Megemlékeznek a „román betörésről” Csíkszeredában

A hétvégi rendezvénysorozatról szerdán sajtótájékoztató keretében számolt be Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója, Daczó Katalin, a kiállítás rendezője és Petres Kálmán, a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület vezetője. Gyarmati Zsolt múzeumigazgató elmondta: az 1916-os év kapcsán három fontos dátumra fókuszálnak: augusztus 27-én lépett hadba a Román Királyság és rögtön átlépte a határt, szeptember 8-án foglalta el Csíkszeredát a román katonaság, majd október 9-én visszafoglalta a várost a magyar hadsereg.

„Azt, hogy milyen hatása volt és milyen utóélete az eseménynek, a rendezvény alcímével – Fejér Sándor, Csík vármegye alispánja feljegyzéseiből kiragadva – próbáltuk kifejezni: Időtlen időkig fekete pontja lesz a lelkünknek”– mutatott rá Gyarmati. Elmondta továbbá, augusztus 27-én az akkori közigazgatási hatóság, ahogy ez háborús időben lenni szokott, azonnal elrendelte a teljes határvidék kiürítését, amelynek része volt Csíkszereda is, és a kiürítendő kisrégiók számára kijelölt Magyarországon területeket, ahová menekülhettek. Csíkszék számára Hajdú-Bihar vármegyét jelölte ki.

A rendezvény pénteken beszélgetéssel és filmvetítéssel kezdődik. A Csíki Moziban mutatják be a Koszta István hadtörténetíró, újságíró forgatókönyve alapján készült Székely kálvária című 52 perces dokumentumfilmet. Az alkotás a székelyudvarhelyi 82. gyalogezred, a marosvásárhelyi 9. népfelkelő huszárosztály és a brassói 2. huszárezred védelmi harcainak megélt története, ahogyan az élő emlékezet megőrizte családi levelekben, harctéri naplókban, fényképeket.

A vetítést megelőzően Veres Emese Gyöngyvér marosvásárhelyi születésű szakíró, újságíró, a Kossuth Rádió munkatársa, az első világháború menekültügyeinek kutatója beszélget az alkotóval. Szombaton délelőtt 10 órától a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület szervezésében koszorút helyeznek el Márton Áron püspök szobránál a Szabadság téren, majd 11 órától tartják a csíksomlyói Fodor-ház udvarán a Székely Hadosztály tiszteletére állított emlékmű avatását.

„2012-ben született meg a gondolat, hogy emeljünk egy emlékművet a Székely Hadosztály tiszteletére. A marossárpataki Miholcsa József szobrászművészt kértük fel, hogy tervezze meg, a Sepsibükszádról hozott kőtömbökből pedig Zavacki Walter szobrászművész faragta ki. Az emlékmű-csoport három első világháborús katonát ábrázol. Félkör alakban vannak elhelyezve, van egy frontoszlop, amelyen felirat található, a Székely Hadosztály címere és egy koronás turul. Az emlékműállítás széleskörű összefogás révén jött létre, sok segítséget nyújtott Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, a Bethlen Gábor Alap és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is – közölte Petres Kálmán, a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület vezetője.

A száz évvel ezelőtti történteket idézi fel a Csíki Székely Múzeum kiállítása is, amelynek megnyitóját szombat délután 6 órától tartják. A megnyitón beszédet mond Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere és Szólláth Tibor Zoltán, Hajdúnánás polgármestere is. A kiállítás három hétig tekinthető meg, egy részét elviszik majd Hajdúnánásra is, ahol minden évben megszervezik a székely menekültek emléknapját. A megnyitót követően Buczkó József hajdúnánási néprajzkutató, helytörténész a Székely menekültek Hajdúnánáson című kötete alapján tart előadást, melynek témája az 1916. évi román katonai támadás miatt bekövetkezett csíki és gyergyói székelyek menekülésének és befogadásának története Székelyföld és Hajdúnánás vonatkozásában.