„Az Erdélyi KézmívesCéh a Kós Károly és néhánytársa kezdeményezésére 1924-benlétrehozott Erdélyi Szépmíves Céhmintájára jön létre. Miként Kóséklétrehozták az erdélyi magyar irodalomnépszerűsítésére és támogatásáravállalkozó céhet, ugyanezt teszszük mi azerdélyi magyar népművészet éskézművesség érdekében” – indokoltaaz EKC létrehozását a kezdeményezőMolnár Attila, a szervezet ügyvezetője. Kifejtette, akézművesek csak a székelyudvarhelyi ArteraAlapítványtól és a háromszékiAlsócsernátonban 1995-ben megalakult RomániaiMagyar Népművészeti Szövetségtől (RMNSZ),valamint a kisebb egyesületektől számíthatnaksegítségre, mindezeket a törekvéseketviszont össze kell hangolni.
Az EKC létrehozásávalkét éve már próbálkoztak, akkorjogi buktatók miatt nem sikerült a szervezetetmegalapítani. A hétvégi ülésen aSzékelyföldről, Kolozsvárról ésKalotaszegről öszszesereglett harmincegy alkotóelfogadta és közjegyző előtt aláírta azEKC jogi létrejöttét is szentesítő alapítóokiratot. Az Artera Alapítvány nevében LőrinczZsuzsánna elnök, az RMNSZ nevében pedig SzatmáriFerenc elnök jelentette ki: csatlakoznak az EKC-hez, hiszen mintmondták: „Mi itt, Erdélyben csak együttműködvetudunk egyről a kettőre jutni”.
Az alakuló közgyűlésmegválasztotta az EKC vezetőségét is. Aszervezet elnöke Szász Margit székelyudvarhelyibútorfestő, vertcsipke- és varrottaskészítőnépművész, két alelnöke pedig SimóJúlia sepsiillyefalvi ruha- és textíliakészítőkézműves, illetve Szilveszter László kibédigyapjúfonó, -szövő mester lett. Ugyanakkorleszögezték: a továbbiakban szakmai testületethoznak létre az erdélyi eredetiséget igazolóegyéni vagy közösségi védjegyodaítélésére. Ezenkívülszakmai tanácsadást, oktatási intézményeket,tanfolyamokat működtetnek majd, illetve kereskedelmitevékenységet folytatnak bel- és külföldön,a tagok tájékoztatására pedig hírleveletindítanak.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.