
Biztos szakma. Többek között a vendéglátóiparban sem helyettesítheti az emberi munkaerőt a mesterséges intelligencia
Fotó: Freepik.com
Az építőipar, vendéglátás és szolgáltatások területén az AI és a robotok nem tudják teljesen helyettesíteni az embert. A gyakorlati készségekkel és alkalmazkodóképességgel rendelkező fiatalok így biztos karrierre és gyors elhelyezkedésre számíthatnak ezekben a szakmákban.
2026. február 21., 15:382026. február 21., 15:38
Ahogy a mesterséges intelligencia és az automatizálás egyre erőteljesebben jelenik meg a munkaerőpiacon, úgy tűnik a hagyományos szakmák egy része fenyegetettségnek van kitéve. A valóság azonban más képet mutat: az építőipar, a vendéglátás, a szolgáltatások és a karbantartás területén most mindig szükség van szakképzett munkaerőre. Elena Panțiru, a Romániai Munkaerőimportőrök Szövetségének (PIFM) alelnöke a Digi24. hírportálnak adott interjúban elmagyarázta, hogy azok a fiatalok, akik képesek a gyakorlati készségeket a technológiához való alkalmazkodással ötvözni, a munkaerőhiányt hosszú távú szakmai előnnyé alakíthatják. Mint fogalmazott,
„Nem az a kérdés, hogy a munkavállalókat lecseréljük, hanem hogy az AI kiegészíti és támogatja az emberi teljesítményt” – magyarázta Panțiru. Hangsúlyozza, hogy szinte minden munkakör igényel empátiát, felelősséget és tudatosságot – olyan tulajdonságokat, amelyeket a gépek nem képesek reprodukálni. A tapasztalatok szerint az építőiparban, HoReCa szektorban, gyárakban és futárszolgálatoknál a kereslet stabil marad. „Gyakorlatból és tapasztalatból tudom, hogy bizonyos munkáltatók, amikor elemzik a szervezeti felépítést és AI-technológiák bevezetését fontolgatják, inkább a munkavállalók képzését veszik figyelembe az új szintre, nem a robotokkal történő helyettesítésüket.
– mondta Elena Panțiru.
Hozzátette, ma már nem csak a végzettség számít: a munkáltatók a gyors tanulásra és az új helyzetekhez való alkalmazkodás képességére helyezik a hangsúlyt. Érdekes, hogy a legnehezebben automatizálható állások – éppen ezek – azok, amelyekre a külső toborzás is irányul. A munkaerőhiány egyre súlyosabb, ezért a cégek gyakran külföldi dolgozókat is bevonnak az operatív feladatok ellátására.
Rámutatott, bizonyos hosszú múltra visszatekintő szakmák esetében, még ha részlegesen be is vezették a modern technológiákat, a teljes automatizálás szinte lehetetlen. Ide tartoznak:
A mesterséges intelligencia még új terület, ezért sok fiatal nem rendelkezik a szükséges gyakorlati vagy digitális készségekkel, és az oktatásban az AI nem kötelező tananyag. Emiatt a munkaerőpiac még nem kínál elegendő felkészült szakembert. A cégeknek gyorsan van szükségük munkaerőre, így kénytelenek képzéseket biztosítani a dolgozóknak. Ugyanakkor az AI-képzéssel rendelkező jelöltek versenyképesebbek, és magasabb fizetést kérnek.
A szakember arról is beszélt, az MI és a digitalizáció már érezteti hatását: a call centerek virtuális asszisztensei és az önkiszolgáló pénztárak csökkentik az emberi jelenlét szükségességét, de technikai problémák vagy komplex helyzetek esetén az emberi beavatkozás nélkülözhetetlen marad.
A munkaerőhiány nem akadály, hanem lehetőség: a hiányzó dolgozók miatt gyorsabban lehet elhelyezkedni, és nagyobb esély van a szakmai előrelépésre. A cégek hajlandók befektetni a képzésbe és támogatni a pályakezdőket, így azok, akik készségeiket fejlesztik, előnyre tehetnek szert.
Panțiru szerint a fiataloknak nyitottnak kell lenniük a különböző szektorok lehetőségeire: építőipar, szerelések, karbantartás, élelmiszeripar, logisztika stabil és keresett területek. Véleménye szerint a siker kulcsa a folyamatos tanulás, gyakorlati tapasztalat és a technológiában való jártasság. Megjegyezte, a karrierlehetőségek nem a változásoktól mentes szektorban adódnak, hanem ott, ahol a szakember képes alkalmazkodni és fejlődni.

A karácsonyi vásárlás mikéntjét is nagy mértékben befolyásolja már Romániában a mesterséges intelligencia (AI): a vásárlók előbb a chatbotokkal folytatnak csevegést, azt követően döntik el egyre többen, hogy mit vegyenek az ünnepekre.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
szóljon hozzá!