Megújuló „gyöngyszem”

•  Fotó: Biró István

Fotó: Biró István

Önkormányzati támogatás hiányában önerőből kénytelen felújítani Kolozsvár leglátogatottabb létesítményét a botanikus kert vezetősége. Így azonban sokkal lassabban haladnak a munkálatokkal. Kevés olyan személy van, aki Kolozsváron járva ne látogatna el a botanikus kertbe, a több mint tízezer növényfajt bemutató létesítmény a Mátyás-szoborcsoporton és az igazságos király szülőházán kívül a kincses város „márkájává” vált, amelyet mindenképpen érdemes megnézni.

Pap Melinda

Pap Melinda

2008. július 21., 00:002008. július 21., 00:00

Ottjártunkkor is számos látogatót találtunk, felvételiző gyereküket elkísérő szülőket, fiatalokból álló kirándulócsoportot, intimitásra vágyó szerelmespárokat.

Pénz helyett ígéret
Kolozsvár gyöngyszeme – ahogyan Vasile Cristea professzor, a létesítmény igazgatója nevezi – a közelmúltban lezajlott és jelenleg is zajló felújítási munkálatoknak köszönhetően új arculattal várja a látogatókat. A Babeş– Bolyai Tudományegyetemhez (BBTE) tartozó kertben évek óta kezdődött el a felújítás, de a szűkös anyagi források miatt lassú ütemben haladnak a munkával. „Az önkormányzat egyetlen lejjel sem támogatja a botanikus kertet, holott Kolozsvár egyik legfontosabb látványosságáról van szó – panaszolta lapunknak az igazgató. Bár több alkalommal is igényelt támogatást Gheorghe Funar egykori, majd Emil Boc jelenlegi polgármestertől, mindkettőtől csak „politikai ígéretet” kapott, pénzt nem. Így a kert az egyetem támogatásán kívül csak a különböző cégek kisebb-nagyobb adományaiban reménykedhet.
„Az a szerencsénk, hogy az egyetem vezetősége megértette a beruházások szükségességét” – mesélte Vasile Cristea igazgató. Mint mondta, a felújítás apropójául a tavaly szeptemberben Kolozsváron megrendezett V. Planta Europa Konferencia szolgált. Mivel nagyon fontos nemzetközi rendezvényről van szó, amelyet első alkalommal tartottak Kelet-Európában, az egyetem vezetősége „tiszteletre méltó” házigazda akart lenni.
Így a Növénytani Intézet épületének felújítása után, amelyre még 1996–97-ben sor került, az üvegházaknál és a sétányoknál is elkezdődtek a javítási munkálatok. A fő sétányokat piskótakővel, a mellékutakat, ahol fontosabb a természetközeliség, természetes kővel borították. Az igazgató szerint azért voltak kénytelenek ehhez a „kevésbé természetbarát” megoldáshoz folyamodni, mivel a hazai éghajlati viszonyok nem teszik lehetővé, hogy a külföldi botanikus kertekhez hasonlóan facölöpöket használjanak. A japánkert is „új ruhát kapott”, lekövezték a sétányokat, megjavították a patakot tápláló vízvezetékrendszert, és a teaházat is felújították.

Több ezer látogató
A 14 hektáron elterülő létesítményt, amely tízezer, a Föld különböző területeiről származó növényfajnak ad otthont, évente több mint százezer látogató keresi fel. A díszkertből, geobotanikai, rendszertani, gazdasági és orvostudományi részlegből álló kerthez a Növénytani Intézet és a Növénytani Múzeum, illetve az egyetem növénytani gyűjteménye tartozik. A kert legkedveltebb helyszínei a melegházak, amelyek különböző pálmafajtáknak, vízinövényeknek, kaktuszoknak, mediterrán és trópusi növényeknek adnak otthont.
Az igazgató szerint évente mintegy százezer jegyet adnak el, de jóval több a vendég, hisz a gyerekek, egyetemi hallgatók, nyugdíjasok fele áron látogathatják. A turisták, átutazók mellett a kolozsváriak egy része is ide menekül az egyre töményebb benzingőz és a zaj elől, az igazgató szerint a környékbeli anyukák rendszeresen itt sétáltatják kisgyerekeiket. Ugyanakkor hivatalos küldöttségek is megcsodálják a növénygyűjteményt, számukra, ha igénylik, idegenvezetőt is biztosítanak, az alkalmazottak ugyanis román, angol, német, francia, olasz és magyar nyelven egyaránt be tudják mutatni a létesítményt.

