„Az Erdélyi KézmívesCéh a Kós Károly és néhánytársa kezdeményezésére 1924-benlétrehozott Erdélyi Szépmíves Céhmintájára jön létre. Miként Kóséklétrehozták az erdélyi magyar irodalomnépszerűsítésére és támogatásáravállalkozó céhet, ugyanezt teszszük mi azerdélyi magyar népművészet éskézművesség érdekében” – indokoltaaz EKC létrehozását a kezdeményezőMolnár Attila, a szervezet ügyvezetője. Kifejtette, akézművesek csak a székelyudvarhelyi ArteraAlapítványtól és a háromszékiAlsócsernátonban 1995-ben megalakult RomániaiMagyar Népművészeti Szövetségtől (RMNSZ),valamint a kisebb egyesületektől számíthatnaksegítségre, mindezeket a törekvéseketviszont össze kell hangolni.
Az EKC létrehozásávalkét éve már próbálkoztak, akkorjogi buktatók miatt nem sikerült a szervezetetmegalapítani. A hétvégi ülésen aSzékelyföldről, Kolozsvárról ésKalotaszegről öszszesereglett harmincegy alkotóelfogadta és közjegyző előtt aláírta azEKC jogi létrejöttét is szentesítő alapítóokiratot. Az Artera Alapítvány nevében LőrinczZsuzsánna elnök, az RMNSZ nevében pedig SzatmáriFerenc elnök jelentette ki: csatlakoznak az EKC-hez, hiszen mintmondták: „Mi itt, Erdélyben csak együttműködvetudunk egyről a kettőre jutni”.
Az alakuló közgyűlésmegválasztotta az EKC vezetőségét is. Aszervezet elnöke Szász Margit székelyudvarhelyibútorfestő, vertcsipke- és varrottaskészítőnépművész, két alelnöke pedig SimóJúlia sepsiillyefalvi ruha- és textíliakészítőkézműves, illetve Szilveszter László kibédigyapjúfonó, -szövő mester lett. Ugyanakkorleszögezték: a továbbiakban szakmai testületethoznak létre az erdélyi eredetiséget igazolóegyéni vagy közösségi védjegyodaítélésére. Ezenkívülszakmai tanácsadást, oktatási intézményeket,tanfolyamokat működtetnek majd, illetve kereskedelmitevékenységet folytatnak bel- és külföldön,a tagok tájékoztatására pedig hírleveletindítanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Látogatottsági adatok