Fotó: Partiumi Falugazdász Hálózat
Idén másodszor szervezte meg a Partiumi Falugazdász Hálózat nagykárolyi borfesztiválját, ahol az egyre népszerűbb szatmári borokat kínáló helyi pincészetek mellett a Partium és a Kárpát-medence több régiójából is érkeztek borászok. A rendezvény kapcsán Szatmár megye egyik leghíresebb pincészetének, a krasznabélteki Nachbilnak a borászával, Serli Csillával vettük számba a nyári borfesztivál hozadékát, valamint az erdélyi, romániai viszonylatban egyre elismertebb szatmári borok bizonyítási lehetőségeit.
2023. augusztus 10., 10:022023. augusztus 10., 10:02
2023. augusztus 10., 12:082023. augusztus 10., 12:08
Szakemberként milyennek tartja az elmúlt hétvégén, Nagykárolyban megrendezett Bor a kastélyban elnevezésű borfesztivált?
– Károlyiként jól ismerem a szatmári kisvárost, tisztában vagyok a helyi bolkultúrával, a rendezvény azonban mind szervezésben, mind felhozatalban színvonalas rendezvény lett. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom! Külön dicséret illeti a szervezőket, hogy a hasonló rendezvények kelepcéit elkerülve nem giccses kinézetű borfesztivált hoztak tető alá, hanem rusztikus stílusban és családias hangulatban szervezték meg szalmabálák és babzsákok között az asztalokon élő virággal. Az árnyas fákkal körülvett Károlyi-kastély kertje eleve ideális hely egy ilyen fesztivál számára.
Serli Csilla, a krasznabélteki Nachbil pincészet borásza büszke a szatmári borokra
Fotó: Makkay József
– Mivel augusztusban többnyire a hideg sör a menő ,,üdítőital”, nagy nyári melegben mennyire szerencsés borfesztivált szervezni? Felveszi ezzel a versenyt a magyarok körében kedvelt fröccs?
– A borászati rendezvények ideális évszaka valójában a tavasz vagy az ősz, de nyáron is meg lehet találni a megfelelő kínálatot. Nyári kánikulában a bor soha nem fogja felvenni a versenyt a sörrel – a sörnek eleve kisebb az alkoholtartalma és üdítőbb jellege van –, de itt jön képbe a fröccs, ami nyáron is versenyképessé teszi a bort.
mert ezzel egy könnyed, üdítő italt kapunk. Persze az érvelésemhez rögtön hozzá kell tennem, hogy nem egy csodálatosan jól sikerült fehér bort vizezünk fel, hanem az üde, friss borokat, amelyek eleve fröccsre javasoltak. Ezek sem rossz borok: úgy fogalmaznék, hogy nem a magas kvalitású borok közé tartozó fehér vagy rosé borokat ajánljuk fröccsnek.
Fotó: Partiumi Falugazdász Hálózat
– Milyen volt a kétnapos nagykárolyi borfesztivál felhozatala?
– Ahogyan mi is a Nachbilnál, a Kárpát-medencéből érkezett 16 pincészet is arra törekedett, hogy megmutassa borászatuk tájjellegét, azaz a helyi fajták kerüljenek előtérbe. Egyaránt vittünk olcsóbb és magasabb kategoriájú borokat, illetve több háziasított nedűt.
A nyári nagy melegben nyilván kevesebb a vörös bor, mert ilyenkor nem a 14 alkoholfokos, testes borokat keresik az emberek, hanem a könnyű fehér és rosé borokat.
– Szakemberek szerint Szatmár feltörekvő erdélyi borvidék, amely egyre többet hallat magáról a hazai borpiacon is. Hogyan értékeli a szatmári borok esélyeit?
– Jó rálátásom van a szatmári borászatra, részt veszek a helyi borok és borversenyek értékelésében. A szatmári borok jók, és büszke vagyok rájuk. Nem csak saját borainkra, hanem a többi pincészetére is, hiszen egy borászat igazából akkor értékes, ha a konkurensek felhozatala is értékes.
A kistermelőket és a hivatásos borászokat egybevetve állítom, hogy Szatmár megye ma már komoly helyet foglal el az erdélyi borászatban. Kevés kistermelőnek van olyan jó bora, mint a szatmáriaknak.
Fotó: Partiumi Falugazdász Hálózat
– Mennyire tudnak szintet lépni a jó bort előállító kistermelők? Lát-e arra törekvést, hogy többen palackozzák boraikat?
– A kistermelőknek nem igazán éri meg a palackozáshoz szükséges komoly technológia beszerzése. Többségük munkahely mellett gazdálkodik kevesebb mint egy hektáron. Főállású munkájuk mellett nem akkor szüretelnek, amikor kell, hanem amikor az idejük engedi. A palackozás komolyabb befektetést igényel, főleg, ha nem bioborokat állít elő a borász, hanem normál bort, ahol alapkövetelmény, hogy az ital kristálytiszta legyen üledék nélkül.
Fotó: Partiumi Falugazdász Hálózat
– A kistermelőnek mikor éri meg, hogy palackozzon, és ezáltal a borait szélesebb körben is megismerhessék?
– Szőlészek, borászok között az a szakmai vélemény alakult ki, hogy egy pincészet fenntartásához legalább öt hektár szőlős terület kell, amiből a borász meg tud élni. Aki főállásban ezzel foglalkozik, az eleve másként áll hozzá a gazdálkodáshoz, és rákényszerül a befektetésre.
