Mi óv meg az óvásoktól?

Költségvetési forrásokból végzett beruházások esetében ugyanis kötelezõ közbeszerzési eljárást indítani, ám a versenytárgyalások eredményhirdetését követõen folyamatos jelenség a vesztes cégek fellebbezése a döntés ellen. Emiatt sok helyen akadozik az utóbbi években beindult infrastruktúra-építés – középületek, utak, hidak, csatornahálózatok építõtelepein szünetel a munka. A nagyszámú óvás miatt ugyanis hónapokig tarthat, amíg a fellebbezések elbírálásával foglalkozó bizottság kivizsgálja az ügyet. Emiatt a különbözõ állami vagy önkormányzati beruházások már a kezdeti fázisában elakadnak. Ráadásul a polgármesteri hivataloknak, vagy a megyei tanácsoknak nemcsak az okoz bosszúságot, hogy szünetel a munka, hanem esetenként az is, hogy emiatt elveszíthetik a felhasználási határidõhöz kötött uniós támogatást.

Zilah ötmillió eurós PHARE-támogatást kockáztatott amiatt, hogy az egyik cég megfellebbezte a körgyûrû építésére kiírt versenytárgyalást. Radu Cãpîlnaºiu polgármester sérelmezte, hogy bár hónapokon keresztül érdeklõdött a kivizsgálás eredménye iránt, nem méltatták válaszra. Borbély László középítkezési miniszter lapunknak elmondta, hogy az esetbõl bírósági ügy lett. Az egyik céget kizárták a versenytárgyalás során, ám óvását a bizottság megalapozottnak ítélte, így vissza kellett fogadni, amiért egy másik cég beperelte a bizottságot. Az ügy azóta megoldódott, és február közepén aláírhatják a szerzõdést, de a miniszter elismerte, hogy az óvások és a lassú kivizsgálás miatt veszélybe kerülnek az EU-s támogatások. Hasonló gondok merültek fel a nagyváradi körgyûrû bõvítése esetében is. Bár a versenytárgyalást már tavaly júliusban megtartották, és a finanszírozás is biztosított volt, a munkálatok csak december végén kezdõdhettek el. A több hónapos késés oka, hogy az egyik ajánlattevõ cég megfellebbezte a versenytárgyalás eredményét, és az ügy kivizsgálásáig le kellett állítani a mintegy 28 millió lejes beruházást.

Érmihályfalván négy hónapig álltak a vízhálózat-fejlesztési munkálatok, miután az egyik ajánlattevõ megóvta a licit eredményét. Kovács Zoltán polgármester szerint végül sikerült rábírni, hogy vonja vissza az óvást, így nem kellett megvárni a bukaresti bizottság döntését. Mint mondta, tanultak az esetbõl, ezért a beruházást felosztották, és külön versenytárgyalást szerveztek. „Így, ha az egyik el is akad, legalább a másikkal tudunk haladni\" – érvelt az elöljáró. Hozzátette: jelenleg is két projektjük sorsa függ a bukaresti bizottság munkaritmusától. „Mindegy lenne, hogy ki nyer, csak folytatódhasson a munka\" – vélte a polgármester.

Veszíteni tudni kell

Kovács Zoltán szerint az óvások nagy száma elsõsorban annak tulajdonítható, hogy a cégek nem tudnak veszíteni. „Azt gondolják, ha övék a legolcsóbb ajánlat, nekik kell megkapni a munkát, de mi megtanultuk, hogy olcsó húsnak híg a leve\" – fogalmazott az elöljáró. A legtöbb projekt esetén 51 százalékban az ajánlat pénzügyi vetületét, 49 százalékban a mûszaki részt veszik figyelembe. Tapasztalata szerint pénzügyileg hiába kedvezõ az ajánlat, ha a mûszaki rész silány. „Azt sem tudják, mire vállalkoznak, irodából készítik a pályázatokat\" – háborgott a polgármester, aki azt szeretné, ha a cégek új mûszaki megoldásokkal állnának elõ.

Az érmelléki polgármester nézeteit Tánczos Barna közlekedési államtitkár is osztja. „Meg kell érnie a vállalkozó rétegnek arra, hogy elfogadja a vereséget. A közhatóságoknak pedig átláthatóbb, korrektebb kiírásokat kell készíteniük\" – mondta az államtitkár, aki szerint mindkét fél csak most tanulja a pályázatkészítést. Az államtitkár ugyanakkor egy érdekes jelenségre is felhívta a figyelmet. Mint mondta, egyes cégek azért fellebbeznek, hogy megzsarolhassák a nyertest: visszavonják, ha alvállalkozóként õk is részt kapnak a munkálatból. Tánczos szerint elsõsorban ezeket a rosszindulatú óvásokat kellene visszaszorítani.

