Fotó: Szatmárnémeti polgármesteri hivatala
A szatmárnémeti magyarok fele úgy gondolja, hogy az utóbbi öt évben sokat vagy nagyon sokat fejlődött városuk, miközben Nagyváradon a magyar lakosság 76 százaléka tapasztalt fejlődést – derül ki a Bálványos Intézet megbízásából készített felmérésből. A magyar nyelv ismerete a megkérdezett szatmáriak 54 százaléka szerint egyértelműen előnyt jelentett életútja során, és csak 8 százalék szerint volt ez egyértelműen hátrány.
2021. március 29., 15:512021. március 29., 15:51
Szatmárnémeti magyar lakosságának nyelvhasználati szokásait és a közéletről alkotott véleményét térképezte fel az a reprezentatív, papíralapú kérdőíves felmérés, amelyet a Bálványos Intézet megbízásából a TT Research & Communications cég végzett. A szociológiai adatfelvétel során információt kaptak az intézményvezetők munkájával való elégedettségről,
A Bálványos Intézet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében jelezték, hasonló kutatás készült Nagyváradon is közélet és nyelvhasználat témakörben, ezért lehetőség nyílt párhuzamot vonni az adatok között.
Közéleti témakörben a szatmárnémeti magyarok fele úgy gondolja, hogy az utóbbi öt évben sokat vagy nagyon sokat fejlődött városuk, ez viszont jelentősen alacsonyabb arány, mint Nagyvárad esetében, ahol a magyar lakosság 76 százaléka tapasztalt fejlődést. Megfigyelhető, hogy
A megkérdezettek úgy gondolják, hogy Nyíregyháza, Nagybánya, Nagyvárad és Kolozsvár közül leginkább az utóbbitól marad el Szatmárnémeti fejlettség szempontjából. A szatmárnémeti lakosokat leginkább a kóborkutyák problémájának kezelése, valamint a kerékpárutak mennyisége aggasztja.
Egy 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es azt jelenti, hogy a válaszadó nagyon elégedetlen, a 10-es pedig azt, hogy nagyon elégedett,
Az erdélyi politikusok és közszereplők közül legtöbben Kereskényi Gábor polgármestert és Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt ismerik, és ők bizonyultak a legrokonszenvesebbeknek is.
A közlemény szerint a megkérdezettek jellemzően amellett érvelnek, hogy az Erdélyben és Székelyföldön élő lakosok sokkal többel járulnak hozzá az állami kiadásokhoz, mint amennyiben részesülnek, ezzel szemben a bukarestiek és Olténiában élők sokkal több juttatásban részesülnek, mint amennyivel hozzájárulnak az együttes kiadásokhoz. Ez lehet az (egyik) oka annak, hogy a szatmárnémeti magyarok 47 százaléka szerint a decentralizáció nagyon előnyös lenne, és csak 2 százalék szerint lenne nagyon hátrányos.
A nyelvhasználat terén feltett kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy a Szatmárnémetiben élő magyarok 57 százalékának, a nagyváradiak 58 százalékának nincs román nemzetiségű rokona. A román nyelvtudás függvényében vizsgálva a kérdést, kiderült, hogy a románul kevésbé jól beszélőknek alacsonyabb arányban van román rokonuk. Ugyanakkor megemlítendő, hogy
A baráti társaság összetételéről elmondható, hogy a szatmárnémeti magyarok 67 százaléka inkább magyarokkal barátkozik, és csak 1 százalék inkább románokkal. A fiatal, 18–34 év közöttiek számára a legfontosabb a magyar baráti társaság, valamint ugyanez elmondható azokról, akik kevésbé beszélnek jól románul.
Kizárólag az egyetemi tanulmányaikat végezték valamelyest többen román nyelven, mint magyarul (románul 19 százalék, magyarul 16 százalék). Főleg könyvolvasáskor fontos a megkérdezettek számára, hogy magyar nyelvű szöveg álljon rendelkezésükre (73 százalék), de a televíziós műsorok (64 százalék), rádióadók (56 százalék), illetve újságok és folyóiratok (57 százalék) esetében is szívesebben fogyasztják a magyar tartalmakat.
