Fotó: Agerpres
„Minden évszakban részesítsd előnyben az aktuális idénynövényeket!” – ezzel a felszólítással kezdődik a Fókusz Öko Központ marosvásárhelyi környezetvédelmi szervezet felhívása, amellyel a marosvásárhelyiekhez fordult annak érdekében, hogy eredeti formájában megmaradhasson a nyárádmenti, Murokországként ismert zöldségtermesztő övezet. A szervezet egy hálózatot próbál kiépíteni, amely révén az itteni termelők friss zöldséggel, gyümölccsel látnák el a marosvásárhelyieket.
A vásárlókat nehezebb
„Francia mintára kezdtük el a mozgalmat. Azt tapasztaltuk, hogy Marseille és más francia városok környékén nagyon jól működik a közvetlen értékesítés” – nyilatkozta a Krónikának Hajdú Zoltán, a szervezet vezetője. Mint mondta, Franciaországban sok kisgazdaság menekült meg a csődtől a közvetlen értékesítés révén, a városlakók pedig folyamatosan friss, vegyszermentes zöldséghez, gyümölcshöz jutnak – termelői áron. „Ahhoz, hogy a mi vidékünkön is hasonló mozgalom alakuljon ki, a Fókusznak meg kell szólítania mind a termelőket, mind a vásárlókat. Eddig a Lőrincfalvától Csíkfalváig terjedő, nyárádmenti térségből mintegy húsz termelő jelezte, hogy bekapcsolódik a hálózatba, viszont igen nehéz meggyőzni a vásárhelyi fogyasztókat arról, hogy ilyesmire igenis szükség van” – tette hozzá Huszár.
A szakember szerint Franciaországban könnyebb az ilyesmit megszervezni, mert fogyasztószervezetek léteznek, azokat kell megszólítani, és összegyűjtik az igényeket. „Sajnos nálunk még nem alakult ki a városlakókban a környék iránti felelősségérzet, pedig egy közös vidék keretében egymásra vagyunk utalva, meg kellene őriznünk az értékeinket” – vélte Hajdú Zoltán.
A Fókusz Öko Központ a csíkszeredai Polgártárs Alapítvánnyal közösen pályázott annak érdekében, hogy az ötlet valóra váljon. Hamarosan megszervezik a termelők és a vásárlók találkozóját, valamint néhány gazdának anyagi segítséget nyújtanak termelőeszközök beszerzéséhez. Addig is, amíg a szélesebb körű találkozó létrejön, a Fókusz Öko Központ marosvásárhelyi székhelyén (Liliom utca 22. szám) minden szerdán 18 órakor a termelők friss áruval várják a marosvásárhelyi érdeklődőket.
Fogyasztók és termelők
A legutóbbi találkozón a fogyasztók közül az Albert családdal, Zoltánnal és Edittel találkoztunk, akik Maroskeresztúron laknak. „Nekünk is van egy kis kertünk, de pótolni kell, amit termelünk. Messzemenően támogatjuk az ötletet, azért vagyunk itt” – mondta lapunknak Edit asszony, aki fel is iratkozott a potenciális vásárlók listájára. A marosvásárhelyi Csontos Annamária szintén jó ötletnek tartja a kezdeményezést, szerinte mindenképp szükség van arra, hogy a marosvásárhelyi és nyárádmenti emberek segítsék egymást, és erre hajlandók is lennének, csak meg kell teremteni hozzá a keretet.
A termelők közül a csíkfalvi Szász Kinga volt jelen, aki hagymát, birsalmát, retket, sárgarépát, petrezselyemgyökeret, zellert és egyéb zöldségeket kínált a jelen levő vásárolóknak. „Mi nagyon szívesen veszünk részt ebben a programban. A házunkat is feljavítottuk, most már hivatalosan is fogadhatunk vendégeket” – mesélte Kinga asszony.
Háromlépcsős kapcsolat
Franciaországban ugyanis úgy működik a rendszer, hogy egy termelő 15–20 vásárlóval áll kapcsolatban, ezt a fogyasztói kört minden héten ellátja egy-egy szezonzöldségeket tartalmazó csomaggal. A szerződésbe belefoglalják azt is, hogy melyik család hány kilós csomagot óhajt, természetesen ennek az ellenértékét kifizetik a termelőnek. A zöldséggel való ellátáson kívül egyes falusi és városi családok között közvetlen kapcsolat is kialakul. A vásárló kimehet a kiválasztott gazdához, részt vehet a termelői munkában, a városi gyerekek ismerkedhetnek az állatokkal, a családok közösen nevelhetnek disznót, amelyet év végén levágnak. A harmadik fázis pedig, amikor a termelő pár napig vendégül látja a vásárlót, és így faluturizmus-jelleget ölt a mozgalom. Hajdú Zoltán szerint a közvetlen ellátási rendszerrel azt is elérhetik, hogy a marosvásárhelyiek ne a nagyáruházak által kínált, sokszor silány, agyonvegyszerezett zöldséget fogyasszák. „Jól tudjuk, hogy ezek az áruk távoli országokból érkeznek, zölden szedik le a termést, és teletömik tartósítószerrel, mert csak úgy tudják elérni, hogy ne romoljanak meg az úton. Azt semmiképpen nem lehet megvalósítani, hogy a hipermarketek a kistermelőktől vásároljanak, ezt a világon sehol nem sikerült megoldani” – állította a környezetvédelmi szakértő.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.