A református bölcsőde is állami intézményként működhet ezután
Fotó: Fried Noémi Lujza
Az oktatási minisztérium álláspontja szerint a törvény félreértelmezése okozott galibát Nagyváradon, ezért nem sikerült eddig integrálni az állami iskolarendszerbe a magyar kormánytámogatással épített bölcsődéket. Az illetékesek azt ígérik, napokon belül megoldódik a kérdés.
2022. szeptember 08., 18:362022. szeptember 08., 18:36
2022. szeptember 08., 18:552022. szeptember 08., 18:55
A nagyváradi Nicolae Bălcescu Általános Iskola magyar osztályai helyzetének rendezése után a magyar állami támogatással épített egyházi bölcsődék ügye is megoldódni látszik a partiumi megyeszékhelyen. A nagyváradi tanács szerdai ülésén ugyanis kiderült, hogy ezek állami oktatásba való integrálásához messze nincs szükség annyi bürokratikus eljárásra, mint eddig hitték, csupán az egyes hatóságok akadékoskodásáról volt szó – számolt be az Erdon portál. Mint megírtuk, a nagyváradi polgármesteri hivatal a múlt heti, tanévkezdés előtti ülésén
A két épületben egyházi óvoda működik; eddig azt hitték, a tanács döntése kell ahhoz, hogy ezek átkerüljenek az önkormányzat kezelésébe, jelenleg ugyanis az egyházak és a szülők fedezik a fenntartási és működtetési költségeket.
A Maszol korábbi beszámolója szerint Szabó József, az RMDSZ váradi frakciójának vezetője a tanács múlt keddi ülésén jelezte a problémát Florin Birta polgármesternek, aki úgy vélte, van esély rendezni a kérdést. Szabó a Maszolnak elmondta, mind a református, mind a római katolikus egyház hónapokkal ezelőtt benyújtotta a dokumentációt, hogy a két magánbölcsődét áthelyezzék a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium és a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum intézményi struktúrájába. Úgy vélte, ha nem születik gyors döntés, csak a következő tanévtől lehet változást eszközölni.
Fotó: Fried Noémi Lujza
A szerdai rendkívüli tanácsülésen ugyanis kiderült: a hatályos törvények helytelen értelmezése okozta az eddigi galibát, ugyanis valójában nincs is szükség az épületek önkormányzati kezelésbe vételére, az ingatlanok automatikusan a hálózat részévé válhatnak, mivel az iskolahálózatban már létező tanintézmények alegységei, számolt be az Erdon. A nagyváradi hírportál szerint a bölcsődék ügye a szerdai tanácsülésen sem szerepelt napirenden, ezért Szabó József újabb tájékoztatást kért Florin Birta polgármestertől a kérdésben.
Az elöljáró elmondta, hogy aznap tanácskoztak az önkormányzat, a megyei tanfelügyelőség és a prefektúra képviselői, akik az oktatási minisztériummal való konzultálás után arra a megállapításra jutottak, hogy az iskolahálózat tulajdonképpen nem változik, hiszen a különböző oktatási szintek – itt óvodai és bölcsődei oktatás – jóváhagyása nem az önkormányzat, hanem a tanfelügyelőség hatásköre.
Az Erdon szerint a végkifejlet előzménye, hogy Florin Birta polgármester és Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő, a képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke hétfőn megbeszélést folytatott a minisztérium illetékeseivel arról, hogyan kell értelmezni a törvényt. Szabó szerint az önkormányzat és a tanfelügyelőség eddig úgy állította össze az iskolahálózatot, hogy a jegyzékbe többet írt bele, mint amennyit a jogszabály elvár. Eszerint ebben csak az intézmények hivatalos székhelye kell szerepeljen, az önkormányzatnak abba nincs beleszólása, hogy egy-egy tanintézmény milyen struktúrákkal és osztályokkal rendelkezik, ezek engedélyeztetése ugyanis a minisztérium hatáskörébe tartozik. Tehát a szaktárca dönti el, milyen bölcsődék, óvodák, iskolák, osztályok indulnak egy-egy tanintézményben, magyarázta.
Hozzátette: nem kell módosítani az iskolahálózat jegyzékét, ha abban már meglévő tanintézmények létesítenek például új bölcsődét, ahogy a három váradi bölcsőde esetében is történt. Miután a törvény értelmezése tisztázódott, „a váradi önkormányzatnak már csak egy teendője van: át kell vegye a református bölcsőde épületét haszonbérleti szerződéssel” – mondta az Erdonnak Szabó Ödön, aki szerint a másik két ingatlanra már megkötötték a szerződést.
Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő helyettes szerint a bölcsődék átvételével való további teendők a tanfelügyelőségre hárulnak, ennek a következő napokban módosítani kell a beiskolázási tervet, meg kell hirdetni a pedagógusi állásokat, illetve személyzetet kell találni az Orsolya és a Szent László bölcsődékhez.
– mondta a hírportálnak Kéry. Hozzátette, hogy a református egyház által működtetett Csillagocska bölcsődének már van személyzete, a tanfelügyelőség ezt veszi át az állami rendszerbe. A Szent László bölcsődében kettő, az Orsolya bölcsődében egy csoport lesz, mindenikhez két pedagógust kell alkalmazni. A Csillagocska bölcsődében is két csoport működik, a három tanintézményben több mint száz gyerek oktatása zajlik.
Szegregációra hivatkozva akadályozzák a nagyváradi Nicolae Bălcescu általános iskola magyar osztályainak elköltöztetését pár nappal a tanévkezdés előtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!