
„Munka és fegyelem” – ez a mottója Szilágyi Zsoltnak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hétvégén megválasztott új elnökének.
2015. február 02., 20:002015. február 02., 20:00
Az újdonsült vezető az általa megfogalmazott „kinyújtott kéz politikája” szellemében már fel is kereste Biró Zsoltot, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét, hogy egyeztessenek a két alakulat együttműködéséről. „A vasárnapi elnökségi ülést követően kerestem, várom, hogy visszahívjon” – számolt be hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján a politikus.
Hangsúlyozta, a 2016-os helyhatósági választásokra már most el kell kezdeni a felkészülést, hogy a nemzeti oldal több mandátumot szerezzen. Rámutatott, hogy a két párt a kölcsönös bizalmatlanság ellenére közös értékrendet képvisel, ezért választási szövetséget javasol fele-fele paritású irányítással, külső személyiség vezetése mellett. „Gergely Istvánra, a Csibész Alapítvány vezetőjére gondoltunk” – nevezte meg a külső vezető személyét Szilágyi, aki azt reméli, mihamarabb választ kap az MPP-től.
Biró: az MPP nyitott az együttműködésre
A Magyar Polgári Párt (MPP) nyitott az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) való együttműködésre, de a szombati vezetőváltás után is fenntartásai vannak az EMNP-vel szemben – mondta az MTI-nek Biró Zsolt, az MPP elnöke.
Biró Zsolt hétfőn a Maszol.ro portálnak nyilatkozva cáfolta, hogy Szilágyi Zsolt megkereste volna azzal a javaslattal, hogy a két alakulat alkosson választási szövetséget a 2016-os önkormányzati választásokra, és sérelmezte, hogy az EMNP új elnöke a sajtón keresztül üzent az elképzeléseiről. Az MTI-nek nyilatkozva azonban elmondta, az MPP már nyilvánvalóvá tette, nyitott az együttműködésre a magyar politikai pártokkal, és az együttműködés formái között a választási szövetségre vagy akár a pártfúzióra is gondol.
Biró Zsoltot a Krónika is meg kívánta szólaltatni, a politikus azonban többszöri hívásunkra sem válaszolt.
Szilágyi Zsolt ugyanakkor továbbra is pártja természetes szövetségesének tartja az erdélyi magyarságot és a történelmi egyházakat, de változatlanul stratégiai partner az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Fidesz–KDNP, az Európai Szabad Szövetség (EFA), továbbá a velük azonos elveket valló román regionalisták, és Erdély őshonos népei, a románok és a svábok.
„Messzemenően támogatom Tőkés László év eleji kijelentését, miszerint 2015 a párbeszéd és az együttműködés éve kell hogy legyen” – hangsúlyozta a politikus. Lapunk kérdésére elmondta, arról továbbra sem született döntés, hogy Tőkés László európai parlamenti irodavezetői tevékenységét milyen formában látja majd el a néppárt vezetése mellett.
Azonban leszögezte: az EP-képviselő támogatja, és bár „életmódváltást” jelent számára a feladat, jónak tartja, hogy a romániai politikán túl a nemzetközi gyakorlattal is szélesítheti látókörét. Kedden már Brüsszelben tárgyal a regionalistákat és autonomistákat tömörítő EFA vezetőségével, az egyelőre megfigyelői tagsággal rendelkező néppárt fokozott szerepvállalása érdekében.
Az új elnök reményei szerint a következő két-három hónapban a néppárt megyei, illetve helyi szervezeteinél is megtörténik a tisztújítás, és az átvilágítást követően látni fogják, mi az, ami jól működik a pártban, és mit kell változtatni. „Mindenkinek helye van a néppártban, aki dolgozni akar, és megújulást akar” – fogalmazott az elnök.
Meglátása szerint a viták és belső harcok hasznosak, de azokat a marosvásárhelyi tisztújítással lezártnak tekinti. Szilágyi Zsolt hangsúlyozta, hogy az eddigi tapasztalatok alapján, de a megújulás jegyében kívánja vezetni a pártot. Meglátása szerint a jövő évi helyhatósági választások sikeressége érdekében „hiteles, elfogadott és támogatott” helyi jelöltekre van szükség, akik a helyi közösség problémáinak orvoslására összpontosítanak.
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
szóljon hozzá!