Megmentenék a tudomány és technika házát Vásárhelyen

Szerinte meg kellene tölteni tartalommal a kutatásnak, a tudománynak és a technikának, valamint a művészeteknek szentelt intézményt, amelyet be kellene kapcsolni a Magyar Tudományos Akadémia vérkeringésébe.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság által működtetett intézményben az utóbbi időben lényegesen csökkent a tevékenység, ráadásul az önkormányzattól huszonöt évre bérbe vett ház fenntartása is egyre nagyobb gondot jelent. A Kőrösi Csoma Sándor utcai sarokházat azok után vette meg a városháza, miután hosszas huzavona után kiderült, hogy a magyar kormány nem szándékozik pénzt fordítani a felajánlott ingatlanvásárra.

Az épületet az önkormányzat renoválta és adta bérbe az akkor még alpolgármesteri tisztségben lévő Csegzi által irányított EMT-nek. Az évek során a Bolyai János Tudomány és Technika Háza számos rangos kulturális és tudományos rendezvénynek volt a színhelye. „Nem akarunk lemondani az épületről és a benne működő intézményről, de a fenntartási költségek egyre nagyobbak. Sokszor kell a zsebembe nyúlnom, ahhoz, hogy a számlákat ki tudjuk fizetni, teszem is szívesen, de hosszú távon ezt nem tartom megoldásnak\" – fejtette ki az EMT Maros megyei vezetője.

Megemlékezés Vásárhelyen

Az 1802. december 15-én született Bolyai János matematikusra emlékeztek tegnap a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium dísztermében.

A nagy matematikus a párhuzamosok témakörében vívta ki az elismerést – mondta Máthé Márta tanárnő, aki azt is elmagyarázta előadásában, hogy az euklideszi axiómákon alapszik a síkmértan, amelyeket bizonyítás nélkül fogad el a tudomány, annyira magától értetődők.

Érdekes, hogy majdnem ugyanabban az időben három nagy gondolkodó agyában született meg a nemeuklideszi geometria: Bolyai mellett Lobacsevszkij és Gauss is megalkotta azt. Ez nemcsak a matematikát változtatta meg, de a logikát és a filozófiát is.

Csegzi Sándor szerint az lenne az ideális megoldás, ha a Magyar Tudományos Akadémia a szárnyai alá venné a központot, és valóban a tudomány és a technika házává fejlesztené. Ennek érdekében az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Maros megyei küldöttsége a közeljövőben személyesen Lovász Lászlóhoz, az MTA elnökéhez kíván fordulni.

„Óriási lépés lenne, ha itt egy tudományos központot tudnánk létesíteni és működtetni. Mindazoknak a tudósoknak, kutatóknak helye lenne itt, akik a matematika vagy a két Bolyai iránt érdeklődést mutatnak. Megvan a teljes Bolyai-hagyaték digitalizált változata, ráadásul egy kilométeres körzetben minden a két tudósról, apáról és fiáról szól: az iskola, a tér, a szobor, a Teleki Téka, a sírhelyek vagy újabban a Pszeudoszféra és a Bolyai-táborok néhány alkotása\" – sorolta az érveket az EMT elnöke, hozzátéve, hogy a matematikai tudományok területén ezt a jellegzetes szellemiséget és értéket mindenképpen tovább kell éltetni.

Annál is inkább, mivel a Kőrösi utcai ingatlan helyén állt valamikor az a ház, ahol az abszolút geometria megalkotójaként számon tartott Bolyai János élte élete utolsó éveit. A világhírű matematikust innen kísérték 1852-ben utolsó útjára, a közeli református temetőbe.