„Nagyon örülök, hogy aKolozsváron korábban tapasztalt magyarellenes hangulatmegváltozott, a polgármester úr szavai igenbiztatóak. Magától értetődik, hogyRománia fővárosa után Erdély fővárosábais eljöttem, hiszen Kolozsvár mindig is Erdély,illetve az erdélyi magyarság fővárosa ésszellemi központja volt” – válaszolt a polgármesterköszöntő szavaira tegnapi látogatásánSólyom László. Boc hozzátette: a helyi ésmegyei tanácsban, valamint a prefektúrándolgozókkal közösen sikerült elérniük,hogy a korábban tapasztalt etnikai feszültségekmegszűntek. Sólyom kérdésére, hogy miértnincsenek Kolozsváron kétnyelvű feliratok, Boc annyitmondott: mivel a törvény 20 százalékosarány felett szavatolja a kisebbségben élőknekezt a jogát, és ebben a városban ez az arányalacsonyabb, ezért szerinte a törvény nem teszilehetővé a kétnyelvű feliratok elhelyezését.A magyar nyelvű táblák kifüggesztése miattkirobbant botrány nyomán a Babeº–BolyaiTudományegyetemről tavaly decemberben elbocsátott kétadjunktus, Kovács Lehel és Hantz Péter ügyérőla polgármester elmondta: nem etnikai, hanem munkajogi ügyrőlvan szó.
A polgármesteri hivatalüvegtermében a prefektúra, a megyei tanács,valamint a kolozsvári helyi tanács vezetőivel ésképviselőivel zárt ajtók mögöttfolytatott beszélgetésen Sólyom Lászlóa már huzamosabb ideje, évek óta rendezetlenkérdésekre is kitért. Egyebek mellett szóvátette a kétnyelvű feliratok hiányátKolozsváron, és a romániai magyarságnakazt a jogát, hogy önálló magyar nyelvűegyeteme legyen, és megjegyezte, hogy a romántörvényhozás továbbra sem fogadta el akisebbségi törvényt.
A beszélgetést követőenLászló Attila, az RMDSZ megyei elnöke, kolozsváriönkormányzati képviselő lapunk érdeklődéséreelmondta: Sólyom László értésreadta, hogy ha Finnországban sikerült megnyugtatóanrendezni az ott élő svéd kisebbség jogait,Romániában is megoldást lehet találni amagyarok gondjaira.
A Magyar Köztársaságelnöke a beszélgetést követően semnyilatkozott a sajtónak, a jó negyedóráskéséssel kezdődött kolozsvári látogatásugyanis fokozott tempóban zajlott. Sólyom az RMDSZországos ügyvezető elnökségén erdélyivolt ötvenhatos politikai elítéltekkeltalálkozott. „Nagyon fontos, hogy mind Magyarországon,mind Romániában tudjanak az emberek arról, hogymilyen sokan álltak ki 50 évvel ezelőtt a magyarszabadság eszméje mellett. Arra kértem Bãsescuelnök urat, valamint Popescu-Tãriceanu miniszterelnökurat, hogy a volt elítéltek kapjanak elégtételt,mert ezekre az emberekre mindannyian büszkék lehetünk”– mondta Sólyom László a zárt ajtókmögött lezajlott beszélgetés után.
A Magyar Köztársaságelnöke erdélyi látogatásánakzárásaként a kolozsvári magyar értelmiségképviselőivel, illetve a történelmi magyaregyházak vezetőivel találkozott.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.