
Elvégeztetett. A buldózer nyoma a Sebes–Körös Révi-szoros előtti szakaszán
Fotó: Facebook/CAPDD BIhor
Nem történt környezetrombolás a Révi-szorosban végzett medertakarítás során – derül ki a vizsgálóbizottság jelentéséből, de a testület a jövőben engedélyeztetéshez köti az ilyen munkálatokat. Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője a Krónikának elmondta: ez esetben árvíz esetén a felelősséget is vállalniuk kell.
2021. október 06., 08:332021. október 06., 08:33
Cáfolta, hogy környezetrombolás történt volna a Révi-szorosban a Sebes-Körös medertakarítási munkálatai során Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának vezetője. Az igazgató a Krónikának elmondta, hogy még augusztus folyamán kereste meg őket a révi önkormányzat azzal a panasszal, hogy a Sebes-Körösnek teljesen el van torlaszolva a medre.
Az igazgatóságot – mint arról beszámoltunk – Bihar megye egyik legfontosabb és leglátogatottabb természetvédelmi területének a tönkretételével vádolta meg egy zöld szervezet.

Várhatóan csütörtökön szállnak ki a környezetvédelmi hatóságok a Révi-szorosba, ahol a természetvédelmi területet kezelő zöldszervezet szerint medertisztítás címen ökológiai katasztrófa zajlik. A sziklaszoros Bihar megye ökoturisztikai célpontja.
A természetvédelmi terület felügyeletét korábban ellátó Védett Területekért és Fenntartható Fejlesztésért Központ (CAPDD) szerint a vízügy a megye egyetlen ökoturisztikai célpontját károsító beruházást végzett a Sebes-Körösnek a szorost végigszelő szakaszán, és a munkálat alatt órási pusztítást hajtott végre.
Pásztor Sándor lapunknak hangsúlyozta: a szóban forgó terület nincs a szorosban, hanem annak a Rév felőli bejáratánál, a híd előtt található. Az igazgatóság – melynek fennhatósága alá a Bihar megyei álló- és folyóvizek tartoznak –, a községvezetés panaszára reagálva vette kézbe az ügyet, ugyanis a mederben felhalmozódott egy csomó kavics, sóder, ágak, mely eltorlaszolta a közepét, így csak a két oldalán folyt a víz.
Köttetett egy szerződés az önkormányzattal, hogy a vízügy ad egy nehézgépet, melynek segítségével kitakarítják a medret, a község pedig állja az üzemanyagot és vállalja az őrzését, és szeptemberben elkezdődött a munkálat.
– részletezte Pásztor Sándor. A munkálatra amiatt is szükség volt, mivel árvízkor a sodróvonal épp a vasúti töltésnek ütköztette volna a víztömeget, tette hozzá. Az igazgató szerint a beavatkozás nem érintette a partot, a gép annyi helyet „csinált magának”, hogy bejuthasson a mederbe, de nem vágtak ki fákat, nem rombolták a környezetet. Pásztor szerint a vízügy több száz hasonló rutinmunkálatot végez, hiszen ez a feladatuk.
Arról, hogy nem történt környezetrombolás, az illetékes vizsgálóbizottság is meggyőződött, hangsúlyozta lapunknak Pásztor Sándor, aki szerint az ellenőrzést maguk kérték, hogy tisztázzák a helyzetet –
Az erdészeti hivatal, környezetvédelmi felügyelőség, illetve őrség, valamint a vízügy felügyelői múlt héten közösen mentek ki a helyszínre, láttamozták a munkálatokat és a jegyzőkönyv szerint nem találtak rendellenességet.
A jegyzőkönyvből ellenben az is kiderül, hogy a munkálatról nem értesítették a természetvédelmi terület felügyelőjét és a természetvédelmi ügynökséget. A vizsgálóbizottság megjegyzi: a jövőben tilos ezek engedélye nélkül bármiféle munkálatot végezni a természetvédelmi területen.
„Nem építettünk semmit, csak megszabadítottuk a medret a törmeléktől” – vázolta a különbséget Pásztor, aki szerint az innen kitolt természetes anyag a meder szélén maradt egyfajta „vályút képezve”, hogy jobban folyjon a víz. Szerinte engedélyezési procedúrára akkor lett volna szükség, ha töltést építettek volna, idegen elemet „hoztak volna be” a helyszínre.
Az igazgató szerint van még egy hasonló helyzetük, Topánfalva közelében kell karbantartást végezniük egy védett terület közelében. A mostani helyzetből „tanulva” megállnak a védett terület előtt a munkálatokkal, mondta Pásztor, aki szerint így árvíz esetén majd a környezetvédelmi hatóságoknak kell vállalni a felelősséget az esetleges károkért.
A Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője szerint a „hercehurcát” elindító civilek felháborodása „egy korábbi sértődésnek” is betudható. Mint mesélte, a védett terület felügyeletét korábban a munkálatot kifogásoló Védett Területekért és Fenntartható Fejlesztésért Központ (CAPDD) látta el, ezt azonban tavaly elvette tőle az állam. „Gondolom, most próbálják kihasználni a helyzetet, hogy bebizonyítsák: ha nem náluk van, akkor ez történik” – jelentette ki Pásztor Sándor.
Mint mondta, a váddal két héttel a munkálat után álltak elő a civilek, így már csak az időbeli eltolódás miatt sem lehet valós. „Én 30 éve vezetem a vízügyet: először is, a hal nem várja meg, hogy a buldózer átmenjen rajta. Másodszor nem lehet, hogy két hétre rá találtak döglött halakat, mert akkora ott a sodrás, hogy ha lettek volna, elvitte volna a víz” – mondta a Krónikának Pásztor, aki szerint a kérdés egyszerű: egy önkormányzatnak gondja adódott, és a vízügy megpróbálta orvosolni.
A festői szépségű, több mint három kilométer hosszú Révi-szoros a Sebes-Körös völgyének természeti kincsekben leggazdagabb része. A szurdokvölgyet körülzáró 350 hektáros erdő természetvédelmi terület, ahol több mint 756 féle védett növény él.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
szóljon hozzá!