Várakozó állásponton. A diákok több vakációnak örvendezhetnek, ám több felmérő miatt aggódhatnak az új tervek szerint
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ismét felbolydult a tanügyben érintettek közössége az oktatási miniszter javaslata miatt, miszerint jövő tanévtől visszatérnének az évharmados tanévszerkezethez. A szülők tiltakoznak a még több felmérő és jegy ellen, amelyek többletstresszforrást jelentenek a diákok számára. Kallós Zoltán államtitkár a Krónikának úgy fogalmazott, az értékelőktől nem félni kellene, hanem tudatosan behozni a lemaradást, ugyanakkor elismerte: csökkenteni kellene az óraszámokat.
2022. február 17., 14:322022. február 17., 14:32
Márciusig mindenképpen döntés születik a következő tanév szerkezetéről, ezt a határidőt tartani kell, addig várják a szakértői véleményezéseket – nyilatkozott a Krónikának Kallós Zoltán. Az oktatási államtitkárt annak kapcsán kérdeztük, hogy a tanügyminisztérium javaslata szerint a közoktatásban visszatérnének az évharmados rendszerhez. A végső döntés márciusban születhet meg, szakértőket is bevonnak a folyamatba, közvita is várható.
A témáról ezúttal is Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter beszélt a hét elején. A tárcavezető úgy vélekedett, 1998 előtt jobb volt a romániai oktatás minősége, amikor is az évharmadokat a félévek váltották fel, és azóta az iskolaelhagyás jelensége is elterjedtebbé vált elmondása szerint. Arra a kérdésre, hogy akár már a következő tanévtől is bekövetkezhet-e a változás, Cîmpeanu közölte, szakértők véleményezésére vár, és közvitát is terveznek. Szerinte az évharmados rendszer „tökéletesen illik” a korszerű pedagógiai módszerekhez.
A karácsonyi, húsvéti és nyári szünet mellett minden diák számára lenne egy egyhetes vakáció októberben és egy szintén egyhetes februárban is – részletezte a miniszter. A három évharmados struktúrában ugyanakkor helyet kapna az Iskola másként és a Zöld hét is, amikor a diákok kimozdulhatnak a négy fal közül.
„Márciusban meg kell születnie a döntésnek, amelynek erősen megalapozottnak kell lennie” – szögezte le a tanügyi tárca vezetője. Beszélt ugyanakkor arról is, hogy meglátása szerint
Úgy vélekedett, például a térmértan is egy olyan tantárgy, amely „nem való minden gyermeknek”, nélküle is boldogulni lehet az életben, mégis mindenki számára kötelező tananyag. Arra a kérdésre, hogy miért ilyen óriási mennyiségű az elsajátítani való tananyag, azt mondta: „az olyanok, mint én, akik miniszterek voltunk 2014–2015-ben is, és nem voltunk elég bátrak és határozottak, nehogy megharagudjanak az emberek”.
Az oktatási minisztérium javaslatot tett arra, hogy a közoktatásban térjenek vissza az évharmados rendszerhez, a végső döntés márciusban születhet meg, szakértőket is bevonnak a folyamatba, közvita is várható.
A bejelentésre reagálva Kallós Zoltán oktatási államtitkár a Krónikának úgy fogalmazott, „javaslatban szerencsére nincs hiány”: amint megjelenik a sajtóban egy nyilatkozat, rengeteg észrevételt juttatnak el a minisztériumba, szülői és diákszervezetek, gazdasági érdekképviseletek fogalmazzák meg álláspontjukat. Az oktatási miniszter által felvázolt tanévszerkezetben leginkább a félévekről évharmadokra való áttérés kapcsán fogalmazódott meg több pro és kontra vélemény.
hiszen így Románia közelebb kerülne az európai uniós átlaghoz a tanításra fordított hetek számát illetően. Azt meg a többség támogatja, hogy az óvodások és alsó tagozatosok október végi-november eleji vakációját kiterjesszék az általános és középiskolákra, hiszen sok családban van kisebb és nagyobb gyerek, és csak akkor tudnak közös szabadidős programokat szervezni, ha mindkettő vakáción van.
Kallós Zoltán ugyanakkor hangsúlyozta, a döntés hátterében nem a gazdasági szervezetek lobbija áll, hanem az, hogy lehetőséget nyújtsanak a gyerekeknek arra, hogy a szabadban a téli sportoknak hódoljanak. Az államtitkár arra utalt, hogy – amint arról beszámoltunk – többek között petíció is indult a februári téli vakáció visszavezetéséért.
