Mostohagyerekként kezelt szociális szervezetek

Úgy vélte, erre semmiféle magyarázatot nem lehet elfogadni az állam részéről, hisz ezek mind-mind olyan szolgáltatások, amelyet az államnak kellene felvállalnia. Hozzátette, hogy a szervezetekkel való egyezetést követően azonnali intézkedések foganatosítását fogják kérni a kormánytól, míg közép- és hosszú távon a törvények módosítása a fontos feladat. „Ezekben szeretnénk mi partnerek lenni, mert meg akarjuk teremteni a romániai magyar szociális ellátás működési feltételeit” – hangsúlyozta a szövetségi elnök.

Elhangzott, sem a törvények, sem az alkalmazásukért felelős intézmények között nincs kapcsolat, és a támogatási rendszer sem egységes, kiszámítható, kevés a pályázati úton lehívható finanszírozás. Kovács Péter ügyvezető elnök rámutatott, a megbeszélés célja, hogy a szövetség összegyűjthesse az információkat, amelyek segítségével a törvényhozás különböző szintjein érvényesíthetik a gyakorlatból származó észrevételeket.

„Nagyon megnehezítették a gyermekek elhelyezését, befogadását az otthonokba, egy egész bürokratikus rendszer akadályozza ezt. Márpedig akkor kell megmenteni valakit, amikor fulladozik és nem a megmentése módozataival, lehetőségeivel kell foglalkozni” – jelentette ki Böjte Csaba, az országszerte több gyermekotthont működtető dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője, aki azt szeretné, ha a hatóságok „nem akadályoznák, hogy elvégezzék a dolgukat”.

A Gyulafehérvári Caritas képviseletében Ludescher László hangsúlyozta: az erdélyi magyarság itthonmaradása, jóléte azzal is összefügg, hogy mennyire sikerül egy szociális hálót kiépíteni. Elmondta, lassan két éve észlelik, hogy az állami támogatások mértéke jelentősen megcsappant. „Ötszázezer euróval kevesebb pénzt kapunk” – mutatott rá.

Szabó Bíborka, a Szatmár Egyházmegyei Caritas képviselője hozzátette, hogy a kormány elzárkózik az együttműködéstől. Rámutatott, Romániában nincs szektorsemlegesség a szociális juttatások terén: míg az állami szférához tartozó intézmények, bár nem felelnek meg a standardoknak, megkapják a támogatást, a magánegyesületek támogatására csak bizonyos százalékot különítenek el, annak ellenére, hogy minden kritériumot teljesítenek.

Dr. Sárosi Arthur, a Kolozsvári Diakónia Keresztény Alapítvány ügyvezető igazgatója azt tartaná jó megoldásnak, ha egy magánkézben lévő árvaház, öregotthon, de akár nappali foglalkoztatást felvállaló egyesület étkeztetésre szánt költségének áfája visszaigényelhető lenne. A Gondviselés Alapítványt képviselő Szabó László és Szombatfalvi József, illetve a Máltai Szeretetszolgálat részéről érkezett Dénes Mihály a szociális szolgáltatásokra vonatkozó szakmai akkreditáció beszerzésére vonatkozó törvényes előírásokat, az ezekkel járó rengeteg papírmunkát nehezményezték. A Romániai Falugondnokok Országos Szövetségének elnöke, Balázs Sándor kifogásolta, hogy egy lej támogatást sem kaptak az államtól, miközben a kisközösségek szintjén elengedhetetlen a munkájuk.

Az elhangzottakra reflektálva Borbély László marosvásárhelyi képviselő, a Dr. Bernády György Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, az RMDSZ államtitkárai többször megpróbálták már rendezni a helyzetet. „Egyértelmű, hogy egyelőre nincs politikai akarat, sokakat zavar még napjainkban is, hogy itt, Erdélyben, és a szórványban vannak ilyen kezdeményezések, amelyek a magyar közösséget segítik” – jelentette ki. Hozzátette, hogy a Caritas problémáiról egyeztettek az államtitkárral, a munkaügyi tárcával és hamarosan találkoznak a miniszterrel is.

Winkler Gyula EP-képviselő emlékeztetett: a szociális kérdés nem uniós hatáskör, azonban úgy vélte, amikor módosításokat akarnak eszközölni, jó, ha az uniós országokban működő gyakorlatokra hivatkoznak. Ilyés Gyula, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke arra mutatott rá, hogy a törvény egyelőre nem kötelezi a polgármestereket, helyi tanácsokat, hogy támogatást nyújtsanak szociális szolgáltatásokat biztosító szervezeteknek.

Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei képviselője – akit a résztvevők a további munkafolyamat koordinációjával bíztak meg – elmondta: az állam mostohagyermekként kezeli a szociális szervezeteket, ezért a hatályban lévő törvények mielőbbi módosításra szorulnak, hiszen sok az átfedés, az egymásnak ellentmondó stratégia. Kerekes Károly képviselő hozzátette, hogy a szociális területet átfogó törvénycsomagra van szükség.