A ratosnyai gát építését a kommunista rezsim kezdeményezte, majd hagyta jóvá 1989-ben
Fotó: Panoramio
Az építkezési engedély kibocsátásától eltelt harminc év után a román állam karnyújtásnyira került attól, hogy a tulajdonában lévő erdészeti vállalat átadja a majdani ratosnyai vízi erőművet működtető, szintén „saját” cégének a kivágásra szánt Maros megyei erdőterületet. A tarvágás elkerülhetetlen, hiszen a 210 hektáron elterülő erdő a feltöltésre váró mesterséges tó fenekén van. A hatóságok 2020 végére ígérik az erőmű üzembe helyezését.
2019. május 26., 16:562019. május 26., 16:56
Újabb kormányzati ígéret született a kommunista rendszerben elkezdett ratosnyai vízi erőmű építésének befejezésére. Már csak Anton Anton energetikai miniszter aláírása hiányzik arról a dokumentumról, mely lehetővé teszi annak a Maros megyei erdőterületnek a kisajátítását, amely a leendő tó fenekén fekszik.
A tárcavezető szerint ha rendben talál minden okiratot, és kézjegyével látja el a kisajátítást célzó dokumentumot, a kabinet a napokban kormányrendeletet bocsáthat ki az erdő átvételére. Ez mindössze egy formaság lesz – ígérte Vasile Gliga parlamenti képviselő, a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt megyei elnöke. A PSD befolyásos politikusa arra alapozza derűlátását, hogy
Mindez annak tudható be, hogy a Kelemen-havasokban hatalmas erdőfelületekkel rendelkező magyar nemesi családok lezármazottjainak nem sikerült visszaszerezniük őseik vagyonát. A 210,5 hektáros területet a Romsilvától a Hidroconstrucţia tulajdonába utalják át, majd az gondoskodik a fák kivágásáról. A teljes beruházáshoz összesen 534 hektárt sajátítanak ki, a 210 hektáron felüli területen a hidrotechnikai létesítményeket és a tó körüli utat alakítják ki. Anton Anton elmondta, hogy a ratosnyai vízi erőműnél a munkálatokat befejezték,
A ratosnyai gát építését a kommunista rezsim kezdeményezte, majd hagyta jóvá 1989-ben. Bár a rendszerváltás után a környezetvédők a haszonhoz mérten aránytalanul nagy rombolásra hívták fel a figyelmet, és tiltakozásukat próbálták kifejezni, nem sikerült meghiúsítaniuk a beruházás megkezdését. A zöldek most is arra hívják fel a figyelmet, hogy
Az építkezési engedélyt 1990-ben bocsátották ki, de hol a tisztázatlan bürokratikus eljárások, hol a gazdasági helyzet miatt többször, rövidebb-hosszabb ideig leálltak a kivitelezéssel. Az eredeti tervek szerint a vízi erőműnek már a 90-es évek óta működnie kellene. Két esztendeje szintén a szociáldemokrata kormány azt ígérte, hogy legkésőbb 2017 végéig beindul a minimális energiatermelés.
Azelőtt Maros megye egykori prefektusa, Corneliu Grosu mondta azt, hogy 2013 végéig kigyúl az első, ratosnyai árammal működő villanykörte. Egyik elődje, Dorin Florea – aki kormánymegbízotti mandátuma után 2000-ben polgármesteri széket szerzett Marosvásárhelyen – arról beszélt, hogy a Ratosnyán felfogott vizet lehozatja a megyeszékhelyre.
Dávid Csaba, a vízügyi igazgatóság műszaki igazgatója úgy véli, nem lenne szabad elhamarkodott álláspontot megfogalmazni. Szerinte mindaddig, amíg nem készül egy pontos felmérés arról, hogy mennyibe kerülne a vezeték lefektetése és a ratosnyai víz tisztítása, illetve hány fogyasztót szolgálna ki, nem lehet tudni, hogy anyagilag kifizetődő lenne-e az újabb beruházás.
Lapunknak nyilatkozva Dávid hozzátette, hogy ez nem egy egyszerű számítás: azt is figyelembe kell venni, hogy a Ratosnya alatt elterülő két nagy település, Szászrégen és Marosvásárhely néhány évvel ezelőtt jelentős fejlesztések révén pontra tette a saját vízellátását. A gyűjtőtó és a vízi erőmű beruházásának értéke pontosan nem ismert, de becslések szerint több száz millió euróra rúg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!