Tervekből nincs hiány
Bár a létesítmény költségvetése véges, és a 800–900 ezer lejre rúgó büdzséből csupán 200 ezer lej a saját bevétel, amely a belépőjegyek, növények, kiadványok árusításából származik, a botanikus kert vezetőségének számos terve van. Jövőre a római kerttel folytatnák a felújítást, és a feliratrendszert is korszerűsítenék, egy olyan gépezetet vásárolnának, amely fára és műanyagra egyaránt rányomja a növényelnevezéseket. Sajnos a civilizált látogatók mellett vandálok is „betévednek” a kertbe, akik összetörik, felgyújtják a fa- és műanyag táblákat. Az egyelőre csak román és angol nyelvű táblák mellé bemutatószöveget tartalmazó pannókat is elhelyeznének. Emellett jövőre, az egyetem alapításának 90. évfordulója alkalmából több nyelven újra kiadnák az intézményt bemutató kiadványt.

Európai kutatóprogramok részesei
Az oktatás, szórakoztatás mellett a botanikus kert alkalmazottai jelentős kutatói munkát is végeznek. Az egyetemen zajló projekteken kívül a klímaváltozás növényekre gyakorolt hatását vizsgáló európai projektben vesznek részt. Cristea professzor azt szeretné, ha az általa vezetett létesítmény a Botanikus Kertek Világszövetségének tagjaként aktívabban venne részt a globális problémák megoldásában, például a veszélyeztetett növények megmentésére vonatkozó stratégiák kidolgozásában.
Bár a vezetőség nyomon követi a legújabb kutatási eredményeket, a kolozsvári botanikus kertben nem találni génmanipulált növényeket. Az igazgató ugyanis úgy véli, nem elégségesek azok a tanulmányok, amelyek az ilyen növényeknek az ökoszisztémára gyakorolt hatását vizsgálják. A tízezer növényfajt tartalmazó létesítményt azonban szívesen bővítené, elsősorban nemrég felfedezett fajokat hozna, de ezek sok pénzbe kerülnek. A nemrég elpusztult kaucsukfát szintén szeretné pótolni, s a különböző trópusi gyümölcsfákat bemutatná a látogatóknak, hogy ne csak a piacon lássák a gyümölcsöt. Szívesen építtetne egy alpináriumot, ahol megfelelő hőfokot lehet biztosítani a hegyvidéki növények számára, de ehhez is sok pénzre lenne szükség. „Hiába, nem lehet meg minden növényünk. A világon 275 ezer növényfaj létezik, és az Angliában található legnagyobb botanikus kertben is csak mintegy 20 ezer van belőlük, pedig száz hektáron terül el” – mondta lemondóan az igazgató.


Kolozsvár botanikus kertjei

Kevesen tudják, hogy a jelenlegi botanikus kert valójában Kolozsvár harmadik ilyen létesítménye. A kincses város első, kisebb botanikus kertjét a református kollégium alapította az 1800-as évek elején. A jelenlegi létesítmény elődje gróf Mikó Imre birtokán, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek adományozott Mikó-kertben létesült, amelyet a szervezet a Ferenc József Egyetem megalapításakor, 1872-ben a tanintézetnek adományozott. A kertben az őshonos növények mellett hidegház és melegház is volt, terjeszkedési lehetőségét azonban leszűkítette, hogy 1897–1902 között megépítették az egyetemi klinikákat. Ezért Richter Aladár igazgató új helyszínt keresett a létesítmény számára, és talált is egy 9 hektáros területet a Majális utcában. Tervét, miszerint itt hozza létre az új botanikus kertet, a világháború kitörése, majd a trianoni döntés miatt már nem tudta megvalósítani. Ezt 1920-ban Alexandru Borza ülteti gyakorlatba, aki a Cigány-patak mögött újabb öt hektár területet vásárol, és leteszi az alapjait a jelenlegi létesítménynek, így őt tekintik a kert alapítójának.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 08., szerda

Két fiatal vesztette életét motorbalesetben az erdélyi útszakaszon

Motorkerékpáron közlekedő két személy vesztette életét Maros megyében, szerda este, egy súlyos közúti balesetben.