Románia a „bajnok\"

Az ország valamennyi közbeszerzési pályázatára érkezett óvások elbírálásával egyetlen, Bukarestben székelõ bizottság foglalkozik. Tavaly majd ötezer ügyet vizsgált ki, amire az Unióban nem volt példa – közölte a Krónikával Török Ernõ, a bizottság tagja, aki elsõsorban a közhatóságokat okolta emiatt. Mint mondta, bár hivatalos statisztikáról nincs tudomása, tapasztalata szerint a fellebbezések 40 százaléka megalapozott. „Ez rossz arány, 10–15 százaléknál nem szabadna többnek lennie\" – mondta Török, aki szerint a közhatóságok nem tartják be a procedúrát, kétértelmû megfogalmazásokat használnak. Kérdésünkre, hogy ez a pályázatíró szakemberek hiányának tudható-e, nemleges választ adott. „Nem csak a falvak önkormányzatai esetében van így, minisztériumi szinten is. Legtöbbször hanyagságról van szó, ami megengedhetetlen\" – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a legtöbb gond a kórházakkal és katonai intézményekkel van. „Sok esetben alapos gyanú áll fenn, hogy már a kiíráskor tudott, melyik cégnek kell megnyernie a versenytárgyalást\" – fejtette ki. Bár szerinte a dokumentációt vizsgálva ezt érzékelni lehet, bizonyítani már sokkal nehezebb.

Szükséges a módosítás

„A törvénykezésnek kell megfelelõnek lennie, módosítani kell a közbeszerzési törvényt\" – közölte a Krónikával Borbély László középítkezési miniszter. Hozzátette, a 2006/36-os számú törvényt tavaly szeptemberben módosították a 94-es sürgõsségi kormányrendelet megjelenésével, amely számos szigorítást tartalmaz, de még mindig döcögõsen halad az óvások kivizsgálása. A 21 tagú testület mellé decemberben alkalmaztak kisegítõ személyzetet, és februárban újabb alkalmazásokra kerül sor, erõsítette meg Török Ernõ bizottsági tag.

A 94-es kormányrendelet a határidõket is módosítja, a pályázati kiírást az eddigi 10 helyett 5 napon belül lehet megóvni, míg az eredményt 15 helyett 7 nap alatt. Az új rendelet szerint a bizottságnak 30 nap alatt ki kell vizsgálnia az óvást, de kérhet kiegészítõ dokumentációt, és ez újabb 30 nappal tolja ki a határidõt, mondta a tárcavezetõ. Borbély László szerint a leghatékonyabb szigorítás, hogy megbírságolhatják a cégeket, amelyekrõl bebizonyosodik, hogy rosszindulatúan vagy teljesen megalapozatlanul óvtak. „10 ezer és 35 ezer lej közötti bírságot fizethetnek, ami nem kis összeg\" – hívta fel a figyelmet a miniszter.

Török Ernõ szerint azonban nehezen bizonyítható, hogy valaki rosszhiszemûen óvott. „Kíváncsi vagyok, melyik bíróság tudja ezt bebizonyítani\" – adott hangot kételyeinek Török, aki szerint ez az elõírás alkalmazhatatlan, ezért nem is volt rá példa, hogy valakit megbüntettek volna. A bizottsági tag szerint az egyetlen hatékony megszorítás, hogy a fellebbezõ cégnek 24 órán belül értesítenie kell a közhatóságot az óvásról, ellenkezõ esetben semmisnek lehet nyilvánítani azt.

Az Uniótól várják a megoldást

Bár a rosszindulatú fellebbezéseket vissza kell szorítani, a szigorítással csínján kell bánni, hisz a közbeszerzési eljárás szervezése uniós norma. „Épp az a lényege, hogy bárki jelentkezhet, és ha úgy érzi, hogy sérelem érte, óvhat\" – magyarázta Tánczos Barna. Sokak szerint a fellebbezések visszaszorításának leghatékonyabb módja az elbírálási illeték bevezetése lenne. Erre már korábban is volt kísérlet, azonban alkotmányellenesnek bizonyult – közölte a Krónikával Szabó Barna, a Közbeszerzéseket Szabályozó és Felügyelõ Országos Hatóság fõtitkára. Mint mondta, az alkotmány szerint Romániában bárki ingyen folyamodhat jogorvoslatért, ezért a bizottság – amely a bíróság mintájára mûködik – nem kérhet pénzt szolgáltatásaiért.

Szabó szerint a helyzetre egy egységes uniós irányelv bevezetése jelentheti a megoldást, amelyen már dolgozik az Európai Bizottság. Mint mondta, az EU-ban a közbeszerzési törvények 80 százalékban azonosak, viszont éppen a jogorvoslatra vonatkozó passzusok különböznek. „Románia a fellebbezések számát tekintve Európa-bajnok, nálunk bárki bármikor fellebbezhet\" – mondta Szabó, aki nem kívánta elárulni, hogy Románia milyen javaslatokkal élt az irányelvre vonatkozóan. „Nem akarok jóslatokba bocsátkozni, lehet, hogy be sem kerülnek a végleges szövegbe. Két hét múlva többet mondhatok\" – hangsúlyozta. Annyit azonban elárult: az EU-ban alkalmazzák az elbírálási illetéket, és uniós hatásra Romániában is meg lehet találni a bevezetés módját.