Kati néni egyedül él Ádámoson, az udvaron tesz-vesz, csak ne kelljen a házban ülnie
Fotó: Bede Laura
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja valahogy, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat. Kati néni történetén keresztül annak jártunk utána, mit jelent ma Romániában minimálnyugdíjból élni, hogyan boldogulnak az idősek a jelenlegi gazdasági helyzetben. Videós riportban szemléltetjük.
2026. május 29., 19:112026. május 29., 19:11
2026. május 29., 19:322026. május 29., 19:32
Egy-egy kenyér, tej, tojás, margarin, kis hús, korlátozott mennyiségű zöldség, gyümölcs és csak a legszükségesebb gyógyszerek – körülbelül ennyire futja a minimálnyugdíjból télen, amikor a gázszámla a 800 lejt is elérheti. A tavaszi, nyári hónapokban viszonylag könnyebb boldogulni az 1281 lejből, ennek jártunk utána a Kis-Küküllő bal partján, Dicsőszentmártontól 6 kilométerre délnyugatra fekvő Ádámoson. A Maros megyei, kétezer lakosú községközpontban több mint százan élnek hónapról hónapról ebből a kis összegből, köztük az életének 78. évében járó Finta Katalin, vagy ahogy mindenki ismeri, Kati néni is. Május végén helyi ismerősünk kísért el a falu központjától, így az üzletektől és patikától is távol élő nyugdíjashoz.
Néhány tyúkot tart, a kertet már nem tudja művelni
Fotó: Bede Laura
Az udvaron tyúkok kapirgálnak, a ház előtt csend ül a délutánra, csak néha zörren meg a szél a kerítés mellett.
Ugyanis egyedül tölti napjait, lassan jár, fáj a lába, mégis minden reggel megpróbál tenni-venni valamit az udvaron, csak ne kelljen bent ülni egész nap a tévé előtt. Megkérjük, hogy meséljen a hétköznapjairól és azokról az időkről, amikor dolgozott.
Takarítóként olykor hajnali ötkor kelt, most alig tud megélni a minimálnyugdíjból
Fotó: Bede Laura
„2008-ban jöttem ki nyugdíjba” – kezdi csendesen. Összesen 16 évet dolgozott fél normával a helyi orvosi rendelőben takarítóként, emellett két évet számoltak hozzá a gyermeknevelés után. „Takarítottam bent is, kint is, a kertet is. Mindent csináltam” – magyarázza. Felidézi azt is, hogy sokszor öt órakor kellett kelnie, hiszen télen idejében kellett tüzet rakni.
Ha vállalta volna a takarítást a szomszéd településen (Sövényfalván, amely Küküllődombó, Magyarkirályfalva, Magyarherepe és Kincses mellett szintén Ádámos községhez tartozik) levő rendelőben is, fizetése és természetesen a nyugdíja is nagyobb lett volna. „Mondta a doktor úr, hogy ha akkor elvállaltam volna, most kétszer annyi nyugdíjam lenne. De hát messze volt, ki tudott volna naponta kétszer elmenni télen, a nagy hóban” – részletezi.
Szerény körülmények között él az idős asszony, de házát, udvarát mindig rendbe teszi
Fotó: Bede Laura
A fizetése így már akkor is kevés volt, ma pedig – a folyamatos drágulások miatt – még nehezebb boldogulni ebből a kis nyugdíjból. Kati néni azonban nem panaszkodik sokat, inkább tényszerűen sorolja, hogy mire futja.
Zöldséget is vásárolnia kell, mert a kertet már nem tudja megművelni. A föld megcsúszott, meredek lett, öntözni sem tudna. „Ha kell egy-két murok vagy valami, megyek s veszek” – teszi hozzá.
Az „elmegyek az üzletig” azonban számára nem egyszerű séta. A bolt messze van, fáj a lába, lassan halad. „Egy órába telik a jövés-menés” – mondja. Botot nem akar használni, pedig a falubeliek gyakran biztatják rá. „Szégyellem, hogy vegyek botot” – teszi hozzá félmosollyal, majd rögtön komolyra vált az arca. Attól fél, hogy egyszer elesik. „Ha leesnék, nem tudnék felkelni. Nincs erőm.”
A fűtési szezonban külön kihívásokkal szembesül Kati néni
Fotó: Bede Laura
A tél különösen nehéz. Tűzifát sem tudott venni, mert a kémény rosszul húz, a füst visszajön a házba. „Itt nem lehet állni, úgy füstöl” – magyarázza.
A gyógyszerekre szerencsére egyelőre nem kell sokat költenie. „Hál’ Istennek csak savlekötőt s fájdalomcsillapítót szedek a lábfájásra” – mondja. De az időskor így is nehéz egyedül. Gyermekei, unokái ritkán tudnak segíteni, mindenkinek megvan a maga családja és gondja.
Családja csak ritkán tudja meglátogatni
Fotó: Bede Laura
Mégis próbál kapaszkodókat találni a hétköznapokban. Testvére, Gizike minden második este felhívja telefonon, hogy megkérdezze, hogy van. Ez sokat jelent neki. Ahogy az is, hogy időnként kap egy kis szalonnát vagy zsírt a rokonoktól. Az udvar körüli apró munkák szintén erőt adnak: „Csinálom kinn, amit tudok, és ahogy tudom, csak ne üljek bent.”
Finta Katalin augusztusban tölti be a 78. életévét. Nem kíván sokat az élettől. „Csak legyen egy kis egészségem, hogy tudjak mozogni” – mondja búcsúzóul.
Kati néni nem kíván egyebet, csak hogy legyen egy kis egészsége, és tudjon mozogni
Fotó: Bede Laura
Kati néni ugyanakkor nincs egyedül a helyzetével. Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) adatai szerint 2026 márciusában 882 012 nyugdíjas részesült szociális nyugdíj-kiegészítésben, vagyis közel 900 ezer embernek volt szüksége állami támogatásra ahhoz, hogy megkapja a garantált minimális nyugdíjat.
Mint ismeretes, Romániában a minimálnyugdíj jelenleg 1281 lej. Azoknak, akik legalább 15 évet dolgoztak és fizették a társadalombiztosítási járulékot, de a befizetéseik alapján kiszámított nyugdíjuk nem éri el ezt az összeget, az állam kiegészíti a különbözetet, így biztosítva számukra a garantált minimális nyugdíjat. Így például,
A szociális nyugdíj-kiegészítést teljes egészében az állami költségvetés finanszírozza, célja pedig az, hogy a legkisebb nyugdíjból élők számára is biztosítson egy minimális megélhetési szintet.
Viszont, ha netán lakbérért és drága gyógyszerekért is fizetnie kell, a bevásárlókosár tartalma jelentősen zsugorodik, s a szép nyugdíjas éveket a hónapról hónapra, olykor napról napra való túlélésért vívott küzdelem keseríti meg.
Idén márciusban 4 684 474 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3618-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2782 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) hétfőn közzétett adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
A Román Rendőrség szigorított a kerékpárosok ellenőrzésén. Miközben a kerékpárosok által elkövetett szabályszegések a közúti balesetek egyik leggyakoribb kiváltó okai közé tartoznak, a rendőrség korábban csak ritkán tartott átfogó ellenőrzéseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!