Hagyományteremtő szándékkal szervezik meg hétvégén a Szent László Napokat, Nagyváradon. A fesztivál részleteiről a főszervezővel, Zatykó Gyulával beszélgettünk.
2013. június 25., 16:242013. június 25., 16:24
– Honnan jött a Szent László Napok megszervezésének ötlete?
– Az ötlet az adott volt, mivel a városalapító Szent László lovagkirályunk többet érdemel, mint amennyire most értékeli őt a városvezetés, hiszen csak egy kis sikátor van róla elnevezve. Sokkal többet adott ő ennek a városnak, mint amennyit kapott tőle. Az egyház, mint szentről emlékezik meg róla, mi úgy gondoltuk, hogy világi vonalon is emeljük ki Szent László személyiségét. Bár az itt élő magyarok javarészt tudják, hogy Szent László városa Nagyvárad, román testvéreink viszont nem igazán. Ezért ennek az eseménynek kettős szerepe van: az egyik az, hogy nekünk, az itt élő magyarságnak legyen egy ünnepünk, a másik pedig, hogy a románság fele mutassuk be mindazt, amit Szent Lászlónak köszönhetnek.
– Ez az indíttatás a programok összeállításában is szerepet játszott?
– Az az igazság, hogy a programok javarészt magyarul zajlanak, de nem zárjuk ki a románokat sem. Lesz román nyelvű előadás is, amely a város történetét mutatja be. Ezt egy helyi román történész, Gheorghe Gorun tartja. Ezen kívül indítunk város- és vársétákat, magyarul és románul is. Ez szombaton lesz, délelőtt a várossétát, míg délután a várséta tartjuk. A programokat amúgy két fő csoportba szedtük. Az egyik Szent László munkásságát mutatja be úgy, mint szentet és mint városalapítót. Továbbá úgy érezzük, hogy a nagyváradi magyarságnak nincs egy fesztivál jellegű programja, illetve eddig nem volt, és ezt a hiányt szerettük volna pótolni. Nagyvárad hivatalos városnapja ugyanis egyáltalán nem szól az itt élő magyar közösségről, még a dátum is úgy van megválasztva, hogy az minket nem igazán örvendeztet (október 12. – ezen a napon szállták meg a román és a szovjet csapatok 1944-ben Nagyváradot – szerk. megj.). Ezért is tartjuk nagyon jó periódusnak ezt a László naphoz köthető időszakot, hiszen az iskolának már vége van, az egyetemi év is lassan befejeződik, hosszúak a nappalok, és nagy valószínűséggel az időjárás is velünk tart.
– Nem kerülhet kevésbe a megvalósítás. Hogyan állt össze a költségvetés?
– Pályázatok által. Ebből is látszik, hogy már régóta készültünk erre, hiszen a pályázatokat már időben letettük. Ezen kívül pedig szponzorok segítségével alakítottuk ki a költségvetést. És nagyon hálás vagyok azoknak, aki segítik a munkánkat és belátják, hogy mennyire fontos az itteni magyarságnak egy ilyen fesztivál megszervezése. Már van olyan szponzorunk, nagy név, aki jövőre ígért támogatást. Az az érzésem, hogy ebben az évben picit nehezebb dolgunk volt. De amennyiben jól végezzük a feladatunkat, és minőségi szórakozást tudunk biztosítani, meggyőződésem, hogy jövőre jobban alakul.
– A rendezvény tehát hagyományteremtő szándékkal indul.
– Pontosan. Nem egyszeri alkalomra gondoltuk. Ez az első, és remélem, hogy lesz húszadik és huszonötödik is, amit, ha nem is mi csinálunk, ráhagyjuk azokra, akik utánunk jönnek.
– Milyen fogadtatásra számít?
– Úgy érzem, van igény az eseményre. Ez az alapgondolat. Aztán hogy a fogadtatása milyen lesz, azt inkább hétfőn fogom tudni megmondani. De úgy gondoljuk, hogy több tízezer embert fogunk tudni megmozgatni. Olyan neves előadók is jönnek, mint Rúzsa Magdi vagy a Csík Zenekar Lovasi Andrással és Kiss Tiborral, illetve lesz egy operett estünk is. Ezek mind olyan programok, amely megmozgatják az embereket. Lesznek gyermekprogramok is. Itt viszont muszáj megjegyeznem, hogy sajnos van olyan, aki a gyereknapunkra rászervezett egy másik gyerekprogramot, méghozzá ugyancsak magyar szervezet. Ez egy kicsit érthetetlen a számunkra.
– Eközben az idén augusztusban immár negyedik alkalommal sorra kerülő Kolozsvári Magyar Napok szervezésében részt vállal az RMDSZ. Elképzelhetőnek tartja, hogy a Szent László Napokat a jövőben a szövetséggel közösen szervezzék meg?
– Nem tudom. Ezt nem az Erdélyi Magyar Néppárt, hanem a Szent László Egyesület szervezi. Ezzel külön ki akartuk emelni a fesztivál politikamentességét, éppen ezért nehezen tudom elképzelni, hogy esetleg az RMDSZ-szel közösen szervezzük. De semmi sincs kizárva. Most nem jelentkeztek társszervezőnek, hanem egyszerűen megszervezték a saját kis gyermeknapjukat, amivel „csupán\" huszonkilenc napot csúsztak el.
– A Szent László Napokra más városból is érkeznek vendégek?
– Igen, meghívókat vittünk a határ menti polgármesterekhez, azon kívül a díszvendégeink, illetve védnökeink közül Győr polgármesterét hívtuk meg. Ő sajnos most nem tud eljönni, mert náluk is pont ebben a periódusban lesznek a Szent László Napok, de üzenetet küld majd a számunkra. Eljön viszont Miskolc polgármestere, Kriza Ákos, aki nagyváradi származású, valamint Csomós Miklós, Budapest főpolgármester-helyettese, aki a kultúráért felel. Tehát megpróbáljuk ezt egyfajta Kárpát-medencei ünneppé tenni.
– Ön szerint ma mi lenne Szent László király üzenete a nagyváradiak számára?
– Szerintem a kitartás. Tartsunk ki a magyarságunk mellett, legyünk olyan rettenthetetlenek, mint az ő szobra, és bízzunk a jövőnkben.
Háromnapos programkavalkád
Változatos programokat ígér a péntektől vasárnapig tartó nagyváradi Szent László Napok. A fesztivál jellegű rendezvényeket, mint például a borkóstolót, a főzőversenyt, a kézműves vásárt, a gyermekprogramokat, vagy a koncerteket a Rhédey-kertben (Bălcescu Park) tartják, míg a városalapító munkásságát bemutató előadásoknak, vagy éppen a Nagyváradról elszármazottak találkozójának a Partiumi Keresztény Egyetem épülete ad otthont. A részletes program megtalálható az esemény honlapján, a www.szentlaszlonapok.ro címen.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
szóljon hozzá!