– Említette, hogy a Nachbil értékét is az emeli, ha jó konkurensei vannak Szatmár megyében. Milyen pincészetek teljesítményét ismeri el szakmai szempontból?
Sok kiváló bor készül ezekben a műhelyekben, ahogyan a kisebb területeken – az 1-3 hektáron – gazdálkodó kistermelők felhozatalában is találunk egészen jó borokat, de ők rendszerint csak külön rendelésre palackoznak, például ha egy lakodalomba kérik.
Fotó: Partiumi Falugazdász Hálózat
– Milyennek ígérkezik az idei termés a Nachbil húsz hektáros krasznabélteki gazdaságában?
– Mivel bioborokra szakosodtunk, az idei esős időjárás komoly kihívások elé állított. A rengeteg csapadék a gombabetegségek terjedésének kedvez, ezért résen kell lennünk, hogy megfelelő időben és pillanatban tudjunk védekezni. Lehet, hogy lesz kiesés, de távolról sem akkora, mint a szintén nagyon esős 2019-es esztendőben.
Bor a kastélyban
Tavalyi sikeres fogadtatása után idén is tömegeket vonzott a Partiumi Falugazdász Hálózat kétnapos borfesztiválja, a Kincses Pince idei folytatásának szánt nagykárolyi Bor a kastélyban borfesztivál. Az augusztus 5-6-i rendezvényen – a nagykárolyi kastély árnyas kertjében – a Kárpát-medence különböző tájegységeinek 16 borászata volt jelen a fesztiválon.
A főszervező Partiumi Falugazdász Hálózat szerkesztőségünkhöz eljutatott közleménye szerint a szatmári, szilágysági és bihari borvidékek kiválóságai mellett a történelmi Kárpát-medence borrégióinak változatos, zamatos ízvilágú borait is megismerhette a nagykárolyi közönség. A borfesztiválon az anyaországi, horvátországi, szlovéniai, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai borászatok minőségi nedűit ízlelhették a résztvevők.
Az esemény szombati megnyitóján Turos Lóránd Szatmár megyei RMDSZ-es szenátor és Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere mellett dr. Ökrös Oszkár, a budapesti Agrárminisztérium helyettes államtitkára és Mészáros Balázs, az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának vezetője is részt vett. Ökrös Oszkár beszédében kitért az Agrárminisztérium Schams Ferenc-tervére, amely a Kárpát-medence történelmi magyar borvidékeinek fejlesztéséhez és népszerűsítéséhez nyújt támogatást. A program célja a Kárpát-medence történelmi borrégióinak bemutatása, a magyar borászok közti szakmai együttműködés erősítése, a magyar borkultúra határokon átívelő egységének megteremtése.
A rendezvényről készült kisfilm itt tekinthető meg.
Miközben Románia uniós éllovas a különálló szőlőültetvények száma tekintetében, egyetlen itteni borászat sem fért fel egy rangos, százfős nemzetközi listára. Ugyanakkor Magyarország két helyszínnel is képviselteti magát.
A szatmári borvidék fénykorát a 18. században élte, napjainkban pedig a régi hagyományok újjászületésének vagyunk tanúi. A krasznabélteki Nachbil pincészet a vidék megújuló borászatának lett a zászlóshajója. Serli Csilla borásszal beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre nagyobb gondot jelent az aszály szilágysági Varsolcon is. Bár a községben egyelőre nincs vízkorlátozás, a zöldségtermesztésből, faiskolákból és szőlőművelésből élő helyi gazdák attól tartanak, hogy bevételeik a termelés költségeit sem fedezik.
Bár Romániában a módszer még gyerekcipőben jár, európai szinten a szerves hulladékból nyert energia már széles körben elterjedt. Temesváron is elkezdték a piacokon összegyűlő romló élelmiszerhulladékot villamos árammá alakítani.
A romániai városoknak 2027. augusztus 25-éig ki kell jelölniük az alacsony vagy zéró kibocsátású övezeteket.
Spontán sztrájkba léptek csütörtök reggel a Romarm tagvállalatának, a brassói Carfil gyárnak az alkalmazottai a fizetésük elmaradása miatt.
Lakossági tiltakozássorozat nyomán ismét a hatóságok figyelmének középpontjába kerültek a Kolozs megyei Erdőfelek községhez tartozó Bányabükk térségében tapasztalható forgalmi és közlekedésbiztonsági problémák.
Míg a profitorientált, világi vállalatok esetében általában szűkebb a tevékenységi kör és sokkal több a gazdasági szakember, addig az egyházak esetében szerteágazóbb a gazdasági tevékenységi kör és kevesebb a szakember.
Nicu Ștefănuță európai parlamenti képviselő, az EP alelnöke budapesti találkozót kezdeményezett Magyar Péter miniszterelnökkel.
Filmbe illő üldözés zajlott Kolozsvár utcáin: egy 25 éves fiatalember ellopott egy autót, amivel elmenekült. A rendőrök rövid időn belül rábukkantak a járműre, a sofőr azonban nem állt meg, hanem tovább menekült. Hosszú üldözés után ártalmatlanították.
Nagybánya egyik lakónegyedéből jelentették a medve felbukkanását hétfőn.
Változékony időjárás várható a következő két hétben: lesznek napok, amikor 34 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, máskor viszont mindössze 26 fok körül alakulnak a nappali csúcsértékek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!