Nagy-romániás nem az iskolára

A Kolozs megyei város három iskolájában szétszórt magyar osztályok egy iskolába történő egyesítésének lehetősége azután merült fel, hogy a református egyház visszakapta egykor államosított iskolájának épületeit. A két különálló ingatlan egyikében jelenleg 11 elemi román és négy magyar osztály működik, a másikban pedig – az úgynevezett piros iskolában – laboratóriumok vannak. Az Országos Restitúciós Bizottság mindkét épület visszaszolgáltatását jóváhagyta, egyik esetében azonban a városháza óvást emelt, a jelenleg is zajló perben várhatóan májusban születik végleges ítélet.
„A magyar iskola létrehozása már 1997-ben felmerült egy szülői fórumon – magyarázta Nagy Albert, az ótordai református egyházközség lelkésze, aki az épületet visszaigényelte. – Megalakítottuk a Petőfi Társaságot, amely ugyanezt tűzte ki céljául, azonban akkoriban nem rendelkeztünk az oktatási intézmény működéséhez szükséges épülettel.” Miután a két ingatlant 2004-ben visszaszolgáltatták, a társaság Tordán és a környező helységekben aláírásgyűjtésbe kezdett az iskolaindításért, a mintegy 800 összegyűlt aláírással ellátott kérést pedig benyújtották a helyi tanácshoz. A testület elvi jóváhagyása után az új intézmény beindulásáról a tanfelügyelőség és az oktatási minisztérium mondja ki az utolsó szót. A Petőfi Társaság szerint az önálló magyar iskola beindításával a minőségi oktatásnak teremtik meg a feltételeit. A tanácsosok viszont vegyes érzésekkel fogadták a szülők kérését, az együttérzőket lehurrogta a tervet ellenzők hangja, akik közül a leghevesebbek a Nagy-Románia Párt (PRM) tanácsosai voltak. Álláspontjuk szerint a magyar iskola létrehozását sem az ország alkotmánya, sem pedig a tanügyi törvény nem teszi lehetővé. „Ne azzal érveljenek, hogy itt hova járnak iskolába a gyerekek – lendült támadásba az egyik nagy-romániás tanácsos. – Nézzük meg, hogy Hargita és Kovászna megyében milyen körülmények közt tanítják a román gyerekeket, vagy pedig a magyarországi Gyulán, ahol a román történelmet is magyarul oktatják.” A nagy-romániás érv elég meggyőző volt ahhoz, hogy a kérdést ne vitassák meg a tanácsosok. Tudor ªtefãnie polgármester végül azt javasolta, hogy miután megvizsgálták az iskolaalapítás törvényes hátterét, újra napirendre tűzhetik a kérdést. „Szégyelljük magunkat azért, ami ebben a testületben zajlik” – mondta Pataki József tanácsos, a PRM indulatokkal fűtött elutasító álláspontjára utalva. A református lelkész azonban bizakodó, és kész újra előterjeszteni a kérést. „Addig próbálkozunk, míg beindítjuk a 15 éve tervezett oktatási intézményünket” – állítja Nagy Albert.


Bánffyhunyadon sem lesz magyar iskola
Az önálló magyar iskola létrehozását célzó kezdeményezést hétfőn Bánffyhunyadon is leszavazta a városi tanács, noha itt is több mint 800 szülői aláírás gyűlt össze. 1990 óta itt is eredménytelenül törekednek az önálló magyar oktatási intézmény létrehozására. A Kolozs megyei Bánffyhunyadon két iskolában működnek magyar osztályok.


Tragédia a tanácsülés után
Lapzártánkkor László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke lapunkat arról értesítette, hogy a tanácsülést követően szívinfarktus következtében elhunyt Kiss László helyi unitárius lelkész. A 35 éves tiszteletest rendkívül megviselték a gyűlésen elhangzott személyeskedő, a magyar iskola létrehozását ellenző felszólalások.