A szakszervezeti vezető szerint atörvény hatálybalépésétőleltelt 15 munkahónapra a községet alkotóSepsibodok, Oltszem és Zalán falvakba ingázó13 pedagógusnak fejenként 1674, öszszesen 21 700lejt kell visszamenőleg kapnia. „Egy pedagógusnak havonta111 lejt kell fizetni, nem hiszem, hogy a bodoki gyermekek nem érnekmeg ennyit” – mondta a Krónika érdeklődéséreNagy Gábor.
„Teljes mértékbenegyetértek a tantestület lépésével,és arra biztatom őket: pereljenek a jogaikért” –állt sepsibodoki kollégái mellé Kovásznamegye főtanfelügyelője. Keresztély Irma szerint évi10 ezer lej nem kifizethetetlen összeg egy községitanács költségvetéséből. „Iskola-,óvoda- és tornaterem-építésreennél sokkal nagyobb összegekhez juttatjuk a bodokitanácsot is” – magyarázta lapunknak afőtanfelügyelő, aki szerint az ingázásiköltségek megtérítését csakaz akadályozhatja, hogy az iskola vezetése nemterjeszti elő szabályosan igényét. KodolányiAndrás, a bodoki iskola igazgatója szerint erről szósincs, ők mindig az előírásoknak megfelelőennyújtották be az ingázási költségekösszegét is magában foglaló következőévi költségvetés-tervezetet. Ehhezcsatolták minden esetben az oktatók utazásitérítést igénylő kérvényétis, mégsem kaptak még pénzt erre a célra.
„Nem is kapnak, amíg nincseredmény!” – jelentette ki lapunk érdeklődéséreBodok polgármestere. Fodor István szerint a 2006.júniusi kisérettségin valamennyi bodokinyolcadikos elbukott. „A szülők is beperelhetnék atanárokat, amiért nem tanítjákmegfelelőképpen a gyermekeket” – nyilatkozta apolgármester, aki saját gyermekeit Sepsiszentgyörgyöntaníttatja, mert szerinte a bodoki iskolában nem kapnakmegfelelő képzést.
„Az új sportteremre 50 ezer, akét új iskolaépületre 80 ezer lej önrésztvállaltunk, építünk tehát újsporttermet, új iskolát, új óvodát,eredmény viszont nincs. Az oktatók tehát csakakkor kapják meg a pénzüket, ha rászolgáltak,vagy ha a pert megnyerik” – szögezte le Fodor. „A Bodokontanuló gyermekek felének sikerültátmenőosztályzatot szereznie a tavaly nyáronmegszervezett kisérettségin, különben is azátjutás többévi átlaga Bodokonmeghaladja a 60 százalékot, és nem marad el amegyei átlagtól – cáfolta a polgármesterállításait Kodolányi Andrásiskolaigazgató.
Nagy Gábor jelezte: a bodokieset nem egyedi Háromszéken. Mint mondta, Bereckközségben sem térítették meg eddigaz ingázási költségeket, de ott az iskolaés az önkormányzat képviselői nembírósági, hanem egyeztetés útjánkívánják rendezni az ügyet.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.