Menthetetlen mentősök?

Dr. Péter Szilárd, a Hargita megyei mentőszolgálat igazgatója a Krónikának elmondta, a jelenlegi helyzetben kénytelenek lesznek csökkenteni a személyzeti költségeket – más területen csak minimális költségmegvonást tudnának eszközölni –, így ez maga után vonhatja a megyében található kisebb mentőpontok bezárását. Ilyen, csak nappali szolgáltatást nyújtó mentőpont összesen négy található Hargita megyében, Zetelakán, Parajdon, Hollón és Csíkszentmihályon. „Ezzel az intézkedéssel elkerülhetetlen lesz az, hogy a betegellátás minősége romoljon, hiszen nem mindegy, mekkora távolságot kell megtennie a mentőautónak” – magyarázta Péter Szilárd. Kérdésünkre, hogy bíznak-e a helyi, illetve a megyei önkormányzat támogatásában, az igazgató úgy fogalmazott, reméli, hogy az érintett települések vezetői megteszik a szükséges lépéseket a mentőpontok kisegítésére, azonban nincs részletes ismerete az illetékes önkormányzatok költségvetéséről, pénzügyi helyzetéről.

Megközelíthetetlen hegyvidéki falvak

A mentőszolgálat igazgatója ugyanakkor arról is beszámolt, hogy 2014-re európai uniós követelménnyé válik az, hogy a mentőautó 20 percen belül kiérkezzen egy-egy helyszínre. Péter Szilárd úgy véli, ez a költségvetés csökkentése miatt lehetetlenné válik. „Amikor ez már kötelező szabvány lesz, nem hivatkozhatunk arra, hogy nekünk nincs elegendő mentőpontunk. Megértem, hogy az államnak nincs pénze, de a 24,16 százalékos csökkentés már sok” – jelentette ki az igazgató. A székelyföldi megye egyébként a harmadik leggyérebben lakott megye az országban, míg nagyság szempontjából a tizenharmadik helyen áll – mindez megnehezíti a mentősök dolgát, hiszen a távoli falvakba nem könnyű eljutni a rossz hegyvidéki utakon. A térségben 22 mentőállomás van, a megyei mentőszolgálatnál 374-en dolgoznak.

Megszorításokra készülnek a kiterjedt hegyvidékkel rendelkező Bihar megyében is, ahol a megyei mentőszolgálat menedzser-igazgatója szerint az egészségbiztosítási pénztár idén 15 százalékkal biztosít kevesebb pénzt a megyei mentőszolgálat számára. Az igazgatónő azt mondja, a kiesést a költségek csökkentésével próbálják meg ellensúlyozni – így valószínűleg idén kevesebb pénz jut javításra és pótalkatrészre. A mentőszolgálat egyik legfontosabb kiadása az üzemanyag, de ezzel nem lehet takarékoskodni, mondta Petrişor. Hozzátette: a Hargita megyei kollégákkal éppen a napokban beszélgetett, tudja, hogy ott komoly problémák várhatók a pénzhiány miatt, de abban biztos, hogy Biharban nem akadozik majd a mentősök munkája, és a fizetések is eljutnak a dolgozókhoz.

Több mentőpont kellene

A szintén hegyvidéki Kovászna megyében jóval kevesebbel, négy százalékkal csökkent a mentőszolgálat költségvetése – közölte lapunkkal Tiberiu Poştoacă, a megyei mentőszolgálat vezetője. Hozzátette, a csökkentés annak a következménye, hogy az egészségügyi minisztérium úgy döntött, országos szinten egységesítik a mentőszolgálatok költségvetését, és a lakosság számának függvényében kapnak majd pénzt. Évente 31 lejnyi finanszírozás jár egy lakos után. Az új elv alapján a különböző megyékben különbözőképpen módosul a korábbi költségvetés, azok a megyék, amelyek nagyobb támogatást kaptak, többet veszítenek. Kovászna megye mentőszolgálata eddig évi 32 lejt kapott egy lakos után, így a négyszázalékos csökkentést feltételező módosítás nem von maga után létszámcsökkentést. Raed Arafat egészségügyi államtitkár megígérte, hogy találnak megoldást arra, hogy a nehezebb körülmények között, hegyvidéken dolgozó mentősök többletjuttatást kapjanak, mesélte az igazgató. Hozzátette, városon belül tudják tartani az európai szabványokban előírt nyolcperces reakcióidőt, viszont a kis hegyi falvakba nem jutnak el a riasztás után javallott húsz perc alatt. Erre az lenne a megoldás, ha több mentőpontot hoznak létre a megyében, de erre egyelőre nincs keret, magyarázta.
A megyében jelenleg Sepsiszentgyörgyön négy, Kézdivásárhelyen és Baróton egy-egy mentőorvos dolgozik, holott a szaktárca által kidolgozott szabványok szerint megyei szinten 23 orvosnak kellene lennie a mentőszolgálatnál.

Több pénz, kevés szakember

Más megyékkel ellentétben Szatmárban idén 24 százalékkal több pénz jut a mentősök munkájára, mint amenynyit tavaly kaptak. Pataki Ferenc, a partiumi megye mentőszolgálatának vezetője szerint nekik tulajdonképpen nem a pénz a fő problémájuk, hanem az, hogy az egészségügyi minisztérium nem hagyja jóvá az alkalmazottaik számának bővítését. „Tizenhat orvosra lenne szükségünk, de csak kilenc van, továbbá kellene még nyolc-kilenc sofőr és három-négy asszisztens ahhoz, hogy meg tudjunk felelni az igényeknek” – magyarázta Pataki, aki szerint nemcsak alkalmazni nehéz orvosokat, de megtartani sem könnyű a szakembereket. Kifejtette: legutóbb három orvosi állást hirdettek meg, amiből kettőt sikerült is betölteni, de az egyik új orvos egy hónap után felmondott, mert Spanyolországban talált állást.
Mint arról beszámoltunk, Cseke Attila egészségügyi miniszter a hétvégén arról számolt be, hogy idén több pénzt szánnak a mentőszolgálatokra. A miniszter elmondta, 2011-ben két nagy országos beruházási programot indítottak be, az egyiket az onkológia, a másikat az intenzív terápia területén. A vidéki kórházak bezárásával ugyanis a mentősöknek sokkal nagyobb területet kell lefedniük, hangsúlyozta a miniszter. Cseke Attila arról is beszámolt, hogy az egészségügyi tárca költségvetését idén és jövőre is ki kellene egészíteni, hiszen az év második felében lejár az egyes egészségügyi programokra szánt pénz.