Mementó egy fiúért

A genetikai elváltozás által okozott lázreakcióra létezik ugyan ellenszer, de ez – bár mindössze 180 lejbe kerül – hiányzik a hazai kórházak készletéből. A Dantrolen ugyanis Romániában nem minősül hitelesített gyógyszernek, ezért forgalmazása és adagolása törvénybe ütközik. A vészhelyzet felmérése után a rohammentő szolgálat munkatársai helikopterrel szállították Marosvásárhelyre az életmentő szérumot, de késő volt: a gyermek életét már nem sikerült megmenteni. A gyászoló szülők, pedagógusok, barátok mellett a kórbonctani intézet vezetője is értetlenül és megdöbbenten nyilatkozik a tragédiáról. Egyelőre azt sem tudni pontosan, lehet-e szó ebben az esetben orvosi műhibáról. Riportunk következik.

Maros megye – A kórházak készletéből hiányzó Dantrolen megmenthette volna a 14 éves Vass Barnát

Mementó egy fiúért

„Cirkuszt sem akarok, perelni sem fogok, az orvosokat sem hibáztatom. Csak azt szeretném, hogy mások élete ne egy 180 lejes ellenszertől függjön” – mondja a bánatos édesanya, Vass Anikó, aki egy héttel ezelőtt veszítette el 14 éves fiát. A gyász fájdalmát csak fokozza, hogy a tragédiához egy nem túl súlyosnak tűnő lábtörés vezetett. A Maros megyei Fehéregyházán élő család április 14-én egy Segesvár melletti dombra ment esti sétára. A dombról Vass Barna görkorcsolyával indult lefelé, de mivel a meredek lejtőn képtelen volt megállni, jobbnak látta, ha egy leparkolt Daciának ütközik, mintsem még nagyobb sebességgel belerohanjon a járókelőkbe vagy egy szemből ér-kező autóba. A combcsonttörést szenvedő fiút szülei előbb a helyi kórházba vitték, de az orvos tanácsára a marosvásárhelyi gyermeksebészetre szállították, ahol a múlt hétfőn megműtötték. A problémamentesnek ígérkező beavatkozás után azonban az elaltatott gyermek többé nem ébredt fel.

Lázreakció – amiről az orvosok is csak tanultak

A sikeresnek tűnő műtét után az orvosok képtelenek voltak felébreszteni a gyereket. Az édesanya szerint a beavatkozás után Páll György műtőorvos elújságolta, hogy minden rendben volt. „Egy-két napon belül Barnit megröntgenezik, mondta az orvos, s ekkor kiderül, hogy valóban sikeres volt-e a beavatkozás. Aztán vártam, hogy hozzák fel a fiamat a szalonba, de egyszer csak azt láttam, hogy mindenki idegesen jobbra-balra szaladgál. Senki nem akart elárulni semmit, csak annyit mondtak, maradjak nyugton, nem lesz semmi baj” – idézi fel a történteket Vass Anikó, aki utólag értesült az orvosok aggodalmát kiváltó okokról. Fia szervezete rosszul reagált az altatószerekre, láza is felment 42,5–43 Celsius-fokra. „Azt magyarázták, hogy ez a bizonyos hyperthermia maligna, azaz a lázreakció rendkívül ritka dolog, amit egy genetikai elváltozás okoz. Az orvosok közül senki nem emlékezett, hogy pályafutása során találkozott volna hasonló esettel. Azt viszont tudták, hogy létezik egy ellenszer, ami hiányzott a műtőből. Úgy tudom, a szer nevét egy bukaresti altatóorvos mondta meg, majd a rohammentők helikoptere elindult érte Debrecenbe. De mire visszaért, már késő volt. Arról is értesültem, hogy mindössze 180 lejbe került volna, de Romániában egyetlen műtő sem rendelkezik vele. Nem 180 lejt, hanem 18 ezret is áldoztunk volna fiúnk életéért” – sír az édesanya. Kis idő múlva megnyugszik és higgadtan próbál mérlegelni: „A fiam 14 év alatt soha nem volt beteg. A férjem testvé-rét is műtötték, az én apámat is operálták, a testvéremet is… Velük nem történt semmi baj. De mi lesz, ha egyszer Barni öccsét, a most 11 éves Dávidot kell műteni?”.

Immunológus és genetikus nélkül a műtőben

A rohammentő szolgálat (SMURD) főasszisztense, Vass Hajnalka is megerősítette: ők mindent megtettek az ellenszer mielőbbi beszerzése érdekében. „Nem Debrecenből, hanem Székelyudvarhelyről hoztuk el a szérumot, méghozzá a lehető legrövidebb időn belül. A gond nem a repülési idővel volt, hanem azzal, hogy az orvosok későre tudták meg, honnan lehet beszerezni a szert” – magyarázza. „Laikusként kérdezem, ha valaki valóban érzékeny az altatóra, nem létezik teszt ennek kimutatására a műtét kezdete előtt, főként ha nem sürgősségi beavatkozásról van szó?” – teszi fel a kérdést Barni egyik tanára, Nagy-Kóródi László. Magyarázatot keresve, a segesvári Aurel Moºora iskola igazgatóhelyettese a tragédiát követő napokban több szakorvossal is felvette a kapcsolatot, köztük a tanintézet egykori tanulójával, Egyed Enikővel. A Németországban élő és dolgozó altatóorvos magától értetődőnek tartotta, hogy minden korszerű kórház műtőjében ott legyen az ilyen, valóban rendkívül ritka esetben jelentkező reakció ellenszere. Tőlünk nyugatabbra fekvő országokban egy sebészeti beavatkozást a műtő- és altatóorvos el sem kezd dolgozni az immunológus és genetikus kollégái nélkül. Az ilyen szakemberek jelenléte a romániai műtőben azonban ritkaságszámba megy.

