
Térhatású kiállítás
Fotó: Arad Megyei Múzeum
Rendhagyó módon mutatja be az Arad Megyei Múzeum régészeti osztálya a térségben feltárt leleteket, a kőkorszaktól kezdve a középkorig, kiemelt helyen mutatva be a Magyar Királyság idejéről fennmaradt műtárgyakat, az újszentannai Avar-dombot pedig háromdimenziós rekonstrukció segítségével fedezhetik fel az érdeklődők.
2024. október 10., 19:112024. október 10., 19:11
A közönség számára a múlt hétvégén – az Aradi Magyar Napokra rászervezett Arad Megyei Napjai keretében – nyitották meg a Kultúrpalotában működő múzeumi részleget, amely a közelmúltban teljes felújításon esett át. Amint a természettudományi osztályon is szakítottak a hagyományos kiállítási módszerrel, és hol barlangi környezetet, hol esőerdőt idéző bemutatóteret hoztak létre a hozzátartozó hanghatásokkal együtt, akként
Különféle le leletekkel büszkélkedik a kiállítás
Fotó: Arad Megyei Múzeum
Gazdag leletanyaggal büszkélkedhet a múzeum, a térségben ugyanis az őskőkorszakból, a neolitikumból, az ókorból, a népvándorlások korából és a középkorból származó tárgyakat találtak. Különösen értékes a Pécska környékén lelt több mint hatezer éves aranykincs, a Németszentpéter határában előkerült nőalakot ábrázoló kerámia,
– hívta fel a figyelmet Bogdan Blaga vezérigazgató-helyettes azon a történészkonferencián, amelyet október 6. alkalmából az aradi vértanúkról szerveztek a múlt pénteken a Kultúrpalotában.
Az 1913-ban épült Kultúrpalotában működik a megyei múzeum természettudományi, régészeti osztálya, a Képtár és az 1848-as Ereklyemúzeum
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az újszentannai Avar-dombot háromdimenziós rekonstrukció segítségével fedezhetik fel a látogatók. Méreteinél és leletgazdagságánál fogva, valamint történettudományi szempontból is ez az egyik legjelentősebb lelőhely Arad megyében.
Az első látogatók a megnyitó után
Fotó: Arad Megyei Múzeum
A megyeszékhelytől mintegy 25 kilométerre fekvő, egykor sváb többségű városban az 1960-as években bukkantak egy földvár maradványaira, aminek a szakszerű feltárását 2008-ban kezdték meg. A település belterületétől néhány kilométerre délre található, a vasút által átszelt ovális alakú réz- és vaskori földvár (románul: Cetatea Veche) területén a tiszapolgári kultúrához köthető nekropoliszra és a hallstatti kultúra idejéből való dísztárgyakra, fegyverekre bukkantak.
Az erődítményt és a lakóházakat viszonylag hamar újjáépítették, és mintegy további 100 esztendeig prosperált a helység, amely gazdagsága révén vonzotta az ellenséges betöréseket.
Középkori fegyverzet
Fotó: Arad Megyei Múzeum
Időszámításunk előtt 1250-1200 tájékán pusztult el végleg a földvár a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján. A ritka bőséget jelzik a helyszínen talált arany és bronz műtárgyak, egyiptomi és mezopotámiai üveggyöngyök, a mai Csehország területéről származó grafitmaradványok.
Két éve egy körülbelül 1700 négyzetméteres, fából és agyagból készült épület maradványait is feltárták, Victor Sava archeológus szerint a mükénéi és a trójai civilizáción kívül ez a legnagyobb ismert a bronzkori építmény-maradvány.
Élethű a máglya tüze
Fotó: Arad Megyei Múzeum
A kiállítást máglyagyújtás, vetítések, korhű fegyverzetbe öltöztetett életnagyságú harcosok teszik színesebbé.

Március 15. nemcsak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, hanem az aradi Ereklyemúzeum megnyitásának is: 131 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg először a relikviagyűjtemény, ami az Arad Megyei Múzeum alapját jelenti.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
szóljon hozzá!