
2011. december 22., 06:442011. december 22., 06:44
A régebbi, a folyóra néző szárnyban, amelynek főbejárata eredetileg a Körös-part felé nyílt, néhány éve nyitották újra a bihari népi elemekkel ékesített Bihoreana éttermet, az olaszországi tulajdonos pedig december 29-én az egykori Royalt nyitja újra a szocializmus idején patinássá vált nevén, Oradea vendéglőként. A nyitás napját, illetve a szilveszteri mulatságot hirdető szórólapon „a régi hagyomány” reklámszöveg áll.
„Maga az épület adja a hagyományt” – mondja el kérdésünkre Bondici Maricica, az étterem igazgatónője, aki nagyon büszke az egykori Royal hírére és patinájára. A hatalmas, kupolás teremben nagyon sokan dolgoznak, hogy a vendéglő készen álljon a látogatók fogadására 29-én. Az igazgató elmeséli: hónapok óta dolgoznak a termen, és a tulajdonos számára különös fontossággal bír, hogy minden ugyanolyan maradjon, mint egy évszázaddal ezelőtt volt, ezért a Nagyváradi Egyetem egyik oktatóját, Cornel Abrudan restaurátort kérték fel arra, hogy felügyelje a munkálatokat.
A stukkók és formák mellett arra is odafigyeltek, hogy a színpaletta ugyanaz legyen, mint a szálló megnyitásakor volt. A terem szépsége lenyűgöző: a historista és neorokokó elemekben bővelkedő, aranydíszes, hatalmas tükrökkel ellátott, oszlopos csarnok legalább kétszer-háromszor akkora, mint az L alakú épület másik szárnyában működő mostani Bihoreana étterem, amelyből egyébként egyenes átjárás nyílik ide.
Az épületrészben 2003 óta bútorüzlet, azelőtt bank működött, ezért is megy eseményszámba, hogy az idei év végétől újra visszakaphatja eredeti funkcióját a földszint. Megtudjuk: míg a Bihoreana rusztikusabb belső térrel rendelkezik, és kínálata is a hagyományos magyar és román ételeket vonultatja fel, az elegáns Oradea a nemzetközi konyha fogásaival várja vendégeit.
Bondici Maricica büszkén mutatja az épület külső falán elhelyezett műemlékjelző táblát, amelyen három nyelven olvasható a szálló két szárnyának építési ideje – a folyó felőli épületrészt, vagyis a déli szárnyat 1892-ben adták át –, illetve a tervező, id. Rimanóczy Kálmán neve is megjelenik rajta, aki Nagyvárad századfordulói fénykorának egyik legjelentősebb építésze volt.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.