Egy cipőben járnak. A diákok leginkább kiegyensúlyozott tanévet várnak
Fotó: Veres Nándor
Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter többek között azzal indokolta, hogy vissza kellene térni félévek helyett évharmadokra, hogy két hosszabb vakáció gyakorlatilag három egyforma részre osztja a tanévet: a megszokott karácsonyi vakáció december 22-től január 8-ig, illetve a húsvéti vakáció április 7–18. között – emlékeztetett Kallós Zoltán. Hozzátette, tény, hogy ilyen körülmények között több értékelés lenne, ám ezek gyakorisága jobb összképet nyújt arról, hogyan fejlődik a gyermek az adott területen.
A diákot azért nyomasztja a kiértékelés, mert teljesítménye alapján rossz esetben „beskatulyázzák”, holott éppen az lenne lényeg, hogy segítsék, érjen el egy szintet, szerezze meg a szükséges kompetenciákat. A pedagógusoknak pedig azért stressz a kiértékelés, mert követniük kell a tantervet, amit nehezebb megtenni, ha sok és különböző képességű gyerek van egy osztályban, így alig marad idő a felmérésekre.
Nem az kell legyen a cél, hogy gyorsan befejezzék a tananyagot, majd megejtsék az év közbeni, félévi vagy éppen évharmadonkénti értékelést, hanem hogy elmélyítsék a megszerzett tudást. Az értékelőknek arra kell szolgálniuk, hogy a gyerek, a szülő, a pedagógus megfelelő képet kapjon, majd összehangolt munkával segítsék a diákot abban, hogy fejlődjön azon a területen, ahol erre szüksége van – vázolta Kallós Zoltán. Az államtitkár reméli, nem jutunk oda vissza, mint ami 25 évvel ezelőtt volt, hogy a pedagógus „a füzetre ad jegyet, csak azért, hogy legyen”.
Felvetésünkre, hogy bár az európai átlagnál kevesebb hetet járnak a gyerekek iskolába, óraszámban meghaladjuk az európai átlagot, Kallós Zoltán leszögezte,
Felidézte, ez a folyamat több ízben elindult, ám sokszor a szakszervezetek ellenállásába ütközött, sőt az is előfordult, hogy amikor a minisztérium előrukkolt a javaslattal, végül azok is ellenezték a törekvéseket, akik szorgalmazták a reformot. „Ez egy összetett kérdés, de tény, hogy csökkenteni kellene az óraszámot, mert ez így, ebben a formában megterhelő. Egy hetedik osztályos diák hetente 32–33 órát van az iskolában, napi hat-hét órát kell figyelnie, hiszen minden tanár elvárja, hogy megtegye. Ezen mindenképpen változtatni kell” – szögezte le Kallós Zoltán.
Száz jegy egy tanévben? Tiltakoznak a szülők
„A szülők változást kérnek” elnevezésű közösség aláírásgyűjtést indított, petíciót nyújtanak be Klaus Johannis államfőhöz és Sorin Cîmpeanu oktatási miniszterhez, kérve a félévekre való felosztás megőrzését, mert szerintük az évharmadok csak növelik a bürokráciát, és a gyerekek számára plusz stresszforrást jelentenek. Kiszámolták, hogy az évharmadokra való áttérés az általános iskola felső tagozatán átlag harminc pluszjegyet jelent, és több szakaszzáró felmérőt, hiszen nem félévi dolgozatot, hanem évharmadonkéntit kell majd írjanak, tehát tantárgyanként egy tanévben a jelenlegi kettő helyett hármat. A tanév végén egy diáknak mintegy száz jegye kellene legyen, tehát a 180 napos tanévből 100 napot értékeléssel töltenek el, ez azt jelenti, hogy minden második nap valamilyen tantárgyból a gyereknek számot kell adnia felkészültségéről. A gyerekek azért járnak iskolába, hogy tudást, kompetenciákat szerezzenek és mélyítsenek el, nem azért, hogy folyamatosan kiértékeljék őket, és állandó nyomás alatt legyenek – érvelnek a szülők.
A 2022/2023-as tanév szerkezetéről szóló minisztériumi javaslat mielőbbi kidolgozását és a társadalmi partnerekkel való megvitatását sürgeti a Tanulók Országos Tanácsa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
Többnapos programsorozattal készülnek március 15. megünneplésére Székelyföld-szerte. Koszorúzásokkal, kulturális és közösségi programokkal idézik fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc márciusi hőseinek emlékét.
A Kolozsvár-Nagyvárad-Biharpüspöki vasútvonal villamosítási és korszerűsítési munkálatainak alakulásáról tárgyalt csütörtökön Ilie Bolojan miniszterelnök a közlekedési minisztérium és az európai beruházásokért felelős tárca képviselőivel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!