
A leendő kulturális központ homlokzata
Fotó: Oradea.ro
Húsz évre átveszi a nagyváradi önkormányzat a szombaton leégett görögkatolikus püspöki palota kezelését, hogy a püspökséggel együttműködve vehessen részt az ingatlan felújításában – közölte Ilie Bolojan polgármester.
2018. augusztus 28., 16:592018. augusztus 28., 16:59
2018. augusztus 28., 17:592018. augusztus 28., 17:59
A nagyváradi önkormányzat partnerségre lép a helyi görögkatolikus püspökséggel, és húsz évre átveszi a szombat éjjel jelentős részben lángok martalékává vált püspöki palota kezelését, hogy elvégezhesse a szükséges felújítási munkálatokat – jelentette be kedden Ilie Bolojan, a bihari megyeszékhely polgármestere.
Az elöljáró Virgil Bercea görögkatolikus püspökkel rendhagyó helyszínen, a kiégett palota udvarán, törmelékhalmok között tartott rövid sajtótájékoztatón közölte: a püspökséggel együtt megoldásokat kerestek az emblematikus épület rehabilitálására és arra, hogy visszaadják a nagyváradiaknak, hiszen a püspökség eredeti célja az volt, hogy kulturális központtá alakítsa az ingatlant.
– mutatott rá Bolojan.
A polgármester adakozásra kérte az épület felújítását támogatni szándékozó polgárokat, erre az önkormányzat által nyitott három bankszámlán van lehetőség. Bolojan hozzátette ugyanakkor: az épület rehabilitálásához az adománygyűjtés során várhatóan befolyó összegnél bizonyára jóval több pénz szükséges, ennek odaítéléséről a gyűjtés befejezése után dönt a helyi közgyűlés.
Bolojan a felújítás tervezett menetéről elmondta, az ügyészségi nyomozás lezárultával eltakarítják a törmelékeket, és szakértői vizsgálatot végeznek, hogy kiderüljön, mi a teendő, milyen megsérült épületrészeket kell még esetleg lebontani a restaurálás megkezdése előtt. Ezt követően az ősz folyamán be kell biztosítani az épületet a téli időjárási viszonyok ellen, ennek során legalább részben be kell fedni az épületet, amelynek tetőzete teljesen kiégett. Ez után kezdik el az ingatlan felújítását, amely során konferenciatermet, múzeumot és könyvtárat is kialakítanak a palotában.
Bolojan köszönetet mondott George Ivașcu művelődési miniszternek, aki még vasárnap a kormány támogatásáról biztosította az épület felújítását, és megköszönte a segítséget a támogatásukat felajánló intézményeknek is.
Virgil Bercea püspök drámának nevezte a történteket, nem csupán a püspökség, hanem egész Nagyvárad számára. Köszönetet mondott a segítségüket felajánló polgároknak, akik bebizonyították, hogy szeretik a városukat, és emlékeztetett, milyen sok munkába telt a palota eddigi felújítása. Mint elmondta, tudatában van annak, hogy nagyon nehéz lesz a felújítás, de nagyfokú segítőkészséget tapasztalt a váradiak, a többi nagyváradi püspök részéről is,
Elmondta, szinte egész Európában szolidaritásukat fejezték ki a püspökök, de hajlandónak mutatkoztak a felújítás támogatására is. „Az úr adta, az úr elvette. Segítsen az Isten abban, hogy visszaadhassuk az épületet a nagyváradiaknak” – fohászkodott nyilatkozata zárásaként az egyházi elöljáró.
A Nagyvárad főterén álló épület szombaton este gyulladt ki, az ingatlan tetőzete és emeleti része teljesen kiégett; a hatóságok egyelőre nem ismerik a tűzvész okait.
A kommunista államosítás után a görögkatolikus egyház 1992-ben kapta vissza, ám ténylegesen csak 2004-ben vehette birtokba a palotát, miután kiköltözött belőle a megyei könyvtár. Az épületben felújítási munkálatok zajlottak.
Gutmann: sürgősen ideiglenes tetőre van szükség a püspöki palotánál
Sürgős beavatkozási munkálatra van szükség a nagyváradi görögkatolikus püspöki palotánál, hogy a további károkat megelőzzék – szögezte le megkeresésünkre Gutmann Szabolcs építész, műemlékvédelmi szakember. Hangsúlyozta,
szögezte le a szakember. Szerinte az lenne a normális, ha a felújítást végző kivitelező most gyorsan beavatkozik, bár kérdés, hogy a szerződésben volt-e erre kitétel. Gutmann Szabolcs szerint elméletileg egy frissen felújított épület esetében a kivitelezőnek is rendelkeznie kellene biztosítással, bár amikor ilyen hatalmas a kár, általában a biztosítótársaságok is hárítanak, keresik a kibúvót, hogy ne kelljen fizetniük. Ugyanakkor
A padlásterek az épületek legtűzveszélyesebb részei, különösképpen, hogy a felújításkor általában új funkciókat kapnak, ott helyezik el azokat a műszaki megoldásokat, amelyeknek nem kell szem előtt lenniük. A padlástér adja magát, nem kell az ingatlanhoz hozzáépíteni, a meglevő térben elhelyezhetők a különböző gépezetek, ám nagy odafigyelésre, minőségi munkálatra van szükség, hiszen ahogy a vezetékek megsokszorozódnak, növekszik a veszély is.
Mint megírtuk, a feltételezések szerint a tüzet egy, a padlástérben keletkezett rövidzárlat okozhatta az épületben, amelynek a tetőzet és a külső homlokzat restaurálása után éppen a belső felújítása zajlott.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
szóljon hozzá!