
Elvégeztetett. A buldózer nyoma a Sebes–Körös Révi-szoros előtti szakaszán
Fotó: Facebook/CAPDD BIhor
Nem történt környezetrombolás a Révi-szorosban végzett medertakarítás során – derül ki a vizsgálóbizottság jelentéséből, de a testület a jövőben engedélyeztetéshez köti az ilyen munkálatokat. Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője a Krónikának elmondta: ez esetben árvíz esetén a felelősséget is vállalniuk kell.
2021. október 06., 08:332021. október 06., 08:33
Cáfolta, hogy környezetrombolás történt volna a Révi-szorosban a Sebes-Körös medertakarítási munkálatai során Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának vezetője. Az igazgató a Krónikának elmondta, hogy még augusztus folyamán kereste meg őket a révi önkormányzat azzal a panasszal, hogy a Sebes-Körösnek teljesen el van torlaszolva a medre.
Az igazgatóságot – mint arról beszámoltunk – Bihar megye egyik legfontosabb és leglátogatottabb természetvédelmi területének a tönkretételével vádolta meg egy zöld szervezet.

Várhatóan csütörtökön szállnak ki a környezetvédelmi hatóságok a Révi-szorosba, ahol a természetvédelmi területet kezelő zöldszervezet szerint medertisztítás címen ökológiai katasztrófa zajlik. A sziklaszoros Bihar megye ökoturisztikai célpontja.
A természetvédelmi terület felügyeletét korábban ellátó Védett Területekért és Fenntartható Fejlesztésért Központ (CAPDD) szerint a vízügy a megye egyetlen ökoturisztikai célpontját károsító beruházást végzett a Sebes-Körösnek a szorost végigszelő szakaszán, és a munkálat alatt órási pusztítást hajtott végre.
Pásztor Sándor lapunknak hangsúlyozta: a szóban forgó terület nincs a szorosban, hanem annak a Rév felőli bejáratánál, a híd előtt található. Az igazgatóság – melynek fennhatósága alá a Bihar megyei álló- és folyóvizek tartoznak –, a községvezetés panaszára reagálva vette kézbe az ügyet, ugyanis a mederben felhalmozódott egy csomó kavics, sóder, ágak, mely eltorlaszolta a közepét, így csak a két oldalán folyt a víz.
Köttetett egy szerződés az önkormányzattal, hogy a vízügy ad egy nehézgépet, melynek segítségével kitakarítják a medret, a község pedig állja az üzemanyagot és vállalja az őrzését, és szeptemberben elkezdődött a munkálat.
– részletezte Pásztor Sándor. A munkálatra amiatt is szükség volt, mivel árvízkor a sodróvonal épp a vasúti töltésnek ütköztette volna a víztömeget, tette hozzá. Az igazgató szerint a beavatkozás nem érintette a partot, a gép annyi helyet „csinált magának”, hogy bejuthasson a mederbe, de nem vágtak ki fákat, nem rombolták a környezetet. Pásztor szerint a vízügy több száz hasonló rutinmunkálatot végez, hiszen ez a feladatuk.
Arról, hogy nem történt környezetrombolás, az illetékes vizsgálóbizottság is meggyőződött, hangsúlyozta lapunknak Pásztor Sándor, aki szerint az ellenőrzést maguk kérték, hogy tisztázzák a helyzetet –
Az erdészeti hivatal, környezetvédelmi felügyelőség, illetve őrség, valamint a vízügy felügyelői múlt héten közösen mentek ki a helyszínre, láttamozták a munkálatokat és a jegyzőkönyv szerint nem találtak rendellenességet.
A jegyzőkönyvből ellenben az is kiderül, hogy a munkálatról nem értesítették a természetvédelmi terület felügyelőjét és a természetvédelmi ügynökséget. A vizsgálóbizottság megjegyzi: a jövőben tilos ezek engedélye nélkül bármiféle munkálatot végezni a természetvédelmi területen.
„Nem építettünk semmit, csak megszabadítottuk a medret a törmeléktől” – vázolta a különbséget Pásztor, aki szerint az innen kitolt természetes anyag a meder szélén maradt egyfajta „vályút képezve”, hogy jobban folyjon a víz. Szerinte engedélyezési procedúrára akkor lett volna szükség, ha töltést építettek volna, idegen elemet „hoztak volna be” a helyszínre.
Az igazgató szerint van még egy hasonló helyzetük, Topánfalva közelében kell karbantartást végezniük egy védett terület közelében. A mostani helyzetből „tanulva” megállnak a védett terület előtt a munkálatokkal, mondta Pásztor, aki szerint így árvíz esetén majd a környezetvédelmi hatóságoknak kell vállalni a felelősséget az esetleges károkért.
A Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője szerint a „hercehurcát” elindító civilek felháborodása „egy korábbi sértődésnek” is betudható. Mint mesélte, a védett terület felügyeletét korábban a munkálatot kifogásoló Védett Területekért és Fenntartható Fejlesztésért Központ (CAPDD) látta el, ezt azonban tavaly elvette tőle az állam. „Gondolom, most próbálják kihasználni a helyzetet, hogy bebizonyítsák: ha nem náluk van, akkor ez történik” – jelentette ki Pásztor Sándor.
Mint mondta, a váddal két héttel a munkálat után álltak elő a civilek, így már csak az időbeli eltolódás miatt sem lehet valós. „Én 30 éve vezetem a vízügyet: először is, a hal nem várja meg, hogy a buldózer átmenjen rajta. Másodszor nem lehet, hogy két hétre rá találtak döglött halakat, mert akkora ott a sodrás, hogy ha lettek volna, elvitte volna a víz” – mondta a Krónikának Pásztor, aki szerint a kérdés egyszerű: egy önkormányzatnak gondja adódott, és a vízügy megpróbálta orvosolni.
A festői szépségű, több mint három kilométer hosszú Révi-szoros a Sebes-Körös völgyének természeti kincsekben leggazdagabb része. A szurdokvölgyet körülzáró 350 hektáros erdő természetvédelmi terület, ahol több mint 756 féle védett növény él.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
szóljon hozzá!