
Fotó: Krónika
A mulatozóknak csak a községutcáit borító „vendégmarasztalósár” szegte kedvét kissé: méltatlankodtakis a ditrói janicsárok, akik emiatt csupán aszárazabb részeken tudtak csattogtatni bojtos végű,karikás ostoraikkal. Ám így is sikerültkellő riadalmat kelteni, hiszen több könnyes szeműkisgyerek menekült az anyja szoknyája mellé, vagycsimpaszkodott az apja nyakába, és a szülőioltalom biztonságából szemlélte azeseményeket. A helybelieken kívül a környékbelitelepülésekről érkezett csoportok különbözőútvonalakat jártak be a községben, aszervezők pedig arról is gondoskodtak, hogy aközigazgatásilag Szárhegyhez tartozóGüdücre is jusson néhány álarcos. Afarsangi alakoskodók között fellelhetőek voltak ahagyományos figurák: a telet megtestesítő Illés– akit a legtöbb csoportban szalmabábu jelképezett–, király, török basa, halál, ördög,menyasszony és vőlegény. A ditrói csoportkülönleges figurái a janicsárok voltak, akikszékely rokolyából alakított törökbugyogót, hárászkendőt és jellegzetes,riasztó, kendős álarcot viseltek. A hagyományosfigurákon kívül az álarcosok közöttújabb keletű maskarák is megjelentek: volt akarhatalmat megtestesítő rendőr, orvos, akinek Illéshalálát kellett megállapítania, kéregető,illetve jósoló cigányasszony. A jóhangulathoz a talpalávalót valamennyi csoportban népizenekar biztosította, a helybéliek pedig itallal,fánkkal, a jellegzetes szárhegyi „karikópereccel” várták a mulatozókat. ALázár-kastély Lovagtermében felszolgáltebédhez a messze földön híres, vékonylevelűkáposztából több mint 4000 tölteléket„csombolyítottak” az asszonyok. A farsangi alakoskodókpedig még ebéd előtt eltemették a teletmegtestesítő Illést. Volt olyan csoport, ahol ahagyományokhoz híven megvívott egymássala húsvét előtti böjtöt szimbolizálóCibere vajda és Konc király, a farsangi mulatozásokjelképe. A győztes egyértelműen minden viadalbanCibere vajda lett. Voltak, akik meggyászolták,elsiratták Illést, mielőtt elégettékvolna, mások pedig egyszerűen csak alágyújtottak.Olyan csoport is akadt, amely nem égette el a bábut,megspórolta az otthoni farsangtemetésre. A csoportoktöbbsége hagyományos forgatókönyvszerint mókázta végig a tél temetését,ám voltak, akik új elemekkel bővítettéka mókát: politikai színezetet is adtak ajátéknak. Egyik csoportból a haláltjelképező figura a „Ne félj, Gyurcsány, mertelviszlek!” feliratot viselte magán. Egy másikcsoport pedig „pásztorválasztásra” készülta kecskéjével a magyar parlamentbe, és éppena miniszterelnököt kívánta kicserélnia különleges képességekkel megáldottállattal.
Este táncházzal zárulta mulatozás, ahol a helyi zenészeken kívüla magyarországi Bátaszékről érkezetthagyományőrzők zenekara is muzsikált. A stafétátidén a csíkborzsovaiak vitték el, jövőreott szervezik meg Hargita megye álarcosainak találkozóját.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.