Életmentési kísérlet – feketén

A marosvásárhelyi sürgősségi kórház igazgatója, Lucian Bãilã lapunk megkeresésére cáfolta azt az állítást, miszerint Vass Barna genetikai betegségét a műtét előtt meg lehetett volna állapítani. „Nincs az a kórház a világon, ahol ezt ki lehetne szűrni” – állítja az orvos-igazgató. Fejtegetésünkre, miszerint talán mégsem következik be a tragédia, ha a műtőben ott van a Dantrolen nevű ellenszer, Bãilã belátta, hogy „lényegében minden hazai nagy kórháznak rendelkeznie kellene ezzel a gyógyszerrel, ám egyiknek sincs a raktárában”. Az igazgató elmondta: hogy a Dantrolen Romániában nem számít hitelesített gyógyszernek, ezért nemcsak forgalmazása, hanem adagolása is törvénybe ütközik. Kérdésünkre, hogy mégis miként került elő a székelyudvarhelyi kórházból, Lucian Bãilã kijelentette: nem a kórház, hanem az egyik alkalmazott tulajdonában volt, s külföldről származó adományként jutott hozzá. Az igazgató nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy mi történt volna, ha Vass Barnának nem másfél óra után, hanem jóval hamarabb adják be a gyógyszert. A történtek után a kórház vezetősége az egészségügyi minisztériumhoz fordult, jelezve az ellenszer szükségességét.

Megválaszolatlan kérdések – boncolás után

A rejtélyes halálra a boncolás eredménye sem adott egyértelmű választ. A megyei kórbonctani intézet vezetője, a harmincéves tapasztalattal rendelkező dr. Hecser László beismeri, hogy három évtizedes pályafutása alatt nem találkozott hasonló esettel. „Van egy malformáció, egy endokringond, de még mindig nem tiszta számomra, hogy pontosan mi történhetett. Annyit tudok, hogy a gyermek láza műtét közben 42,5 fok fölé emelkedett, és csurgott róla a veríték, ami nem természetes jelenség. Amíg elkészül a szövettani vizsgálat eredménye, addig utánaolvasok a szakirodalomban, mert ilyen esettel még nem szembesültem” – állítja az egyetemi tanár szakorvos. Kérdésünkre, hogy ezek szerint kizárja-e az orvosi műhibát, Hecser kéthetes haladékot kért a válaszadásra. „Egyelőre nem is erősíthetem meg, de nem is zárhatom ki. Ha meglesz minden eredmény, véleményt nyilváníthatok” – tette hozzá.

Az elhunyt gyermek édesanyja nem érti, hogy gyermeke halotti bizonyítványába miért írtak heveny légzési elégtelenséget, előtte meg miért mondták neki, hogy tüdőödémában halt meg a fia. „A boncolás után hangsúlyozták, hogy semmi gond nem volt Barni tüdejével. Tudom, hogy ez már nem segít, de mégis, hol van az igazság?” – fejtegeti az asszony.

Az örök hiányzó

„Barninak hétfőn írtam be a naplóba az utolsó ellenőrző dolgozatára a 10 est. Talán épp akkor, amikor örök álma megkezdődött. A minap úgy tartottam órát a hetedik osztályban, hogy a padját, amelyen gyertya égett, virágok borították. Azt hiszem, ha egy szóval is utaltam volna a tragédiára, nyomban kitör a sírás” – pergeti le a múlt héten történteket Nagy-Kóródi László, a hetedikesek fizikatanára. Beszélgetésünk során Barnit csupa pozitív jelzőkkel jellemzi, s nem győzi hangsúlyozni, hogy nem csupán az elhunytnak járó tiszteletből teszi. „Csendes, jó tanuló, tisztelettudó gyermek volt, komolyan vette a tanulás, és a derű sohasem tűnt el az arcáról” – mondja. Azt állítja, még mindig képtelen elhinni: tanítványa, aki a segesvári Kikerics néptánccsoport tagja is volt, már nem lesz ott az április 28-i néptáncversenyen. „Néhány nappal ezelőtt vittem haza hozzájuk az általam interneten megrendelt számítógépét, amelyet a család nagy örömére össze is szereltem” – eleveníti fel a tanár az utolsó közös élményüket. A barátokban, osztálytársakban is megmaradt egy-egy életre szóló emlék. A fájdalom és a könnyek viszont elfojtják ezeket. A múlt héten nemcsak a segesvári iskola gyászolt, hanem egész Fehéregyháza. A község idős lakói szerint a faluban ennyi ember soha nem volt még temetésen.