Munkahelyi szakmai levelezésekben, hivatalos emailezésekben, illetve a polgármesteri hivatalban ügyintézés során ritkán használják anyanyelvüket, és egyik esetben sem éri el a 20 százalékot azok aránya, akik inkább magyarul beszélnek az adott helyzetben. A polgármesteri hivatalban a legjellemzők a román nyelv használata. Ez a megkérdezettek szerint főleg abból adódik, hogy egyszerűen nincs lehetőségük magyarul beszélni vagy írni.
A családban, munkahelyen/iskolában a kollégákkal, munkahelyen a főnökkel/iskolaigazgatóval, különböző kulturális eseményeken, barátokkal, szomszédokkal, családorvossal, szakorvossal és bevásárláskor is a szatmárnémeti magyarok magasabb arányban használják a magyar nyelvet, mint a nagyváradiak. Mindkét településen a családban a leginkább jellemző a magyar nyelv használata (Szatmárnémeti 90 százalék, Nagyvárad 86 százalék), legkevésbé pedig a szakorvosnál (Szatmárnémeti 26 százalék, Nagyvárad 10 százalék), szakmai levelezés (Szatmárnémeti 18 százalék, Nagyvárad 13 százalék) és bevásárlás során (Szatmárnémeti 25 százalék, Nagyvárad 10 százalék).
A szatmárnémeti magyarok egyetértenek azzal, hogy fontos számukra anyanyelvük használata (98 százalék), és az, hogy gyerekeik is megtanuljanak magyarul (97 százalék), a megkérdezettek háromnegyede pedig azzal is egyetért, hogy minden román állampolgárnak, beleértve a romániai magyarokat is, kötelessége ismerni a román nyelvet. A szatmárnémeti és nagyváradi adatok összehasonlításából kiderül, hogy az előbbiek fontosabbnak tartják, hogy a magyarok is ismerjék a román nyelvet (Szatmárnémetiben 52 százalék, Nagyváradon 45 százalék ért egyet).
A gazdasági etnocentrizmus témakörben elmondható, hogy a válaszadók harmada szívesebben dolgozna olyan munkahelyen, ahol a munkatársak többsége magyarul beszél, akkor is, ha ez kisebb fizetést jelentene. Továbbá szinte kivétel nélkül ismernek olyan kereskedelmi egységeket (94 százalék), egészségügyi szolgáltatókat (90 százalék) és szerelési szakértőket (89 százalék), ahol magyarul beszélhetnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) képviselői hétfőn elutasították Irineu Darău gazdasági miniszter legújabb vádjait, aki a parajdi sóbánya körüli helyzet kapcsán a felelősségvállalás hiányáról beszélt.
Bár tavaly felszerelték a belvárosi parkolóhelyekre a mintegy 600 szenzort, amelyek egy mobilalkalmazáson keresztül jelezhetnék a szabad helyeket az autósoknak, az úgynevezett okosparkolási rendszer mindmáig inaktív Aradon.
Őrizetbe vették Szék község polgármesterét sikkasztás és hivatali visszaélés gyanújával, miután a nyomozók szerint közpénzből finanszírozott beszerzéseket használt fel saját céljaira.
A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.
A romániai magyar egyetemisták mindennapjait lakhatási és megélhetési gondok, anyagi kiszolgáltatottság és magas stressz jellemzi, ugyanakkor többségük elkötelezett a diplomaszerzés és az Erdélyben maradás mellett – derül ki az OMDSZ felméréséből.
Egy 21 éves fiatalember vesztette életét kedd délelőtt, miután elütötte egy vonat a Kolozsvár Kelet megálló és Apahida közötti vasúti szakaszon. A kincses város irányába tartó vasúti közlekedés már több órája szünetel.
Europa Nostra-díjas lett a válaszúti Bánffy-kastély, az elismerés újabb jelentős kulturális és örökségvédelmi siker Kolozs megye számára.
Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!