„Nem voltak nehezek a tételek, egy jó közepes tanuló is megoldhatta valamennyit” – vélte egyhangúlag Kelemen Gergő, Vigh Szilárd és Técsi Levente, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákja. Beszámolójuk szerint három feladatból állt a tétel, az első 15 alpontot tartalmazott és a nyelvtantudást mérte fel. Második feladatként egy ösztöndíjkérvényt kellett írniuk a diákoknak, míg a harmadik pontban Ana Blandiana Szülők című versét kellett elemezniük. Az Ady Endre Gimnázium egyik nyolcadik osztályos éltanulója azonban nehezeknek minősítette a tételeket; szerinte a vizsga nem a négy év alatt megszerzett tudást, hanem a találékonyságot mérte fel.
Ákos Zoltán Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondása szerint a tételeket a tanárok is különbözőképpen értékelték. „A vizsgatételek nehézségi foka mindig vita tárgyát képezi a tanárok körében – ami egyeseknek nehéz, az másoknak könnyű, így bajos minősíteni. Az tény, hogy a megszokott irodalmi elemzések vagy a műfajelmélet nem szerepelt a tételek között” – magyarázta a felügyelő. A megyeszékhely mellett Biharban, Nagyszalontán, Élesden, Belényesen, Margittán és Székelyhídon is létesítettek vizsgaközpontokat. A vizsgára 5934-en iratkoztak be a megyében, ám 193 diák nem jelent meg a megmérettetésen. A vizsgák zavartalan lebonyolítását több mint száz csendőr biztosította, ők az iskolák környékét, bejáratát és a javítóközpontokat figyelték, ahová csendőri kísérettel szállították be a dolgozatokat.
A román nyelvű tételek Székelyudvarhelyen sem okoztak meglepetést, szerkezetileg évek óta azonosak, és február óta az interneten is elérhető volt az a száz tétel, amelyből kiválasztották a jelenlegi feladatokat. „Egy román anyanyelvű diáknak közepes nehézségű feladatot jelentettek, a magyarok számára valamivel nehezebbek voltak a tételek. Ám nem jelentettek megoldhatatlan feladatot” – számolt be Máthé András, a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Általános Iskola igazgatója.
Az országban összesen több mint 220 ezer diák vett részt a képességfelmérő vizsgán román nyelv és irodalomból; a vizsgák június 28-áig zajlanak a 970 vizsgaközpontban. A nemzeti kisebbségek nyelvén tartandó vizsgára országszerte 12 299 tanuló jelentkezett; ők ma vizsgáznak anyanyelvükből. A következő napokban tartják a matematika, illetve történelem vagy földrajz vizsgákat. Több megyében külön bizottságokat alakítottak a speciális helyzetben lévő (betegségben szenvedő vagy éppen fegyházban tartózkodó) tanulók megmérettetésére. Temes megyében egy elkésett diáklány esetében a tartalék tételt használták fel, amelyet a helyi vizsgáztatóbizottság külön elkért az oktatási minisztériumtól. A diák megvárta, amíg társai befejezték a dolgozatírást, majd külön vizsgázott.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.