
Mihai Viteazul nevét viseli ezentúl a nagyváradi Olaszi temető helyén kialakított park – a csütörtöki tanácsülésen csak az RMDSZ-frakció ellenezte Ilie Bolojan polgármester tervét.
2013. június 20., 18:362013. június 20., 18:36
2013. június 20., 18:362013. június 20., 18:36
A tanácsosok többsége nem tartotta fontosnak, hogy a lakosok véleményét kikérje, illetve a terület tulajdonosainak beleegyezését kérje a Csend parkja nevének megváltoztatásához. A magyar közösség által kifogásolt határozattervezetet a tanácsülésen húsz-hat arányban szavazták meg, csak az RMDSZ politikusai ellenezték.
Keveslik a magyar utcaneveket
Heves vitát váltott ki a tanácsülésen az utcák elnevezésére vonatkozó határozattervezet is, az RMDSZ-frakció ugyanis nehezményezte, hogy csupán 15 magyar személyiség neve szerepel azon a listán, amely alapján a jövőben utcákat fognak elnevezni. Pásztor Sándor frakcióvezető rámutatott: az előzetes megegyezés szerint a magyar lakosság számához mérten az utcák egynegyede, 25 kellett volna magyar személyiségről kapja a nevét. Adriana Lipoveanu főépítész úgy vélte, a nemzetközi személyiségek beiktatásával a lista arányos lett. Szabó József emlékeztetett, hogy Ilie Bolojan korábban azt állította: minden negyedik utcát magyar személyiségről neveznek el. Az elöljáró erre nem tudott reagálni, mivel nem volt jelen az ülésen, az USL-s többség azonban megszavazta a tervezetet.
Ritli László Csongor, a szövetség tanácsosa jelezte, hogy a tervezet nincs alaposan megindokolva, és ezért a döntés elhalasztását kérte. Javaslatát azonban elvetették, ahogyan az ellenzék jogi kifogásai sem vezettek sikerhez. Delorean Gyula ugyanis szükségesnek tartaná, hogy a park területének egy részét birtokló történelmi egyházakat is megkérdezzék az ügyben, a helyi önkormányzat ugyanis csupán tizenöt évre szóló bérleti szerződést kötött az egykori temető helyén lévő zöldövezetre. Adriana Lipoveanu, Nagyvárad főépítésze szerint azonban nincs szükség sem a görög katolikus, sem a római katolikus egyház beleegyezésére, mivel az elnevezés a parkosított közterületre vonatkozik, nem a területre. Noha többen is felvetették, hogy a történelmi nevet kellene hivatalosítani, vagy legalább közvitára bocsátani és több javaslatból választani, a többség hajthatatlan maradt.
Miközben az Erdélyi Magyar Néppárt helyi képviselete egy kifeszített transzparenssel tiltakozott a keresztelő ellen, a demokrata-liberális Dorin Octavian Corcheş úgy fogalmazott: akkor kellett volna közvitát tartani, amikor a temető helyére parkot építettek. Most ideje lenne túllépni ezen a tényen, és új brandet teremteni a helynek, hogy az emberek valóban egy parkba menjenek ki, és ne a temetőbe, hangsúlyozta a PDL-s tanácsos.
Mint arról beszámoltunk, az egykori Olaszi temető átnevezése ellenérzést váltott ki Nagyvárad magyar lakossága körében. Az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete pár hete villámcsődülettel tiltakozott a “keresztelő” ellen, míg helyi közéleti és egyházi személyek aláírásgyűjtést kezdeményeztek Ilie Bolojan polgármester terve ellen.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
szóljon hozzá!