilágy megyei Pecselyben: egy kamion elvesztette uralmát a jármű felett, és összeütközött egy szemből érkező személyautóval a 191D megyei úton.
Több intézkedést rendelt el a Temes megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság Csene (Cenei) községben, ahol három kiskorú megölte egy 15 éves iskolatársukat.
Gyarapodnak az aradi gépkocsivezetők panaszai a megye főbb útjain keletkezett kátyúk okozta defektek miatt. A közösségi oldalakat napok óta elárasztják a videók, fotók és felháborodott kommentek a megye úthálózatának állapotáról.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!