
Kastélyvásár. Mindössze 210 ezer eurót fizetett az önkormányzat a tulajdonosnak
Fotó: Facebook/Kastély Erdélyben/Szabó Tamás
Megvásárolta a Máramaros megyei önkormányzat a pribékfalvi Teleki-kastélyt, a tervek szerint jövőre felújítanák és bevonnák a turisztikai körforgásba a látványos műemlék épületet. A kastély Teleki Pál egykori magyar miniszterelnök otthona volt.
2021. december 21., 13:432021. december 21., 13:43
2021. december 21., 13:492021. december 21., 13:49
Megszavazta a Máramaros megyei képviselő-testület, hogy az önkormányzat megvásárolja a pribékfalvi (Pribilești) Teleki-kastélyt.
Az adásvételt Ionel Bogdan megyei tanácselnök jelentette be a legutóbbi tanácsülést követően, ahol a testület megszavazta a határozattervezetet – számolt be az Agerpres. A hírügynökség szerint a megyei elöljáró elmondta, hogy jövőre javasolni fogják a döntéshozó testületnek a kastély felújítását, az értékes ingatlant pedig a restaurálás után bevonnák a turisztikai körforgásba, többek között múzeum is működne benne.
Az 589 négyzetméter belterű ingatlanhoz 6727 négyzetméteres birtok is tartozik, melyen egy melléképület is áll 296 négyzetméteren. A 19. században épült kastélyt a volt író és politikus, magyar belügyminiszter, Teleki Géza építtette és használta nyári rezidenciaként.
Palmer Kálmán (1894) különösen szép parkjára és a családi könyvtárra hívja fel a figyelmet, amelyet a Teleki család tagjainak műveiből állítottak össze. Gróf Teleki Géza itt szép kastélyt építtetett, hatalmas park is tartozott hozzá” – olvasható az ingatlan leírása a Kastély Erdélyben honlapján.
Fotó: Nagybánya.ro
Az Agerpres tájékoztatása szerint az ingatlan 1879–1941 között Teleki Géza fia, Teleki Pál (1879–1941) tulajdonában volt, a későbbi magyar miniszterelnök alakíttatta át 1897-ben, emeletet is húzott rá. A neoreneszánsz – Ybl Miklós-szintű – kastély födémét már renoválták, ablakai azonban hiányoznak, vakolata alig van meg. Vakolat-kő ablakkeretei, tornyai viszont állnak, teljesen rekonstruálható.
A Teleki-család birtokát 1949-ben államosították, az elegáns kastély később az állami mezőgazdasági termelőszövetkezet székhelye volt, gabonalerakat is működött benne.
„Máramarosnak gyönyörű és egyedi turisztikai látványosságai vannak, melyeket óvni és restaurálni kell, hogy fejlődjön a megye épített öröksége és ezáltal a turizmus is” – idézte az Agerpres Ionel Bogdan megyei tanácselnököt. A hírügynökség szerint az épület a Castel Pribileşti Kft. tulajdonában volt, mely Gerd Alexander Schütz osztrák üzletember vállalkozása.
A Máramaros megyei Pribékfalva egyébként Nagybányától 20 kilométerre nyugatra található, a Szamos partján fekszik. Nevét 1405-ben említették először Pibylfawa néven, majd 1424-ben Pribelfalwának írták. A falu a kővári uradalomhoz tartozott, 1555-ig a Drágfi család birtoka volt, a 18. században került a Teleki családhoz, még a 20. század elején is az ő tulajdonukban volt. A trianoni békeszerződés előtt a település Szatmár vármegyéhez, a nagysomkúti járáshoz tartozott. A később Máramaros megyéhez kerülő falunak a 2011-es népszámláláskor 787 lakosa volt, akik közül csupán ketten vallották magukat magyarnak.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
szóljon hozzá!