Két fiatal vesztette életét motorbalesetben az erdélyi útszakaszon
2025. október 08., szerda

Nem vagyunk különbek más népeknél, csak mi sajátosan tiszteljük és szeretjük a Szűzanyát – Magyarok Nagyasszonya Máriaradnán

A magyarként, hívőként, keresztényként szeretetteljes életre való törekvéshez kérte Szűz Mária közbenjárását Palánki Ferenc debreceni megyéspüspök szerdán az ősi zarándokhelyen, Máriaradnán.

Nem vagyunk különbek más népeknél, csak mi sajátosan tiszteljük és szeretjük a Szűzanyát – Magyarok Nagyasszonya Máriaradnán
2025. október 08., szerda

Székelyföld jól áll, a szórvány szenved: hogyan lehet itthon tartani a magyar orvosokat? (VIDEÓ)

Erdély-szerte kihívás, hogy a magyar anyanyelvű betegek magyar orvoshoz fordulhassanak. Videós egészségügyi sorozatunk e heti részében az erdélyi magyar szakorvos-utánpótlást támogató marosvásárhelyi Studium Prospero Alapítványhoz látogattunk el.

Székelyföld jól áll, a szórvány szenved: hogyan lehet itthon tartani a magyar orvosokat? (VIDEÓ)
2025. október 08., szerda

Halálra gázolt a vonat egy nőt Hargita megyében

Halálra gázolt a vonat a keddről szerdára virradó éjszaka egy nőt a Hargita megyei Galócáson – közölte a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Halálra gázolt a vonat egy nőt Hargita megyében
2025. október 08., szerda

Nicușor Dant és Orbán Viktort is várják az RMDSZ kolozsvári kongresszusára

Nicușor Dan államelnök és Orbán Viktor kormányfő is részt vesz az RMDSZ kolozsvári kongresszusán – értesült a Krónika. A szövetség pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben tartja 17. kongresszusát.

Nicușor Dant és Orbán Viktort is várják az RMDSZ kolozsvári kongresszusára
2025. október 07., kedd

Nem érti az egyetem a matematika–informatika szakos diákok méltatlankodását

Bojkottot hirdettek a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karának hallgatói, miután az idei tanévtől a kar óráinak egy részét Kolozsváron kívüli helyszínre, a Kajántó irányában található CREIC-központba költöztették.

Nem érti az egyetem a matematika–informatika szakos diákok méltatlankodását
2025. október 07., kedd

Orvosi műhiba gyanúja merült fel egy héthetes csecsemő halála ügyében

Az Orvosi Kamara vizsgálatot indított annak a mindössze héthetes kislánynak az ügyében, aki tragikus körülmények között hunyt el, miután az aradi és temesvári kórházakban kapott kezelést.

Orvosi műhiba gyanúja merült fel egy héthetes csecsemő halála ügyében
2025. október 07., kedd

Nem kerül szabadlábra a 25 éve életfogytiglanra ítélt partiumi sorozatgyilkos

Nem kerülhet szabadlábra 25 évnyi szabadságvesztés után a nagyváradi börtönből az ország egyik legelvetemültebb sorozatgyilkosa – derült ki kedden.

Nem kerül szabadlábra a 25 éve életfogytiglanra ítélt partiumi sorozatgyilkos
2025. október 07., kedd

Halálos balesetek: Erdély 10 legveszélyesebb közútja

Románia tartósan a legtöbb halálos balesetet szállító országok között szerepel az Európai Unióban.

Halálos balesetek: Erdély 10 legveszélyesebb közútja
2025. október 07., kedd

Jól halad az észak-erdélyi autópálya egyik szakaszának építése

Meglehetősen jó iramban halad a kivitelező az észak-erdélyi autópálya Bisztraterebes és Berettyószéplak közötti szakaszán, Bihar megyében – derül ki a projekttel kapcsolatos legfrissebb adatokból.

Jól halad az észak-erdélyi autópálya egyik szakaszának építése