Fotó: Szatmárnémeti polgármesteri hivatala
A szatmárnémeti magyarok fele úgy gondolja, hogy az utóbbi öt évben sokat vagy nagyon sokat fejlődött városuk, miközben Nagyváradon a magyar lakosság 76 százaléka tapasztalt fejlődést – derül ki a Bálványos Intézet megbízásából készített felmérésből. A magyar nyelv ismerete a megkérdezett szatmáriak 54 százaléka szerint egyértelműen előnyt jelentett életútja során, és csak 8 százalék szerint volt ez egyértelműen hátrány.
2021. március 29., 15:512021. március 29., 15:51
Szatmárnémeti magyar lakosságának nyelvhasználati szokásait és a közéletről alkotott véleményét térképezte fel az a reprezentatív, papíralapú kérdőíves felmérés, amelyet a Bálványos Intézet megbízásából a TT Research & Communications cég végzett. A szociológiai adatfelvétel során információt kaptak az intézményvezetők munkájával való elégedettségről,
A Bálványos Intézet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében jelezték, hasonló kutatás készült Nagyváradon is közélet és nyelvhasználat témakörben, ezért lehetőség nyílt párhuzamot vonni az adatok között.
Közéleti témakörben a szatmárnémeti magyarok fele úgy gondolja, hogy az utóbbi öt évben sokat vagy nagyon sokat fejlődött városuk, ez viszont jelentősen alacsonyabb arány, mint Nagyvárad esetében, ahol a magyar lakosság 76 százaléka tapasztalt fejlődést. Megfigyelhető, hogy
A megkérdezettek úgy gondolják, hogy Nyíregyháza, Nagybánya, Nagyvárad és Kolozsvár közül leginkább az utóbbitól marad el Szatmárnémeti fejlettség szempontjából. A szatmárnémeti lakosokat leginkább a kóborkutyák problémájának kezelése, valamint a kerékpárutak mennyisége aggasztja.
Egy 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es azt jelenti, hogy a válaszadó nagyon elégedetlen, a 10-es pedig azt, hogy nagyon elégedett,
Az erdélyi politikusok és közszereplők közül legtöbben Kereskényi Gábor polgármestert és Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt ismerik, és ők bizonyultak a legrokonszenvesebbeknek is.
A közlemény szerint a megkérdezettek jellemzően amellett érvelnek, hogy az Erdélyben és Székelyföldön élő lakosok sokkal többel járulnak hozzá az állami kiadásokhoz, mint amennyiben részesülnek, ezzel szemben a bukarestiek és Olténiában élők sokkal több juttatásban részesülnek, mint amennyivel hozzájárulnak az együttes kiadásokhoz. Ez lehet az (egyik) oka annak, hogy a szatmárnémeti magyarok 47 százaléka szerint a decentralizáció nagyon előnyös lenne, és csak 2 százalék szerint lenne nagyon hátrányos.
A nyelvhasználat terén feltett kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy a Szatmárnémetiben élő magyarok 57 százalékának, a nagyváradiak 58 százalékának nincs román nemzetiségű rokona. A román nyelvtudás függvényében vizsgálva a kérdést, kiderült, hogy a románul kevésbé jól beszélőknek alacsonyabb arányban van román rokonuk. Ugyanakkor megemlítendő, hogy
A baráti társaság összetételéről elmondható, hogy a szatmárnémeti magyarok 67 százaléka inkább magyarokkal barátkozik, és csak 1 százalék inkább románokkal. A fiatal, 18–34 év közöttiek számára a legfontosabb a magyar baráti társaság, valamint ugyanez elmondható azokról, akik kevésbé beszélnek jól románul.
Kizárólag az egyetemi tanulmányaikat végezték valamelyest többen román nyelven, mint magyarul (románul 19 százalék, magyarul 16 százalék). Főleg könyvolvasáskor fontos a megkérdezettek számára, hogy magyar nyelvű szöveg álljon rendelkezésükre (73 százalék), de a televíziós műsorok (64 százalék), rádióadók (56 százalék), illetve újságok és folyóiratok (57 százalék) esetében is szívesebben fogyasztják a magyar tartalmakat.
Munkahelyi szakmai levelezésekben, hivatalos emailezésekben, illetve a polgármesteri hivatalban ügyintézés során ritkán használják anyanyelvüket, és egyik esetben sem éri el a 20 százalékot azok aránya, akik inkább magyarul beszélnek az adott helyzetben. A polgármesteri hivatalban a legjellemzők a román nyelv használata. Ez a megkérdezettek szerint főleg abból adódik, hogy egyszerűen nincs lehetőségük magyarul beszélni vagy írni.
A családban, munkahelyen/iskolában a kollégákkal, munkahelyen a főnökkel/iskolaigazgatóval, különböző kulturális eseményeken, barátokkal, szomszédokkal, családorvossal, szakorvossal és bevásárláskor is a szatmárnémeti magyarok magasabb arányban használják a magyar nyelvet, mint a nagyváradiak. Mindkét településen a családban a leginkább jellemző a magyar nyelv használata (Szatmárnémeti 90 százalék, Nagyvárad 86 százalék), legkevésbé pedig a szakorvosnál (Szatmárnémeti 26 százalék, Nagyvárad 10 százalék), szakmai levelezés (Szatmárnémeti 18 százalék, Nagyvárad 13 százalék) és bevásárlás során (Szatmárnémeti 25 százalék, Nagyvárad 10 százalék).
A szatmárnémeti magyarok egyetértenek azzal, hogy fontos számukra anyanyelvük használata (98 százalék), és az, hogy gyerekeik is megtanuljanak magyarul (97 százalék), a megkérdezettek háromnegyede pedig azzal is egyetért, hogy minden román állampolgárnak, beleértve a romániai magyarokat is, kötelessége ismerni a román nyelvet. A szatmárnémeti és nagyváradi adatok összehasonlításából kiderül, hogy az előbbiek fontosabbnak tartják, hogy a magyarok is ismerjék a román nyelvet (Szatmárnémetiben 52 százalék, Nagyváradon 45 százalék ért egyet).
A gazdasági etnocentrizmus témakörben elmondható, hogy a válaszadók harmada szívesebben dolgozna olyan munkahelyen, ahol a munkatársak többsége magyarul beszél, akkor is, ha ez kisebb fizetést jelentene. Továbbá szinte kivétel nélkül ismernek olyan kereskedelmi egységeket (94 százalék), egészségügyi szolgáltatókat (90 százalék) és szerelési szakértőket (89 százalék), ahol magyarul beszélhetnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!