
Fotó: Agerpres
„Minden évszakban részesítsd előnyben az aktuális idénynövényeket!” – ezzel a felszólítással kezdődik a Fókusz Öko Központ marosvásárhelyi környezetvédelmi szervezet felhívása, amellyel a marosvásárhelyiekhez fordult annak érdekében, hogy eredeti formájában megmaradhasson a nyárádmenti, Murokországként ismert zöldségtermesztő övezet. A szervezet egy hálózatot próbál kiépíteni, amely révén az itteni termelők friss zöldséggel, gyümölccsel látnák el a marosvásárhelyieket.
A vásárlókat nehezebb
„Francia mintára kezdtük el a mozgalmat. Azt tapasztaltuk, hogy Marseille és más francia városok környékén nagyon jól működik a közvetlen értékesítés” – nyilatkozta a Krónikának Hajdú Zoltán, a szervezet vezetője. Mint mondta, Franciaországban sok kisgazdaság menekült meg a csődtől a közvetlen értékesítés révén, a városlakók pedig folyamatosan friss, vegyszermentes zöldséghez, gyümölcshöz jutnak – termelői áron. „Ahhoz, hogy a mi vidékünkön is hasonló mozgalom alakuljon ki, a Fókusznak meg kell szólítania mind a termelőket, mind a vásárlókat. Eddig a Lőrincfalvától Csíkfalváig terjedő, nyárádmenti térségből mintegy húsz termelő jelezte, hogy bekapcsolódik a hálózatba, viszont igen nehéz meggyőzni a vásárhelyi fogyasztókat arról, hogy ilyesmire igenis szükség van” – tette hozzá Huszár.
A szakember szerint Franciaországban könnyebb az ilyesmit megszervezni, mert fogyasztószervezetek léteznek, azokat kell megszólítani, és összegyűjtik az igényeket. „Sajnos nálunk még nem alakult ki a városlakókban a környék iránti felelősségérzet, pedig egy közös vidék keretében egymásra vagyunk utalva, meg kellene őriznünk az értékeinket” – vélte Hajdú Zoltán.
A Fókusz Öko Központ a csíkszeredai Polgártárs Alapítvánnyal közösen pályázott annak érdekében, hogy az ötlet valóra váljon. Hamarosan megszervezik a termelők és a vásárlók találkozóját, valamint néhány gazdának anyagi segítséget nyújtanak termelőeszközök beszerzéséhez. Addig is, amíg a szélesebb körű találkozó létrejön, a Fókusz Öko Központ marosvásárhelyi székhelyén (Liliom utca 22. szám) minden szerdán 18 órakor a termelők friss áruval várják a marosvásárhelyi érdeklődőket.
Fogyasztók és termelők
A legutóbbi találkozón a fogyasztók közül az Albert családdal, Zoltánnal és Edittel találkoztunk, akik Maroskeresztúron laknak. „Nekünk is van egy kis kertünk, de pótolni kell, amit termelünk. Messzemenően támogatjuk az ötletet, azért vagyunk itt” – mondta lapunknak Edit asszony, aki fel is iratkozott a potenciális vásárlók listájára. A marosvásárhelyi Csontos Annamária szintén jó ötletnek tartja a kezdeményezést, szerinte mindenképp szükség van arra, hogy a marosvásárhelyi és nyárádmenti emberek segítsék egymást, és erre hajlandók is lennének, csak meg kell teremteni hozzá a keretet.
A termelők közül a csíkfalvi Szász Kinga volt jelen, aki hagymát, birsalmát, retket, sárgarépát, petrezselyemgyökeret, zellert és egyéb zöldségeket kínált a jelen levő vásárolóknak. „Mi nagyon szívesen veszünk részt ebben a programban. A házunkat is feljavítottuk, most már hivatalosan is fogadhatunk vendégeket” – mesélte Kinga asszony.
Háromlépcsős kapcsolat
Franciaországban ugyanis úgy működik a rendszer, hogy egy termelő 15–20 vásárlóval áll kapcsolatban, ezt a fogyasztói kört minden héten ellátja egy-egy szezonzöldségeket tartalmazó csomaggal. A szerződésbe belefoglalják azt is, hogy melyik család hány kilós csomagot óhajt, természetesen ennek az ellenértékét kifizetik a termelőnek. A zöldséggel való ellátáson kívül egyes falusi és városi családok között közvetlen kapcsolat is kialakul. A vásárló kimehet a kiválasztott gazdához, részt vehet a termelői munkában, a városi gyerekek ismerkedhetnek az állatokkal, a családok közösen nevelhetnek disznót, amelyet év végén levágnak. A harmadik fázis pedig, amikor a termelő pár napig vendégül látja a vásárlót, és így faluturizmus-jelleget ölt a mozgalom. Hajdú Zoltán szerint a közvetlen ellátási rendszerrel azt is elérhetik, hogy a marosvásárhelyiek ne a nagyáruházak által kínált, sokszor silány, agyonvegyszerezett zöldséget fogyasszák. „Jól tudjuk, hogy ezek az áruk távoli országokból érkeznek, zölden szedik le a termést, és teletömik tartósítószerrel, mert csak úgy tudják elérni, hogy ne romoljanak meg az úton. Azt semmiképpen nem lehet megvalósítani, hogy a hipermarketek a kistermelőktől vásároljanak, ezt a világon sehol nem sikerült megoldani” – állította a környezetvédelmi szakértő.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.