
Fotó: Mediafax
Költségvetési forrásokból végzett beruházások esetében ugyanis kötelezõ közbeszerzési eljárást indítani, ám a versenytárgyalások eredményhirdetését követõen folyamatos jelenség a vesztes cégek fellebbezése a döntés ellen. Emiatt sok helyen akadozik az utóbbi években beindult infrastruktúra-építés – középületek, utak, hidak, csatornahálózatok építõtelepein szünetel a munka. A nagyszámú óvás miatt ugyanis hónapokig tarthat, amíg a fellebbezések elbírálásával foglalkozó bizottság kivizsgálja az ügyet. Emiatt a különbözõ állami vagy önkormányzati beruházások már a kezdeti fázisában elakadnak. Ráadásul a polgármesteri hivataloknak, vagy a megyei tanácsoknak nemcsak az okoz bosszúságot, hogy szünetel a munka, hanem esetenként az is, hogy emiatt elveszíthetik a felhasználási határidõhöz kötött uniós támogatást. Zilah ötmillió eurós PHARE-támogatást kockáztatott amiatt, hogy az egyik cég megfellebbezte a körgyûrû építésére kiírt versenytárgyalást. Radu Cãpîlnaºiu polgármester sérelmezte, hogy bár hónapokon keresztül érdeklõdött a kivizsgálás eredménye iránt, nem méltatták válaszra. Borbély László középítkezési miniszter lapunknak elmondta, hogy az esetbõl bírósági ügy lett. Az egyik céget kizárták a versenytárgyalás során, ám óvását a bizottság megalapozottnak ítélte, így vissza kellett fogadni, amiért egy másik cég beperelte a bizottságot. Az ügy azóta megoldódott, és február közepén aláírhatják a szerzõdést, de a miniszter elismerte, hogy az óvások és a lassú kivizsgálás miatt veszélybe kerülnek az EU-s támogatások. Hasonló gondok merültek fel a nagyváradi körgyûrû bõvítése esetében is. Bár a versenytárgyalást már tavaly júliusban megtartották, és a finanszírozás is biztosított volt, a munkálatok csak december végén kezdõdhettek el. A több hónapos késés oka, hogy az egyik ajánlattevõ cég megfellebbezte a versenytárgyalás eredményét, és az ügy kivizsgálásáig le kellett állítani a mintegy 28 millió lejes beruházást. Érmihályfalván négy hónapig álltak a vízhálózat-fejlesztési munkálatok, miután az egyik ajánlattevõ megóvta a licit eredményét. Kovács Zoltán polgármester szerint végül sikerült rábírni, hogy vonja vissza az óvást, így nem kellett megvárni a bukaresti bizottság döntését. Mint mondta, tanultak az esetbõl, ezért a beruházást felosztották, és külön versenytárgyalást szerveztek. „Így, ha az egyik el is akad, legalább a másikkal tudunk haladni\" – érvelt az elöljáró. Hozzátette: jelenleg is két projektjük sorsa függ a bukaresti bizottság munkaritmusától. „Mindegy lenne, hogy ki nyer, csak folytatódhasson a munka\" – vélte a polgármester. Veszíteni tudni kell Kovács Zoltán szerint az óvások nagy száma elsõsorban annak tulajdonítható, hogy a cégek nem tudnak veszíteni. „Azt gondolják, ha övék a legolcsóbb ajánlat, nekik kell megkapni a munkát, de mi megtanultuk, hogy olcsó húsnak híg a leve\" – fogalmazott az elöljáró. A legtöbb projekt esetén 51 százalékban az ajánlat pénzügyi vetületét, 49 százalékban a mûszaki részt veszik figyelembe. Tapasztalata szerint pénzügyileg hiába kedvezõ az ajánlat, ha a mûszaki rész silány. „Azt sem tudják, mire vállalkoznak, irodából készítik a pályázatokat\" – háborgott a polgármester, aki azt szeretné, ha a cégek új mûszaki megoldásokkal állnának elõ. Az érmelléki polgármester nézeteit Tánczos Barna közlekedési államtitkár is osztja. „Meg kell érnie a vállalkozó rétegnek arra, hogy elfogadja a vereséget. A közhatóságoknak pedig átláthatóbb, korrektebb kiírásokat kell készíteniük\" – mondta az államtitkár, aki szerint mindkét fél csak most tanulja a pályázatkészítést. Az államtitkár ugyanakkor egy érdekes jelenségre is felhívta a figyelmet. Mint mondta, egyes cégek azért fellebbeznek, hogy megzsarolhassák a nyertest: visszavonják, ha alvállalkozóként õk is részt kapnak a munkálatból. Tánczos szerint elsõsorban ezeket a rosszindulatú óvásokat kellene visszaszorítani. Románia a „bajnok\" Az ország valamennyi közbeszerzési pályázatára érkezett óvások elbírálásával egyetlen, Bukarestben székelõ bizottság foglalkozik. Tavaly majd ötezer ügyet vizsgált ki, amire az Unióban nem volt példa – közölte a Krónikával Török Ernõ, a bizottság tagja, aki elsõsorban a közhatóságokat okolta emiatt. Mint mondta, bár hivatalos statisztikáról nincs tudomása, tapasztalata szerint a fellebbezések 40 százaléka megalapozott. „Ez rossz arány, 10–15 százaléknál nem szabadna többnek lennie\" – mondta Török, aki