Elvégeztetett. A buldózer nyoma a Sebes–Körös Révi-szoros előtti szakaszán
Fotó: Facebook/CAPDD BIhor
Nem történt környezetrombolás a Révi-szorosban végzett medertakarítás során – derül ki a vizsgálóbizottság jelentéséből, de a testület a jövőben engedélyeztetéshez köti az ilyen munkálatokat. Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője a Krónikának elmondta: ez esetben árvíz esetén a felelősséget is vállalniuk kell.
2021. október 06., 08:332021. október 06., 08:33
Cáfolta, hogy környezetrombolás történt volna a Révi-szorosban a Sebes-Körös medertakarítási munkálatai során Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának vezetője. Az igazgató a Krónikának elmondta, hogy még augusztus folyamán kereste meg őket a révi önkormányzat azzal a panasszal, hogy a Sebes-Körösnek teljesen el van torlaszolva a medre.
Az igazgatóságot – mint arról beszámoltunk – Bihar megye egyik legfontosabb és leglátogatottabb természetvédelmi területének a tönkretételével vádolta meg egy zöld szervezet.
Várhatóan csütörtökön szállnak ki a környezetvédelmi hatóságok a Révi-szorosba, ahol a természetvédelmi területet kezelő zöldszervezet szerint medertisztítás címen ökológiai katasztrófa zajlik. A sziklaszoros Bihar megye ökoturisztikai célpontja.
A természetvédelmi terület felügyeletét korábban ellátó Védett Területekért és Fenntartható Fejlesztésért Központ (CAPDD) szerint a vízügy a megye egyetlen ökoturisztikai célpontját károsító beruházást végzett a Sebes-Körösnek a szorost végigszelő szakaszán, és a munkálat alatt órási pusztítást hajtott végre.
Pásztor Sándor lapunknak hangsúlyozta: a szóban forgó terület nincs a szorosban, hanem annak a Rév felőli bejáratánál, a híd előtt található. Az igazgatóság – melynek fennhatósága alá a Bihar megyei álló- és folyóvizek tartoznak –, a községvezetés panaszára reagálva vette kézbe az ügyet, ugyanis a mederben felhalmozódott egy csomó kavics, sóder, ágak, mely eltorlaszolta a közepét, így csak a két oldalán folyt a víz.
Köttetett egy szerződés az önkormányzattal, hogy a vízügy ad egy nehézgépet, melynek segítségével kitakarítják a medret, a község pedig állja az üzemanyagot és vállalja az őrzését, és szeptemberben elkezdődött a munkálat.
– részletezte Pásztor Sándor. A munkálatra amiatt is szükség volt, mivel árvízkor a sodróvonal épp a vasúti töltésnek ütköztette volna a víztömeget, tette hozzá. Az igazgató szerint a beavatkozás nem érintette a partot, a gép annyi helyet „csinált magának”, hogy bejuthasson a mederbe, de nem vágtak ki fákat, nem rombolták a környezetet. Pásztor szerint a vízügy több száz hasonló rutinmunkálatot végez, hiszen ez a feladatuk.
Arról, hogy nem történt környezetrombolás, az illetékes vizsgálóbizottság is meggyőződött, hangsúlyozta lapunknak Pásztor Sándor, aki szerint az ellenőrzést maguk kérték, hogy tisztázzák a helyzetet –
Az erdészeti hivatal, környezetvédelmi felügyelőség, illetve őrség, valamint a vízügy felügyelői múlt héten közösen mentek ki a helyszínre, láttamozták a munkálatokat és a jegyzőkönyv szerint nem találtak rendellenességet.
A jegyzőkönyvből ellenben az is kiderül, hogy a munkálatról nem értesítették a természetvédelmi terület felügyelőjét és a természetvédelmi ügynökséget. A vizsgálóbizottság megjegyzi: a jövőben tilos ezek engedélye nélkül bármiféle munkálatot végezni a természetvédelmi területen.
„Nem építettünk semmit, csak megszabadítottuk a medret a törmeléktől” – vázolta a különbséget Pásztor, aki szerint az innen kitolt természetes anyag a meder szélén maradt egyfajta „vályút képezve”, hogy jobban folyjon a víz. Szerinte engedélyezési procedúrára akkor lett volna szükség, ha töltést építettek volna, idegen elemet „hoztak volna be” a helyszínre.
Az igazgató szerint van még egy hasonló helyzetük, Topánfalva közelében kell karbantartást végezniük egy védett terület közelében. A mostani helyzetből „tanulva” megállnak a védett terület előtt a munkálatokkal, mondta Pásztor, aki szerint így árvíz esetén majd a környezetvédelmi hatóságoknak kell vállalni a felelősséget az esetleges károkért.
A Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője szerint a „hercehurcát” elindító civilek felháborodása „egy korábbi sértődésnek” is betudható. Mint mesélte, a védett terület felügyeletét korábban a munkálatot kifogásoló Védett Területekért és Fenntartható Fejlesztésért Központ (CAPDD) látta el, ezt azonban tavaly elvette tőle az állam. „Gondolom, most próbálják kihasználni a helyzetet, hogy bebizonyítsák: ha nem náluk van, akkor ez történik” – jelentette ki Pásztor Sándor.
Mint mondta, a váddal két héttel a munkálat után álltak elő a civilek, így már csak az időbeli eltolódás miatt sem lehet valós. „Én 30 éve vezetem a vízügyet: először is, a hal nem várja meg, hogy a buldózer átmenjen rajta. Másodszor nem lehet, hogy két hétre rá találtak döglött halakat, mert akkora ott a sodrás, hogy ha lettek volna, elvitte volna a víz” – mondta a Krónikának Pásztor, aki szerint a kérdés egyszerű: egy önkormányzatnak gondja adódott, és a vízügy megpróbálta orvosolni.
A festői szépségű, több mint három kilométer hosszú Révi-szoros a Sebes-Körös völgyének természeti kincsekben leggazdagabb része. A szurdokvölgyet körülzáró 350 hektáros erdő természetvédelmi terület, ahol több mint 756 féle védett növény él.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!