szerint a közhatóságok nem tartják be a procedúrát, kétértelmû megfogalmazásokat használnak. Kérdésünkre, hogy ez a pályázatíró szakemberek hiányának tudható-e, nemleges választ adott. „Nem csak a falvak önkormányzatai esetében van így, minisztériumi szinten is. Legtöbbször hanyagságról van szó, ami megengedhetetlen\" – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a legtöbb gond a kórházakkal és katonai intézményekkel van. „Sok esetben alapos gyanú áll fenn, hogy már a kiíráskor tudott, melyik cégnek kell megnyernie a versenytárgyalást\" – fejtette ki. Bár szerinte a dokumentációt vizsgálva ezt érzékelni lehet, bizonyítani már sokkal nehezebb. Szükséges a módosítás „A törvénykezésnek kell megfelelõnek lennie, módosítani kell a közbeszerzési törvényt\" – közölte a Krónikával Borbély László középítkezési miniszter. Hozzátette, a 2006/36-os számú törvényt tavaly szeptemberben módosították a 94-es sürgõsségi kormányrendelet megjelenésével, amely számos szigorítást tartalmaz, de még mindig döcögõsen halad az óvások kivizsgálása. A 21 tagú testület mellé decemberben alkalmaztak kisegítõ személyzetet, és februárban újabb alkalmazásokra kerül sor, erõsítette meg Török Ernõ bizottsági tag. A 94-es kormányrendelet a határidõket is módosítja, a pályázati kiírást az eddigi 10 helyett 5 napon belül lehet megóvni, míg az eredményt 15 helyett 7 nap alatt. Az új rendelet szerint a bizottságnak 30 nap alatt ki kell vizsgálnia az óvást, de kérhet kiegészítõ dokumentációt, és ez újabb 30 nappal tolja ki a határidõt, mondta a tárcavezetõ. Borbély László szerint a leghatékonyabb szigorítás, hogy megbírságolhatják a cégeket, amelyekrõl bebizonyosodik, hogy rosszindulatúan vagy teljesen megalapozatlanul óvtak. „10 ezer és 35 ezer lej közötti bírságot fizethetnek, ami nem kis összeg\" – hívta fel a figyelmet a miniszter. Török Ernõ szerint azonban nehezen bizonyítható, hogy valaki rosszhiszemûen óvott. „Kíváncsi vagyok, melyik bíróság tudja ezt bebizonyítani\" – adott hangot kételyeinek Török, aki szerint ez az elõírás alkalmazhatatlan, ezért nem is volt rá példa, hogy valakit megbüntettek volna. A bizottsági tag szerint az egyetlen hatékony megszorítás, hogy a fellebbezõ cégnek 24 órán belül értesítenie kell a közhatóságot az óvásról, ellenkezõ esetben semmisnek lehet nyilvánítani azt. Az Uniótól várják a megoldást Bár a rosszindulatú fellebbezéseket vissza kell szorítani, a szigorítással csínján kell bánni, hisz a közbeszerzési eljárás szervezése uniós norma. „Épp az a lényege, hogy bárki jelentkezhet, és ha úgy érzi, hogy sérelem érte, óvhat\" – magyarázta Tánczos Barna. Sokak szerint a fellebbezések visszaszorításának leghatékonyabb módja az elbírálási illeték bevezetése lenne. Erre már korábban is volt kísérlet, azonban alkotmányellenesnek bizonyult – közölte a Krónikával Szabó Barna, a Közbeszerzéseket Szabályozó és Felügyelõ Országos Hatóság fõtitkára. Mint mondta, az alkotmány szerint Romániában bárki ingyen folyamodhat jogorvoslatért, ezért a bizottság – amely a bíróság mintájára mûködik – nem kérhet pénzt szolgáltatásaiért. Szabó szerint a helyzetre egy egységes uniós irányelv bevezetése jelentheti a megoldást, amelyen már dolgozik az Európai Bizottság. Mint mondta, az EU-ban a közbeszerzési törvények 80 százalékban azonosak, viszont éppen a jogorvoslatra vonatkozó passzusok különböznek. „Románia a fellebbezések számát tekintve Európa-bajnok, nálunk bárki bármikor fellebbezhet\" – mondta Szabó, aki nem kívánta elárulni, hogy Románia milyen javaslatokkal élt az irányelvre vonatkozóan. „Nem akarok jóslatokba bocsátkozni, lehet, hogy be sem kerülnek a végleges szövegbe. Két hét múlva többet mondhatok\" – hangsúlyozta. Annyit azonban elárult: az EU-ban alkalmazzák az elbírálási illetéket, és uniós hatásra Romániában is meg lehet találni a bevezetés módját.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Kiáll a korrupcióval vádolt Ráduly István Kovászna megyei prefektus mellett az RMDSZ Háromszék területi szervezete – közölte kedden közleményben a székelyföldi szervezet állandó tanácsa.
Az utolsó szakaszba léptek vajdahunyadi kastély teljes körű helyreállítási munkálatai – jelentette be a város önkormányzata.
Gy. Szabó Béla fametszőművész öröksége nem csupán múzeumokban vagy albumok lapjain él tovább. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára ez személyes küldetéssé vált.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.